PÁLYÁZAT, ÁLLAMI TÁMOGATÁS, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, SEGÉLY, NYUGDÍJ, GYES, GYED, CSOK (SZOCPOL), CSALÁDI PÓTLÉK, VÁLLALKOZÁS, MUNKAHELY, LAKÁS, OTTHON, PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓ

A legfrissebb pályázati lehetőségek, állami-, EU-s finanszírozású támogatások több kategóriában is. (napkollektor, napelem, hőszigetelés, nyílászáró, társasház, képzés)
Vissza nem térítendő állami támogatásokról, forrásokról kaphat tájékoztatást. Támogatások vállalkozásoknak, családoknak, iskoláknak, diákoknak. Szociális ellátások, segély, nyugdíj, gyes, gyed, csok (szocpol), családi pótlék.



2015. április 29., szerda

85 ezer forint egyszeri támogatás nyugdíjasok és nyugdíjemelés

85 ezer forint egyszeri támogatás nyugdíjasok és nyugdíjemelés


Mely esetben állapítható meg egyszeri segély a nyugellátásban részesülő személy részére?
A nyugellátásban részesülő személy részére akkor engedélyezhető egyszeri segély, ha olyan élethelyzetbe került, amely létfenntartását veszélyezteti (pl. katasztrófa, elemi csapás, közeli hozzátartozó halála, közeli hozzátartozó betegsége stb.), továbbá ha a havi jövedelme – beleértve a szociális törvény 4.§ (1) bekezdésében foglalt jövedelmet is – nem haladja meg a 75.000 forintot, ha a kérelmező közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, illetve a 80.000 forintot, ha a kérelmező egyedül él.

A kérelem elbírálásánál figyelembe kell venni a kérelmezővel közös háztartásban élő, jövedelemmel nem rendelkező eltartottak számát is. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója rendkívül indokolt esetben ezen összeghatárt meghaladó jövedelemmel rendelkező nyugdíjas részére is engedélyezheti az egyszeri segélyt.

Az tekintendő nyugellátásban részesülőnek, aki

– öregségi, özvegyi, szülői nyugdíjban, árvaellátásban, baleseti özvegyi, baleseti szülői nyugdíjban, baleseti árvaellátásban, rehabilitációs járadékban, vagy
– mezőgazdasági szövetkezeti, mezőgazdasági szakszövetkezeti, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékában, részesül.

Milyen formában és hova kell benyújtani az egyszeri segély megállapítására vonatkozó kérelmet?

Az egyszeri segélyt az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon lehet kérelmezni, és fel kell sorolni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. A kérelem elbírálásához mellékelni kell a rendkívüli körülményeket alátámasztó igazolásokat (pl. a kérelmező nevére kiállított temetési számla, egészségi állapotra, gyógyszerköltségre vonatkozó dokumentumok, stb.). A kérelmet a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál, vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál lehet benyújtani.
Az egyszeri segély évente hány alkalommal állapítható meg?

Az egyszeri segély a kérelmező számára évente csak egy alkalommal állapítható meg.
Milyen összegben kerül megállapításra az egyszeri segély?

Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15.000.- forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét (42.750,- Ft). Ezen összeghatárt meghaladó egyszeri segélyt csak rendkívül indokolt esetben az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója engedélyezhet. Rendkívüli esetben akár 85.000 ft-os támogatást is kiutalhatnak!
Az egyszeri segély hogyan kerül kifizetésre?

Az engedélyezett egyszeri segélyt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság utalja a nyugdíj folyósításával azonos módon.
Rehabilitációs ellátásban, vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy részére engedélyezhető-e egyszeri segély?

A rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás nem minősül nyugellátásnak, ezért részükre segély megállapítása nem engedélyezhető.
Hogy kell igényelni a kivételes nyugellátás, a kivételes nyugdíjemelés és az egyszeri segély engedélyezését?

A kérelmet az igénylő lakcíme szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz, valamint – ha a jogszerző már nyugellátásban részesült személy jogán igényel kivételes árvaellátás – a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz az ehhez rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét.
Az igazgatási szerv indokolt esetben vizsgálhatja, hogy a közölt adatok megfelelnek-e a valóságnak, szükség esetén a kérelmezőt hiánypótlásra szólíthatja fel. A méltányossági körülmények vizsgálatához igénybe vehető eszközök a helyszíni szemle és a jegyzői nyilvántartásból való adatkérés. A jegyző a szükséges adatokat átadhatja a nyugdíjbiztosítási szervnek, a jövedelemre vonatkozó adatokat pedig a nyugdíjbiztosítási szervek kezelhetik.