ÁLLAMI TÁMOGATÁS - SZOCIÁLIS ELLÁTÁS - PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓ - PÁLYÁZAT

Munkahelyi napköziket tervez a kormány

A három év alatti gyerekek napközbeni elhelyezésének újabb lehetőségeiről készít javaslatot a kormány számára az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága. Novák Katalin államtitkár az MTI-nek adott interjújában azt mondta, a cél egy rugalmasabb, többszereplős rendszer kialakítása, hogy ne csak a bölcsődékben, hanem magán-, családi-, vagy éppen munkahelyeken kialakított napközikben hozzanak létre minél több férőhelyet.

Az államtitkár szerint azért van szükség többféle gyermekmegőrzőre, minél több bölcsődét helyettesítő intézményforma megjelenésére, hogy az anyáknak megadják a „választás szabadságát”, hogy a gyermekfelügyelet hiánya ne akadályozza őket a munkavállalásban. Novák Katalin a gyed extra – időbeli – kibővítésével kapcsolatban beszélt a jelenlegi bölcsődei rendszer továbbfejlesztésének a lehetőségeiről, és arról, hogy a kormánytól felhatalmazást kaptak egy erről szóló javaslat kidolgozására.

Még a nyáron elkészítik javaslatukat, így az ősszel már a kormány elé terjeszthetik döntéshozatalra. A legutóbbi kormányülésen is egyetértés volt abban, hogy az anyákat abban kell segíteni, hogy össze tudják egyeztetni a családi életet a munkával.

Az államtitkár május 15-én jelentette be, hogy a kormány döntése értelmében a munkába visszatérő anyák 2016 januárjától már a gyermekük 6 hónapos korától igénybe vehetik a gyed extrát; erre idén még csak a gyermek egyéves kora után van lehetőség. A gyed extra 2014 januári bevezetése előtt az anyáknak választaniuk kellett a gyed és a munkajövedelem között. Nem az a cél, hogy minél többen dolgozzanak az egyévesnél kisebb gyermekek mellett, de ha valaki ilyen helyzetben van, ne érje a családot hátrány.

Jelezte, országosan „ezres nagyságrendű” az olyan – fél-egyéves – gyermeket nevelő család, amelyek ezzel az új lehetőséggel élni tudnak. Tájékoztatása szerint legkorábban a gyermek születése előtti hónaptól lehet igénybe venni hat hónapig a csed-et (csecsemőgondozási díj), ez gyakorlatilag az anya korábbi nettó fizetésének a 90 százalékát jelenti, ez után folyósítják a gyed-et (gyermekgondozási díjat), amelynek maximális összege nettó 108 ezer forint. A két juttatás alapja a korábbi munkajövedelem, míg a gyermekgondozási segély (gyes) és a családi pótlék alanyi jogon jár. Jelezte, a gyed maximális összege az elmúlt 5 évben mintegy 40 százalékkal nőtt.

Elmondása szerint, az elmúlt négy évben másfélszeresére – 42 ezerre – emelkedett a bölcsődei és családi napközi helyek száma, a férőhelyeket a jelenlegi közel 44 ezerről 2018-ra 60 ezerre fogják bővíteni. A jelenlegi szabályozás szerint csak a 10 ezernél nagyobb lakosságszámú települések önkormányzatainak kötelező bölcsődét fenntartani, így a kisebb községekben élő dolgozó családoknak más megoldást kell találni gyermekeik napközbeni elhelyezésére. A bölcsődei férőhelyeket kiváltó új, a jelenleginél rugalmasabb „alternatív gyermekmegőrzési formákhoz” az állam támogatást biztosítana az elképzelések szerint.

A „nők 40” programot is azért indította el a kormány, hogy lehetőséget biztosítson a nagymamáknak arra, hogy unokáikra vigyázzanak, amíg a szülők dolgoznak. A „nagymama nyugdíj” ezért valójában nem is nyugdíjpolitikai intézkedés, hanem családtámogatási eszköz. Jelezte, eddig csaknem 140 ezer 40 évet ledolgozott nő vette igénybe ezt a kedvezményes nyugdíjlehetőséget. A családpolitika szempontjából kedvező demográfiai adatokról szólva rámutatott: annak ellenére nő másfél éve a született gyermekek száma, hogy közben a szülőképes korban lévő nők száma folyamatosan csökken. Hozzátette: bízik abban, hogy a kedvező adatok a kormányzati családpolitika visszaigazolását is jelzik.

Forrás : MTI

A cikk forrása: http://palyazatfigyelo.info/2015/05/25/munkahelyi-napkoziket-tervez-a-kormany.php