Minden, amit tudnod kell a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításáról
Kérdések és válaszok a rokkantsági nyugdíjrendszer változása illetve a megváltozott munkaképességű személyek ellátása témakörben.
1. Mindenki kap-e tájékoztatást, értesítést ellátásának változásával kapcsolatban, vagy csak azok, akiknek korábbi ellátása úgy szűnik meg, hogy új ellátásuk összege jelentősen csökken?
Igen minden érintett, személyre szóló értesítést kap, amiben saját ellátásával kapcsolatban részletesen tájékoztatják. Ez a legfontosabb üzenet.
Részletesen kibontva az alábbi csoportokról van szó:
a. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött I., II. és III. csoportos rokkantsági nyugdíjban, illetve rendszeres szociális járadékban részesülő személyek:
Ők arról kapnak tájékoztatást, hogy a továbbiakban nyugellátásban részesülnek, melynek összege megegyezik a jelenlegi ellátási összeggel, a folyósításra, a folyósítás melletti kereső tevékenységre vonatkozó szabályok megegyeznek a nyugellátásra vonatkozó szabályokkal.
b. Az irányadó nyugdíjkorhatár betöltése előtt 5 évvel álló I., II. és III. csoportos rokkantsági nyugdíjban illetve rendszeres szociális járadékban részesülők:
A nekik küldendő levél azt tartalmazza, hogy a továbbiakban rokkantsági ellátásban részesülnek, melynek összege megegyezik a jelenlegi ellátási összeggel, a folyósításra, az ellátás melletti kereső tevékenységre vonatkozó szabályok pedig a rokkantsági ellátásra vonatkozó szabályokkal. Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget.
c. Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt 5 évvel álló jelenleg átmeneti járadékban részesülők:
Ők arról kapnak tájékoztatást, hogy a továbbiakban rokkantsági ellátásban részesülnek, melynek összege megegyezik a jelenlegi ellátási összeggel, a folyósításra, az ellátás melletti kereső tevékenységre vonatkozó szabályok pedig a rokkantsági ellátásra vonatkozó szabályokkal. Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget.
d. Az irányadó öregségi nyugdíj betöltése előtt több mint öt évvel álló III. csoportos rokkantsági nyugdíjban illetve rendszeres szociális járadékban részesülő személyek.
Esetükben a tájékoztatás arról szól, hogy a számukra folyósított ellátás rehabilitációs ellátássá alakul. Ezt követően a számukra biztosított Rehabilitációs kártya felhasználásával – az ahhoz kapcsolódó támogatással – munkát vállalhatnak a nyílt munkaerőpiacon, illetve „Start-munka programban” vehetnek részt. Amennyiben állapotuk és körülményeik a kereső tevékenység folytatását nem teszik lehetővé, kérhetik az állapotuk felülvizsgálatát annak érdekében, hogy komplex vizsgálat eredményeként megállapításra kerüljön a foglalkoztathatóság, rehabilitálhatóság mértéke. Ez esetben az ellátás a szakértői vizsgálatok elvégzéséig a jelenlegi összegben kerül folyósításra.
Külön értesítés és felülvizsgálat nélkül a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személyeknek az ellátása hatósági döntésben megállapított időtartamig továbbfolyósításra kerül. Az irányadó jogszabályok rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell azzal, hogy – a meghosszabbítás iránt 2011. december 31-én folyamatban lévő ügyek kivételével – az ellátást meghosszabbítani nem lehet.
2. Kiknek kell felülvizsgálatra önként jelentkezni, a jelentkezési határnapról lesz-e folyamatos tájékoztatás annak lejárta előtti időszakban (2012.március)? Ténylegesen hova kell fordulniuk?
A 2011. december 31-én III. csoportba tartozó rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásban, illetve a rendszeres szociális járadék ellátásban részesülő személyek közül azoknak, akik majd csak 5 éven túl érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt (2011. december 31-ig nem töltötték be az 57. életévüket) és a NYUFIG (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) általi kiértesítés alapján ellátásuk rehabilitációs ellátássá alakul át, 2012. március 31-ig nyilatkozniuk kell arról, hogy kérik a komplex minősítés elvégzését.
Egyszeri tájékoztatás kerül megküldésre, melyet január 31-ig fognak megkapni. A március 31.-ei dátum határnap, melynek elmulasztása esetén igazolási kérelem terjeszthető elő.
A kiértesítés részletesen tartalmaz minden további információt. A komplex minősítés elvégzésére történő jelentkezés akár a kézhezvétel napján is lehetséges.
3. Akik végleges minősítésű III. csoportos rokkantak, vagy 2010-ben voltak időszakos felülvizsgálaton nekik is kell-e újra felülvizsgálatra jelentkezniük, ha igen miért, mert állapotuk, véleményük szerint inkább romlott, mint javult volna?
A jogszabály a foglalkoztatási rehabilitálhatóságra helyezi a hangsúlyt, melynek egyik új eleme a szakértői szerv által végzendő új komplex minősítés. Az új szakmai szabályok miniszteri rendeletben kerülnek megállapításra.
A miniszteri rendelet alapján meghatározott új minősítési rendszert kell alkalmazni minden időszakos felülvizsgálaton, ha a törvény felülvizsgálatot ír elő, vagy az ellátásban lévő személy – a kiértesítés alapján – azt kéri.
Az új minősítési rendszer nem zárja ki az állapotrosszabbodás megállapítását, így a szakértői minősítés során az sem kizárt, hogy a korábban megállapított egészségkárosodás, illetve munkaképesség-csökkenés %-os mértéke is magasabb %-ban kerül megállapításra.
4. Az új minősítési kategóriák (egészségi állapot besorolások) hogyan kapcsolhatók a jelenlegi egészségkárosodási mértékekhez?
Mára megszokták a munkaképesség csökkent és egészségkárosodott fogalmak átjárhatóságát, pl. a korábbi 67 %-os rokkant, legalább 50%-os egészségkárosodott, konkrét kérdés ezeket lefedik-e és hogyan az új kategóriák?
Az új minősítési kategóriák bevezetése egyben azt is jelenti, hogy a korábbi „megszokásokat” kiváltja egy új rendszer.
Természetesen az új és régi rendszer között lehet párhuzamot vonni, de eltérés is van.
Például az új minősítési rendszer szerint 30% egészségi állapot esetén a korábban II. csoportú rokkantsági nyugdíjnak megfelelő rokkantsági ellátásra lesz jogosult az igénylő. Korábban a II. csoportú rokkantsági nyugdíjra 80% ÖEK (= össz-szervezeti egészségkárosodás) esetén vált jogosulttá az igénylő (vagyis 20% egészségi állapot esetén).
Változás van abban is, hogy a rehabilitációs járadékot nem vehette igénybe az, akinek az ÖEK 40-49% között volt. Az új minősítési rendszerben 60-51% egészségi állapot esetén javasolható rehabilitációs ellátás is.
Ez a változás mindenképpen indokolt volt, hiszen minél kevesebb az elveszett képesség, annál inkább várható, hogy a rehabilitáció sikeres lesz.
A korábban III. csoportú rokkantsági ellátásban részesülők közül azok, akiknek az ÖEK 70% felett volt (az új minősítés szerint egészségi állapotuk 30% alatti) a „kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható” kategóriába kerül, míg azok, akiknek az ÖEK 50-69% között van (31-50% közötti egészségi állapot) részesülhetnek rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban attól függően, hogy a komplex minősítés során a bizottság javasolja-e a rehabilitációt.
50% alatti egészségi állapot esetén, amennyiben a bizottság rehabilitálhatónak véleményezi a vizsgált személyt tartós foglalkozási rehabilitációt javasolnak.
5. 2012-ben ténylegesen kik kerülnek felülvizsgálatra, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérést megelőző 6-8 évben (55-57 évesek) levők részesülhetnek-e méltányosságban, azaz kiterjeszthető-e rájuk az öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőző 5 éven belüliek kedvező státusza?
A törvényi rendelkezés szerint felülvizsgálatra kötelezett minden olyan ellátásban részesülő személy
– aki a szakvélemény alapján felülvizsgálatra kötelezett I. II. III. csoportú rokkant, vagy rendszeres szociális járadék ellátásban részesül, és ellátása nem alakul át 2012. január 1-től öregségi nyugellátássá és 2011. december 31-ig betöltötte az 57. életévét,
– aki a szakvélemény alapján felülvizsgálatra kötelezett és az előző pontba nem tartozó, egészségkárosodáson alapuló nyugdíj, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül,
– aki a törvény rendelkezései szerint 2012. március 31-ig kérik a komplex minősítés elvégzését (ezekben az esetekben a felülvizsgálat 2013. évre is áthúzódhat).
A jogszabályok nem térnek ki a méltányosság lehetőségére, így az a rokkantsági ellátás tekintetében az nem gyakorolható.
6. Egyre többen pszichikailag félnek e vizsgálatoktól, mert személyes tapasztalataik, illetve a rokkant ismerőseik elmondása alapján a tényleges vizsgálatot egyes bizottságoknál megalázónak vélik, nem az emberre, emberi értékekre koncentrálnak, úgy érzik a bizottság tagjai lenézik a vizsgált személyeket. Várható-e a vizsgálatok módjában változás?
Az NRSZH szakértői bizottságai mindig a hatályos jogi szabályozásnak, a szakmai irányelvekben foglaltaknak és a belső szakmai útmutatóknak megfelelően látják el feladataikat. Az országban kialakult orvoshiány az NRSZH-t is érinti, így a szakértői bizottságok feladataikat csak jelentős többletterheléssel tudják ellátni, ami a napi munkavégzés közben feszültséget is teremthet. A szakértői vizsgálat során az eljáró szakértők a feladat súlyát figyelembe véve a külső szemlélő számára talán a megszokottnál kicsit határozottabban lépnek fel – ami egyes betegségcsoportok esetén akár a vizsgált személyben alaptalan félelmet is kiválthat – de lényegében udvarias és sohasem sértően minősítő hangnemben.
A panaszok kivizsgálása minden esetben megtörténik, melynek eredménye nyilvános, illetve a vizsgálati számhoz képest viszonyítva csupán néhány ezrelék.
Az elmúlt év végén betegelégedettségi vizsgálatot végzett a hivatal a vizsgálaton részt vett személyek körében, melynek kiértékelése jelenleg is folyik. Az előzetes adatok alapján viszont az a következtetés vonható le, hogy a szakértői bizottságokkal kapcsolatban a válaszadók jelentős része (90%-a) pozitív visszajelzéssel élt.
7. A rehabilitációs ellátás folyósíthatóságának megszűnése után, milyen ellátásra lesznek jogosultak az érintettek?
A rehabilitációs ellátás a folyósítás kezdetétől számított maximum 3 évig kerülhet megállapításra, annak a személynek, aki a komplex minősítés eredményeként rehabilitálható, tehát a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.
A rehabilitációs ellátásnak elsődleges célja nem önmagában egyfajta ellátás nyújtása, hanem a rehabilitáció, amelynek keretén belül pl. a szolgáltatások mellett pénzbeli ellátást is kap a jogosult személy. Sikeres rehabilitáció esetén a megváltozott munkaképességű személy képes lesz saját maga ellátását munkajövedelemből biztosítani, így egyéb ellátásra már nem lesz szüksége.
A folyósítás megszűnését követően az érintettek, állapotuk esetleges rosszabbodása esetén rokkantsági ellátás iránti kérelmet nyújthatnak be. Amennyiben rendelkeznek az álláskeresési ellátáshoz szükséges jogosultsági feltételekkel akkor álláskeresési ellátás iránti kérelmet nyújthatnak be.
8. Melyek azok a munkakörök és munkahelyek ahol a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztatni tudják. Az ilyen munkáltatókat részesíti-e valamilyen támogatásban, kompenzációban az állam, hogy ilyen munkavállalókat foglalkoztassanak?
A betölthető munkakör, minden esetben csak egyénre szabottan határozható meg, ami a komplex minősítés során történik meg, azt követően a foglalkozási rehabilitációs eljárás során kerül sor – többek között – a munkakörnek megfelelő munkahely kiválasztására tekintettel az adott térség munkaerőpiaca által nyújtott lehetőségekre. A rehabilitációs célú foglalkoztatást megvalósító vagy megvalósítani, és magát akkreditáltatni kívánó munkáltató a tervek szerint kapacitás-bejelentést tesz az általa végzett tevékenységekről, illetve a nála megváltozott munkaképességű személyek által betölthető munkahelyekről, ezek az adatok pedig egy naprakész elektronikus adatbázisban kerülnek a jövőben rögzítésre. A megváltozott munkaképességű munkavállaló elhelyezése tehát a rehabilitációs hatóság közreműködésével történik.
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható támogatások körében egyelőre továbbélnek az eddigi támogatási formák, azonban ezeket kiegészíti 2012-ben a Rehabilitációs kártya bevezetése. A Rehabilitációs kártya igénylésére az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítése szerint foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.
Az a személy is jogosult Rehabilitációs kártyára, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleset rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban vagy rehabilitációs járadékban részesül. A munkaadó az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása után mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetési kötelezettsége alól.
9. Hogyan lehet megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahelyet létrehozni, átalakítani. Mikortól lesz lehetőség újabb akkreditációs eljárásokra?
A megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató munkaadók akkreditációjára jelenleg is van lehetőség. Az akkreditációs eljárás szabályainak változtatására (a 2011. évi CXCI. törvény 28.§. (1) bekezdés d) pontja szerinti felhatalmazás alapján) 2012. első hónapjaiban fog sor kerülni, az új szabályok várhatóan 2012. 07. 01-től lépnek hatályba. A rehabilitációs foglalkoztatásban érintett munkáltatók túlnyomó többsége jelenleg is akkreditált, tehát részükre biztosítani kívánjuk azt a lehetőséget, hogy azokon a területeken, amelyekben a régi és az új szabályozás fedi egymást, csak az új feltételeknek való megfelelést követeljük meg tőlük az új eljárásban. Ugyanakkor a rendszerbe újonnan belépni szándékozó foglalkoztatók előtt is ki akarjuk nyitni az akkreditáció és a támogatott foglalkoztatás kapuit.
Munkahely rehabilitációs célú átalakításához támogatás igénybevételére 2012. január elsejétől kizárólag az akkreditált munkaadók jogosultak.
10. Hogyan alakul a jogorvoslat rendszere, ki fogja az új ellátásokat megállapítani, az ellen hova lehet jogorvoslattal fordulni, s ez hány fokozatú lesz? Lesz-e lehetőség bírósági felülvizsgálatra és független igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra?
A jogorvoslati rendszer 2012. január 1-től lényegében nem változik. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. Kormányrendelet értelmében a Kormány az ellátások megállapításával, megszüntetésével, visszafizetésével, megtérítésével kapcsolatos feladatok ellátására a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveket, illetve a komplex minősítéssel kapcsolatos szakhatósági feladatellátásra az NRSZH-t jelölte ki rehabilitációs hatóságként.
Ennek, valamint a hatályos jogszabályoknak megfelelően I. fokon a megyei kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai járnak el. I. fokú szakhatósági állásfoglalást pedig az NRSZH regionális igazgatóságainak területileg illetékes kirendeltségei adnak.
Fellebbezés esetén II. fokon a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság jár el, II. fokú szakhatósági állásfoglalást pedig az NRSZH területileg illetékes regionális igazgatóságai adnak.
A II. fokú közigazgatási határozat bírósági úton megtámadható.
Forrás : www.kormany.hu
A cikk forrása: