Átválthatják az autóhiteleket
A devizahitelek forintra váltásával kapcsolatos kockázatok csökkentését segítik elő a Magyar Nemzeti Bank legújabb intézkedései. Ezek egyik célja, hogy a forintra cserélt kölcsönök mögött álló forrásokat hosszú távú jelzáloglevelekkel finanszírozzák a pénzintézetek; a másik pedig, hogy legyen meg az autó- és egyéb fogyasztási hitelek átváltásához szükséges deviza.
Az intézkedés fontosságát jól mutatja, hogy az átváltás negyedmillió család kockázatát csökkentheti. Ez azért is fontos, mert az érintettek jó részének a devizahitelen kívül már forintosított kölcsöne is van. Vagyis a nemzeti valutánk esetleges gyengülésének eredményeként megemelkedő törlesztőrészlet miatt a fizetési nehézségekkel küszködőknek nem csupán egyetlen hitele dőlne be. A jegybank az átváltáshoz szükséges összeget minden feltétel nélkül adja át; felhasználhatják azonnal, de az ellen sem emel kifogást az MNB, ha a hitelintézetek – legfeljebb egy évig – a jegybanknál tartják az összeget.
Fontos volna a mielőbbi forintra váltás azért is, mert az autós devizahitelek jó részének visszafizetési feltételei jelentősen különböznek a jelzáloghitelekétől. Az úgynevezett bullet típusú szerződések jellemzője, hogy a futamidő elején csak kamatot kell fizetni, ezért alacsony a törlesztőrészlet, a futamidő vége felé azonban akár a tízszeresére is emelkedhet a fizetési kötelezettség. Ezt megfejeli, hogy az elszámolás miatt ugyan átlagosan öt százalékkal csökkent az autóhitelek törlesztőrészlete, az év eleji svájcifrank-sokk azonban jelentősen gyöngítette a forintot, ami komolyan megemelte a havonta fizetendő összeget. A devizahitelek forintra váltása ugyan emelte a hazai pénzügyi rendszer stabilitását, de szükségessé vált a forintra váltott hitelek mögött álló források szerkezetének átalakítása is.
Az egykori devizaadósoknak ma már nem kell attól tartaniuk, hogy a forint gyengülése miatt tovább emelkedik havi fizetési kötelezettségük, a hitelintézeteknek pedig attól, hogy újabb ügyfelek hitelei dőlnek be az árfolyamváltozás miatt. Ugyanakkor azzal, hogy mintegy 450 ezer szerződés 2700 milliárd forint értékben devizából – jellemzően svájci frankból – forintra cserélődött, újabb probléma jelent meg a bankrendszerben. Az átváltott hitelek és a mögöttük álló források futamideje között jelentős az eltérés. Az átváltott jelzáloghitelek döntő többségének még hátralévő futamideje ugyanis tíz évnél hosszabb, ezzel szemben a pénzintézetek jellemzően egy éven belüli futamidejű betétben testet öltő forrásokat rendeltek a jelzálogadósságok mögé. Ez pedig nagyon megemeli a pénzügyi rendszer bizonytalanságát, ami hosszabb távon akár jelentős kockázatokat is magában rejthet.
Ezt felismerve a nemzeti bank jelzáloghitel-megfelelőségi mutató (JMM) bevezetését tervezi. A témában kiadott közlemény szerint 2016. október 1-jétől teszik kötelezővé e mutató alkalmazását, illetve az abban foglaltak teljesítését a hazai bankok számára. Elvárás a JMM-re vonatkozóan, hogy a jelzáloghitel-állománynak legkevesebb tizenöt százaléka mögött hosszú lejáratú – egy éven túli – jelzáloglevelek, jelzálog fedezete mellett kibocsátott egyéb értékpapírok, vagy jelzálogbanki refinanszírozási hitelek álljanak. A mutatót azért nem vezeti be azonnal a jegybank, mert felkészülési időt szeretne adni a bankoknak az átállásra.
Ezt felismerve a nemzeti bank jelzáloghitel-megfelelőségi mutató (JMM) bevezetését tervezi. A témában kiadott közlemény szerint 2016. október 1-jétől teszik kötelezővé e mutató alkalmazását, illetve az abban foglaltak teljesítését a hazai bankok számára. Elvárás a JMM-re vonatkozóan, hogy a jelzáloghitel-állománynak legkevesebb tizenöt százaléka mögött hosszú lejáratú – egy éven túli – jelzáloglevelek, jelzálog fedezete mellett kibocsátott egyéb értékpapírok, vagy jelzálogbanki refinanszírozási hitelek álljanak. A mutatót azért nem vezeti be azonnal a jegybank, mert felkészülési időt szeretne adni a bankoknak az átállásra.
Arra számítanak az MNB szakértői – és többek között ezért is adtak relatíve hosszabb határidőt az átállásra –, hogy a pénzintézetek számos új jelzálogbankot alapítanak. A várakozások szerint az intézkedés hatására a már meglévő és az újonnan létrehozott jelzálogbankok hozzávetőlegesen 300 milliárd forint értékben bocsátanak ki jelzálogleveleket. Ezeket az értékpapírokat nagy valószínűséggel intézményi befektetők, pénzügyi intézmények vásárolják majd meg. Az Európai Központi Bankkal és a piaci szereplőkkel egyeztetett rendelet várhatóan még ebben a hónapban megjelenik a Magyar Közlönyben.
Forrás www.mno.hu