Adósság öröklése 2015
Gyakran csak az elsőre kedvezőnek tűnő örökség elfogadása után derül ki, hogy a vagyon mellett komoly tartozást is ki kell egyenlíteni.
De
hogyan is működik az adósságöröklés?
Mekkora összegig vagyunk kötelesek
felelősséget vállalni és mikor lehet nemet mondani?
Ennek jártunk utána.
Valószínűleg mindenkivel előfordult már, hogy elmerengett azon, milyen fantasztikus lenne, ha egy napon előkerülne egy távoli rokon, aki ugyan évtizedek óta külföldön él, de nem feledkezett meg az itthoniakról, és halála után kisebb vagyont hagy a szeretett családtagokra. Persze ilyen leginkább csak a filmekben fordul elő, a fordítottja viszont már gyakoribb. Pontosabban az, amikor a vagyon helyett adósság szakad a nyakunkba és hirtelen százezreket, esetleg milliókat kellene kifizetnünk.
Lehet-e hitelt örökölni a jogszabályok szerint?
Sajnos erre az a rövid válasz, hogy igen, lehet adósságot örökölni, de azért nem kell rögtön többmilliós jelzáloghitel-törlesztésre gondolni.
A magyar jogrend szerint ugyanis az örökséget az örökösnek jogában áll visszautasítani, ha kiskorúról van szó, akkor ez a gyám feladata.
Fontos tudni, hogy nem lehet csak az adósságot visszautasítani, vagy teljesen le kell mondani a vagyonról, vagy a hagyaték egésze az örökösre száll, beleértve az aktíváit (ingatlan, készpénz, számlakövetelés) és a passzíváit is (adósság, tartozás, hiteltörlesztés). Az örökösnek, amennyiben nem él azzal a jogával, hogy elutasítja a hagyatékot, az elfogadás után számba kell vennie, hogy milyen vagyont örökölt és mekkora tartozást kell kiegyenlítenie. Nagyobb vagyon, esetleg ismeretlen összegű tartozás esetén ezt érdemes még az elutasítás/elfogadás előtt megtenni.
Ha visszautasítja az örökséget, úgy a következő örökösre száll tovább, aki eldöntheti, hogy elfogadja-e. Ha senki nem vállalja, úgy az állam örököl.
Az örökség elfogadása után derült ki a tartozás:
Amennyiben a hagyaték elfogadását követően szerzünk tudomást arról, hogy az elhunytnak anyagi kötelezettségei is voltak, akkor sem kell kétségbe esni.
A törvény szerint ugyanis, bár az örökös felelősséggel tartozik az elhunyt adósságait illetően is, ez azonban nem korlátlan. A tartozásokért csak a hagyaték tárgyaival, vagy annak hasznaival felel, vagyis ha kétszázezer forintot örököltünk, akkor nem kérhetnek rajtunk számon kétmilliót.
Ha a hagyaték vagyontárgyait időközben értékesítettük, akkor azok értékével viszont el kell számolni. Érdemes minden örökség előtt alaposan utánajárni, hogy milyen aktívái és passzívái voltak az elhunytnak.
A felelősség tehát csak a hagyatéki vagyon mértékéig terjedhet, de ez kifejezetten nehéz lehet olyan esetekben, mikor teljes céget vagy résztulajdont kapunk örökségül egy vállalkozótól. Ilyenkor alaposan, esetleg egy könyvelő és ügyvéd bevonásával érdemes utánanézni a pontos helyzetnek.
Évekkel később jött a követelés:
Mi történik akkor, mikor évekkel a rokon halála után egy bank vagy más hitelintézet, esetleg végrehajtó cég keresi fel az örököst azzal a szándékkal, hogy behajtsa rajta az évek során kamatokkal és büntetésekkel a sokszorosára duzzadt tartozás összegét?
Mivel az örökös korábban már elfogadta az örökséget, például háromszázezer forintot elhunyt édesapja után, ezért felelősséggel tartozik az adóssága iránt is. Azonban ha ez az összeg például félmillió forint, nem kötelezhető a teljes összeg kifizetésére. Ugyanis a saját vagyonával már nem tartozik felelősséggel, sőt, az örökölt vagyon összegéből le kell vonni a temetés költségét és a közjegyzői díjat is. A fennmaradó értéket követelheti a hitelintézet/bank/behajtócég.
Forrás : mno.hu
A cikk forrása: http://palyazatfigyelo.info/2015/02/02/adossag-oroklese-2015.php