Csecsemőgondozási díj

Csecsemőgondozási díj

Csecsemőgondozási díj (CSED)
A terhességi-gyermekágyi segély elnevezése 2015. január 1-jétől csecsemőgondozási díjra módosul.

A csecsemőgondozási díj a gyermek születéséhez kapcsolódóan kieső jövedelem pótlását szolgálja. Egészségbiztosítási biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság időtartamára jár.

Ki jogosult csecsemőgondozási díjra?

A szülő nő jogosultsági feltételei

Csecsemőgondozási díjra jogosult, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és

- a biztosítás tartama alatt szül, vagy
- a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy- a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül.

A szülő anya helyett más személy jogosultságának feltételei

Csecsemőgondozási díjra a szülési szabadságnak megfelelő időtartam még hátralévő tartamára jogosultságot szerezhet

- az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától,

- az a – gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5.§ sz) pontja szerinti – családbafogadó gyám, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától,

- a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a szülő nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák (a szülő nő állapotát az egészségügyi szolgáltató igazolja, és az apa csecsemőgondozási díjra való jogosultsága az igazoláson feltüntetett naptól az igazolt egészségi állapot fennállásáig tart),

a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától,

- az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, (az örökbefogadó nő állapotát az egészségügyi szolgáltató igazolja, és az örökbefogadni szándékozó férfi csecsemőgondozási díjra való jogosultsága az igazoláson feltüntetett naptól az igazolt egészségi állapot fennállásáig tart).

- az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától,

- az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától,

abban az esetben, ha az előző pontban felsorolt, a szülő nőre vonatkozó egyéb jogosultsági feltételekkel rendelkezik.

A csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 nap biztosítási időbe beszámítható időtartamok

A csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe az alábbi időtartamokat is be kell számítani:

- a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj folyósításának idejét – kivéve az ún. diplomás gyedet (kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E.§ alapján megállapított gyermekgondozási díj)

- a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,

- a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

A csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.

Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak:

- a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,

- ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

- nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is -, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

- annak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj.

Mennyi időre jár a csecsemőgondozási díj?

A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár.

Az anyát 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyet – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy abból legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.

A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg.

A szülési szabadság tehát legkésőbb a szülés napjával kezdődik, azaz a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napja a szülés várható időpontját megelőző négy hét bármelyike lehet, de legkésőbb a szülés napja.

Amennyiben a csecsemőgondozási díjat nem a szülő nő kérelmezi, a szülés napjának azt a napot kell tekinteni, amikor a jogszabályban meghatározott feltételek bármelyike bekövetkezik.

A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve a koraszülött gyermekek esetében.

A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

A szülési szabadság kiadására, igénybevételére egyébként a munkáltató és a munkavállaló megállapodása az irányadó.

A szülési szabadság megszűnik:

- a 168 naptári nap elteltével,

- a gyermek halva születése esetén,

- ha a gyermek a születését követően hal meg, a halálát követő 15. napon,

- ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, vagy harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezést követő napon.

Ezekben az esetekben sem lehet a szülési szabadság tartama a szülést követően 6 hétnél rövidebb.

Az egyéb foglalkoztatási jogviszonyokban (pl. egyéni vállalkozó, őstermelő, ún. önfoglalkoztató, megbízási jogviszony stb.) a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezések szerint kell a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartamát megállapítani.

Milyen jövedelem alapján számítják a csecsemőgondozási díj összegét?

A csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyban (egyéb biztosítási jogviszonyban) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor csecsemőgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelem, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik az igénylő legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a csecsemőgondozási díj alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt alkalmazni akkor lehet, ha van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosítási jogviszonya az igénylőnek.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

Szerződés szerinti havi jövedelem:

- a betegszabadságra jogosultak esetén a távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

- egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az egészségügyi szabadság időtartamára járó távolléti díj,

- az egyéni és társas vállalkozók esetén az ellátásra való jogosultságot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér másfélszerese,

- mezőgazdasági őstermelők esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér

- a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló, szerződésben meghatározott díj.

Annak, aki álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának szünetelése alatt, vagy ezek megszűnését követő 42 napon belül szül, a csecsemőgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét.

A biztosítás megszűnését követően járó pénzbeli ellátások összegének megállapítására és folyósítására a biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A 2015. január 1-jét megelőzően megállapított terhességi-gyermekágyi segély esetében az ellátás összegét a megállapításkor hatályos jogszabály alapján megállapított összegben kell továbbfolyósítani. A jogosultság fennállásának időtartama alatt az ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet.

/A 2015. január 1-jét megelőzően kérelmezett terhességi-gyermekágyi segély összegét az alábbiak szerint kell megállapítani.

A 2013. július 15-től 2014. december 31-ig hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításánál a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet lehet figyelembe venni. A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát elsősorban a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, legalább 180 naptári napi – pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező – jövedelem alapján kell megállapítani.

Amennyiben a fenti időtartam alatt nem rendelkezett az igénylő legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a terhességi-gyermekágyi segély összegét a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi – pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező – jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos.

Ha a fentebb vázolt rendelkezések alapján a terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlaga nem állapítható meg, a biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani, ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni azzal, hogy a terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összege a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.

Annak vizsgálatánál, hogy a biztosított rendelkezik-e 180 naptári napi jövedelemmel, csak a rendszeres jövedelmet kell figyelembe venni. Az ellátás naptári napi összegének megállapításánál a nem rendszeres jövedelmet csak akkor lehet figyelembe venni, ha a biztosított rendelkezik legalább 180 naptári napi rendszeres jövedelemmel és a nem rendszeres jövedelmet ezen időszakban fizették ki. A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a./

A 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekekre tekintettel 2014. december 31-ét követően megállapított csecsemőgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb, mint ami a 2013. július 14-én hatályos szabályok alapján terhességi-gyermekágyi segélyként járt volna .

/A 2013. július 14-én hatályos jogszabályok szerint a terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt, azaz nem kizárólag a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet lehet figyelembe venni az ellátás összegének megállapítása során.

A terhességi-gyermekágyi segély összegét a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani, ha a biztosított rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel. Ha a biztosított a fentebb megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a terhességi-gyermekágyi segély összegét a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi – pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező – jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. Ha fentiek szerint a biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét nem lehet megállapítani, a terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a./

Milyen mértékű a csecsemőgondozási díj?

A csecsemőgondozási díj a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 70 %-a.

Az így megállapított összeg személyi jövedelemadó köteles bruttó összeg, a megjelölt adókedvezmények figyelembe vételével a személyi jövedelemadó-előleget a folyósító szerv levonja.

A csecsemőgondozási díj után egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem kell fizetni.

A csecsemőgondozási díj iránti igény elbírálása során mikor kell előleget megállapítani a kérelmező részére?

Ha a csecsemőgondozási díj huszonegy napon belül azért nem állapítható meg, mert nem került sor a biztosított jövedelméről bevallás benyújtására az adóelőleg megállapításához, a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani. Az érdemi döntést legkésőbb az előlegről szóló végzés meghozatalát követő egy éven belül meg kell hozni.

Hogyan kell igényelni a csecsemőgondozási díjat?

A terhességi-gyermekágyi segély tárgyában 2015. január 1-je előtt előállított nyomtatványok 2014. december 31-ét követően is felhasználhatók azzal, hogy a 2014. december 31-ét követően megnyílt igényjogosultság esetén a nyomtatványt csecsemőgondozási díj iránti kérelemnek kell tekinteni.

A csecsemőgondozási díjat kérelmezőnek a csecsemőgondozási díj igénylésekor ki kell töltenie a „Nyilatkozat a terhességi-gyermekágyi segély/csecsemőgondozási díj megállapításához” elnevezésű nyomtatványt.

Egyéni vállalkozó, őstermelő, ún. önfoglalkoztató kérelmét az “Igénybejelentés táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be.

Hová kell a csecsemőgondozási díj iránti kérelmet benyújtani?

Csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a biztosított foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, a biztosítás fennállása alatt és annak megszűnését követően is.

- Ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, a kérelmet a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél kell benyújtani.

Kérjük, adja meg lakóhelye irányítószámát, hogy megtudja, Önnek melyik kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervénél kell benyújtani kérelmét:

- Egyéni vállalkozó, őstermelő, ún. önfoglalkoztató a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél nyújthatja be kérelmét.

Kérjük, adja meg székhelye irányítószámát, hogy megtudja, Önnek melyik kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervénél kell benyújtani kérelmét:

Mit kell csatolni a kérelemhez?

Szülés előtt igényelt csecsemőgondozási díj esetén

Amennyiben a biztosított a csecsemőgondozási díjat a szülést megelőző időponttól kéri, a szülés várható időpontját a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolással, vagy ha a szülő nőt nem vették terhesállományba, akkor a várandósgondozási könyv másolatával kell igazolni. A szülést megelőző időponttól való igénylés esetén, illetve ha a foglalkoztatónál kifizetőhely működik, a gyermek születésének tényét a szülést követően, a születési anyakönyvi kivonat másolatával igazolni kell. (A csecsemőgondozási díjra való jogosultság perinatális halottvizsgálati bizonyítvánnyal is igazolható.)

Szülés után igényelt csecsemőgondozási díj esetén

Aki az ellátást csak a szülés napjától igényli, annak a gyermek(ek) TAJ-számát igazoló hatósági igazolvány(oka)t (ennek hiányában a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát) kell kérelméhez mellékelni.

Szükség esetén csatolni kell

- a csecsemő örökbefogadása esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot és az örökbefogadási szándékról szóló igazolást,

- álláskereső igénylő esetén az álláskeresési támogatás/vállalkozói járadék megállapításáról illetve a folyósítás szüneteltetéséről szóló határozatot,

- a biztosítás megszűnését követően igényelt csecsemőgondozási díj esetén, vagy ha a biztosított a csecsemőgondozási díj igénybevétele vagy a szülés napját megelőző két éven belül más foglalkoztatónál vagy foglalkoztatóknál biztosítási jogviszonyban állt „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt,

- ha a csecsemőgondozási díjat a gyermek vér szerinti apja / gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésébe vett férfi igényli, mert a szülő nő / gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, a “Nyilatkozat a terhességi gyermekágyi segély/csecsemőgondozási díj megállapításához” nyomtatványt kell kitölteni. Az egészségügyi szolgáltatónak igazolnia kell, hogy a szülő/gyermeket örökbe fogadni kívánó nő az egészségi állapota miatt került ki a gyermek gondozását szolgáló háztartásból. Az igazolásra szolgáló nyomtatványt is csatolni kell a kérelemhez,
igazolást, vagy leckekönyvet a közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok idejéről,

- ha a biztosított a 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekére tekintettel igényel terhességi-gyermekágyi segélyt, az ellátás alapját képező jövedelmet jövedelemigazolással kell igazolni.

Mit kell tennie a foglalkoztatónak az átvett kérelemmel?

Ha a foglalkoztatónál nincs kifizetőhely

- A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a csecsemőgondozási díj iránti kérelmet kizárólag az OEP honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és állíthatja elő. (Bárkóddal ellátott formanyomtatvány szükséges.)

- A foglalkoztató a csecsemőgondozási díjra vonatkozó kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt – csecsemőgondozási díj iránti kérelem esetén a „Nyilatkozat a terhességi-gyermekágyi segély/csecsemőgondozási díj megállapításához”, elnevezésű nyomtatvánnyal – öt napon belül a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnek megküldi.

A kérelem kinyomtatva és aláírva személyesen vagy postai úton nyújtható be, vagy regisztrációt követően elektronikus úton – ügyfélkapun keresztül – küldhető meg az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez. Ahhoz, hogy a foglalkoztató a csecsemőgondozási díj iránti igényt ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton tudja benyújtani szükséges, hogy az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél regisztráltassa magát.

- Elektronikus kapcsolattartás estén a csecsemőgondozási díj igényérvényesítése során szükséges igazolásokat papíralapú digitalizált dokumentumként kell csatolni az elektronikus űrlaphoz azzal, hogy a papíralapú digitalizált dokumentumon, az elektronizált űrlapon, illetve a papíralapú eredeti igazoláson lévő adatok egyezőségéért a foglalkoztató, ennek hiányában az igénylő felel.

Elektronikus kapcsolattartás választása esetén sem lehet papíralapú digitalizált dokumentumként az elektronikus űrlaphoz csatolni a „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” és az “Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványokat.

- Az igénybejelentés napja a kérelem benyújtásának – vagy, ha a kérelmet posta útján terjesztették elő, a kérelem postára adásának – igazolt napja.

A foglalkoztató a kérelem beérkezését és az igazolások átvételét (beérkezését) hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

Ha a foglalkoztatónál van kifizetőhely

Ha a foglalkoztatónál kifizetőhely működik, a foglalkoztató a csecsemőgondozási díjra vonatkozó kérelem elbírálásához a biztosított által benyújtott igazolásokat öt napon belül a kifizetőhely részére megküldi.

A foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét (beérkezését) hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

Ki bírálja el a csecsemőgondozási díj iránti kérelmet? Ki folyósítja az ellátást?

A csecsemő gondozási díj iránti kérelmet a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv bírálja el és utólag folyósítja az ellátást.

Amennyiben a foglalkoztatójánál nincs kifizetőhely, a foglalkoztatója székhelyének irányítószáma megadása alapján megtudhatja, hogy melyik kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve bírálja el, illetve folyósítja a csecsemőgondozási díjat:

- A csecsemőgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.

- Aki ugyanazon gyermeke jogán ismételten csecsemőgondozási díjat kérelmez, annak az eredeti határozatban megállapított összegben folyósítják tovább az ellátást.

- Aki 2015. január 1-jét megelőzően terhességi-gyermekágyi segélyre volt jogosult, ugyanazon gyermeke jogán benyújtott csecsemőgondozási díj iránti kérelmét elbírálni nem lehet.

Aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a csecsemőgondozási díj iránti kérelmét jogviszonyonként kell a fentiek szerint elbírálni és megállapítani.

Visszamenőlegesen is igényelhető a csecsemőgondozási díj?

Az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni a csecsemőgondozási díj iránti igényt. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

Mennyi idő alatt bírálják el a csecsemőgondozási díj iránti igényt?

Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez, vagy az igénylő munkáltatója által működtetett kifizetőhelyhez történő megérkezését követő naptól számított 18 nap feltéve, hogy a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény teljes mértékben teljesíthető. Egyéb esetben, az az ha a kérelem, a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján nem bírálható el, az ügyintézési határidő 21 nap.

A hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő nem számít be az ügyintézési határidőbe.

Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.

Hogyan történik a csecsemőgondozási díj folyósítása?

Az első megállapítást és folyósítást követően a csecsemőgondozási díjat havonta egyszer, utólag kell folyósítani – az igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára utalással – a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon.

A csecsemőgondozási díjra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátás folyósítása hogyan történik?

A csecsemőgondozási díjra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő vagy testvér kérheti. Ha azonban az elhunytnak nincs olyan rokona, aki ebben a felsorolásban szerepel, akkor az örökös veheti fel az ellátást. A felsorolás a jogosultak egymás utáni sorrendjét is jelenti.

A fel nem vett ellátást nyomtatványon kell kérni, amelyet a csecsemőgondozási díjra jogosult halála napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül lehet benyújtani.

Mit lehet tenni, ha a döntéssel nem ért egyet a kérelmező?

Amennyiben nem ért egyet a kérelmező kérelme elbírálásával, akkor a csecsemőgondozási díj tárgyában hozott döntés ellen lehetőség van fellebbezni.

A jogorvoslati lehetőségekről bővebben a pénzbeli ellátásokra vonatkozó közös szabályoknál olvashat.

Lehet-e kapni csecsemőgondozási díjat, ha a szükséges biztosítási idővel a kérelmező nem rendelkezik?

Abban az esetben, ha a biztosítottnak minősülő kérelmező nem rendelkezik a csecsemőgondozási díj folyósításához szükséges 365 nap biztosítási idővel, a társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak lehetősége van arra, hogy meghatározott keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően állapítsa meg a csecsemőgondozási díjra való jogosultságot annak is, aki arra a méltányossági jogcím nélkül nem lenne jogosult.

Mit kell tenni, ha az adatokban változás következik be?

Aki csecsemőgondozási díjban részesül, köteles minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni az egészségbiztosítónak, amely az ellátás való jogosultságot vagy az ellátás folyósítását érinti.

Terhességi-gyermekágyi segély – csecsemőgondozási díj

Ha a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdő napja megelőzi 2015. január 1-jét, az ellátás terhességi-gyermekágyi segélyként kerül folyósításra.

Azon személy részére, akinek az ellátásra való jogosultsága 2014. december 31-e után nyílt meg, a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmét csecsemőgondozás díj iránti kérelemként kell elbírálni.

Jogszabályok

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

217/1997 (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről

Forrás : www.oep.hu

A cikk forrása: http://palyazatfigyelo.info/2015/01/29/csecsemogondozasi-dij.php