PÁLYÁZAT, ÁLLAMI TÁMOGATÁS, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, SEGÉLY, NYUGDÍJ, GYES, GYED, CSOK (SZOCPOL), CSALÁDI PÓTLÉK, VÁLLALKOZÁS, MUNKAHELY, LAKÁS, OTTHON, PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓ

A legfrissebb pályázati lehetőségek, állami-, EU-s finanszírozású támogatások több kategóriában is. (napkollektor, napelem, hőszigetelés, nyílászáró, társasház, képzés)
Vissza nem térítendő állami támogatásokról, forrásokról kaphat tájékoztatást. Támogatások vállalkozásoknak, családoknak, iskoláknak, diákoknak. Szociális ellátások, segély, nyugdíj, gyes, gyed, csok (szocpol), családi pótlék.



2015. május 23., szombat

Rokkantsági ellátás 2015 – HIVATALOS

Rokkantsági ellátás 2015 – HIVATALOS


Ki jogosult rokkantsági ellátásra?
Az a személy, akinek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű és aki a kérelem benyújtását megelőző
– 5 éven belül legalább 1095 napon át,
– 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
– 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt és
– keresőtevékenységet nem végez és
– rendszeres pénzellátásban nem részesül, továbbá
– akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
– akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
– aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória),
– akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória).
Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátás összegét?

A jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia időszak) elért havi átlagjövedelem (legalább 180 nap) alapján.

Mi történik abban az esetben, ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel?

Ebben az esetben azt vizsgálják, hogy az igénylő közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel.

Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátást, ha az igénylő a kérelem benyújtásakor egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel?

Ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel az ellátást a 2012-ben érvényes minimálbér (93.000,- Ft) alapján állapítják meg. Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni..
Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátást, ha az igénylő korábban rehabilitációs járadékban részesült?

Abban az esetben, ha a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét követően rokkantsági ellátás kerül megállapításra, az ellátás összegének meghatározása során, ha az számára kedvezőbb, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140 százalékát kell figyelembe venni.
Mennyi a rokkantsági ellátás összege?

Annak a megváltozott munkaképességű személynek, akinek:
– egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyre-állítható és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka (27.900,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft)
– annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, akinek egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft)
– annak a megváltozott munkaképességű személynek, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 30 % alatti (D kategória) a havi átlagjövedelem 65 %-a, de legalább a minimálbér 50 %-a (46.500,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 %-a (139.500,- Ft)
– annak a megváltozott munkaképességű személynek, akinek az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 30 % alatti (E kategória) a havi átlagjövedelem 70 %-a, de legalább a minimálbér 55 %-a (51.150,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 %-a (139.500,- Ft).

Emelkedik-e a rokkantsági ellátás összege?


A rokkantsági ellátást a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelik, 2015-ben 1,8%-kal.
Méltányosságból emelhető-e a rokkantsági ellátás összege?

Nem, a rokkantsági ellátás összegének emelésére még méltányosságból sincs lehetőség.
A rokkantsági ellátás mellett lehet-e kereső tevékenységet folytatni?

Igen, azonban az ellátást meg kell szüntetni, ha a rokkantsági ellátásban részülő kereső tevékenységből származó jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 %-át (2015-ben 157.500,- Ft). A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni, mely 2015-ben 122.000,- Ft.
Mikor szüntetik meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot?

Ha az ellátásban részesülő
– kérte,
– más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint a gyermek egy éves kora után megállapított gyermekgondozási díjat,
– egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
– keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát (a biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni)
– foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
– az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.
Hol kell benyújtani a rokkantsági ellátás megállapítására vonatkozó igényt?

Az ellátás megállapítását formanyomtatványon a lakóhely szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatlnál, a külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén Budapest Főváros Kormányhivatalnál.
Van-e bejelentési kötelezettsége a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek?

A rehabilitációs ellátásban részesülő személynek tizenöt napon belül értesítenie kell a lakó- vagy tartózkodási helye szerinti kormányhivatalt, ha az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, keresőtevékenységet folytat, keresőtevékenységet megszűnt.
2015. április
Forrás :Emberi Erőforrások Minisztériuma
2011. évi CXCI. törvény