HIVATALOS! Így dolgozhatsz nyáron ha diák vagy – nyári munka szabályai, adózása 2015

HIVATALOS! Így dolgozhatsz nyáron ha diák vagy – nyári munka szabályai, adózása 2015

Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvető adózási szabályairól

Kedves Diákok!

Évről évre egyre több diák dönt úgy, hogy a szünidőt – vagy annak egy részét – munkával tölti, ezért ismét aktuális a diákok foglalkoztatási szabályainak áttekintése. Sok tanuló a nyári időszakon túl rendszeresen is végez munkát, így az alábbiakban a diákok munkavállalásával összefüggő legfontosabb adózási szabályokat mutatjuk be.

Ha úgy döntöttetek, hogy a szünetben dolgozni fogtok, akkor érdemes elolvasnotok e rövid tájékoztatót, hogy tisztában legyetek a fontos adózási kérdésekkel.

Bár nem szorosan kapcsolódik az adózáshoz, de már itt szeretnénk felhívni a figyelmeteket arra, hogy ha valaki bármilyen munkára szerződik, a legtöbb esetben a feltételeket írásba foglalják. A szerződés alapos átolvasása nélkül azt aláírni nem szabad, hiszen a szerződés nem csak jogokat, de számos kötelezettséget is tartalmaz.

1.) Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki diákként dolgozhasson?

A munka törvénykönyve1 szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte2. Az Mt. azonban – az iskolai szünet időtartama alatt – annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki nappali rendszerű képzés keretében (általános iskolában, szakiskolában, középiskolában) folytatja tanulmányait.

2.) A munkavállaláshoz kapcsolódóan van-e valami teendő a NAV-nál?

A munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel. Amennyiben a diák még nem rendelkezik adóazonosító jellel, az adókártya igényléséhez a 15T34-es nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatni az adóhatósághoz3. A nyomtatvány beszerezhető az ügyfélszolgálatokon vagy letölthető a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu) a ”Nyomtatványkitöltő programok” menüpont alatt. Az igénylés ingyenes.

3.) Milyen módon foglalkoztathatók a diákok?

A tanuló – mindenki máshoz hasonlóan – alkalmazható:
• munkaviszonyban;
• munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel); vagy
• egyszerűsített foglalkoztatás keretében,
• háztartási alkalmazottként (pl. babysitter).

Az előbbieken túl több, kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási forma is létezik: az iskolaszövetkezetben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tag munkavégzése, tanulószerződés, a hallgatói munkaszerződés és az együttműködési megállapodás alapján történő munkavégzés.

4.) Ha a tanulót munkaviszonyban foglalkoztatják, milyen adó, illetve járulék kötelezettségek terhelik?

a.) A foglalkoztatás egyik esete, amikor a tanuló munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végez munkát. A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelemnek tekintendő, mint bármely más munkavállaló esetében. A bérjövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amellyel szemben költség nem számolható el. A munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a személyi jövedelemadó-előleget. Az összevont adóalap után fizetendő adó mértéke 16 százalék.

b.) A közép-, illetve felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulók, hallgatók egészségügyi szolgáltatásra jogosultak [Tbj.4 16. § (1) bekezdés i) pontja].

A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló – más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan – a Tbj. szabályai szerint biztosítottá válik és a már említett természetbeni egészségbiztosítási ellátáson túl a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, ennek részeként pénzbeli ellátásokra – így például táppénzre, nyugdíjra – is jogosultságot szerez.
A tanulónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a tanuló 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ezeket a járulékokat nem a tanulónak, hallgatónak kell megállapítania és befizetnie, azt tőle a munkáltatója vonja le és gondosodik annak az adóhatóság felé történő befizetésről, bevallásáról is (a tanulónak ezzel kapcsolatban kötelezettsége nincs).

5.) Ha a diákot munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatják, akkor mennyiben térnek el az adó- és járulékfizetés szabályai a munkaviszonynál ismertetettektől?

A munkavégzés másik tipikus esete a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzett diákmunka. Ide tartozik, ha a tanulóval megbízási szerződést kötnek.
a.) A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles. A munkaviszonyból származó jövedelemmel ellentétben az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben széles körű költségelszámolás lehetséges. Ennek kétféle módja van: a tételes-, illetve a bizonylat nélküli költségelszámolás.
Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült, az Szja tv.5 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költségét számlával kell igazolnia. A másik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, melynek érvényesítéséhez nincs szükség számlákra. Ilyenkor a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Jellemzően a nyári szünetben folytatott tevékenységek jelentős költségeket nem keletkeztetnek a diákoknál, így leginkább a 10 százalék költséghányad alkalmazása célszerű az adóalap számítása során.
Az önálló tevékenység ellenértékének (megbízási díjnak) kifizetésekor a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásáról. Ellenkező esetben a kifizető automatikusan a 10 százalékos költséghányad figyelembe vételével állapítja meg az adóelőleget.
Az önálló tevékenységből származó bevétel esetében is az adó alapját – a munkaviszonyból származó jövedelemhez hasonlóan – a jövedelem után kell megállapítani. Az adó mértéke ebben az esetben is 16 százalék.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl. megbízási jogviszony) keretében foglalkoztatott diákok a munkaviszonytól eltérően nem lesznek automatikusan biztosítottak. Ilyenkor a biztosítottá válás törvényben előírt feltétele, hogy a foglalkoztatott (a diák) havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra nézve annak 30-ad részét. Jelenleg a minimálbér összege: 105 000 forint, melynek 30 százaléka 31 500 forint.
Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint összesen 7 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet6. A járulékokat ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le és gondosodik annak az adóhatóság felé történő bevallásról is (a tanulónak ezzel kapcsolatban kötelezettsége nincs). A foglalkoztató a tanuló számára a levont járulékokról minden esetben igazolást köteles kiadni.
Abban az esetben, ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, biztosítási jogviszony nem jön létre. A tanulótól ilyen esetben nem von le a megbízó egyéni járulékot.

6.) A diákmunka egyszerűsített foglalkoztatás keretében is végezhető, de a tanulókat érintően az erről szóló törvény7 nem tartalmaz különleges előírásokat.

Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:
– mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
– alkalmi munkára.

Alkalmi munkának minősül a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

A foglalkoztatással kapcsolatos közterhet a munkáltató fizeti, a munkavállaló diákot nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi hozzájárulás és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli.
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka ellenértéke az Szja tv. rendelkezése szerint munkaviszonyból származó, ezen belül bérjövedelemnek minősül. A munkavállalónak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedeleméről csak akkor kell az adóévet követő év május 20-ig elkészítenie az ’53-as személyi jövedelemadó bevallását, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként (a minimálbér esetén 4 830 forint, a garantált bérminimum esetén 5 620 forint) meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).

Amennyiben a munkavállalónak a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell a bevallásban szerepeltetni.
A filmipari statisztaként végzett – Efo. tv. hatálya alá tartozó – alkalmi munkából származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani.

7.) Iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka

Az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja a Tbj. szabályai szerint nem minősül biztosítottnak, ezért az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkával összefüggésben a tanulónak járulékfizetési kötelezettsége nincs.
Az iskolaszövetkezet tagja részére kifizetett összeg munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, amely után a tanulónak csak a 16 % személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége áll fenn, melyet az iskolaszövetkezet köteles levonni, bevallani, és megfizetni az adóhatóság felé.

Amennyiben az iskolaszövetkezet olyan diákkal létesít munkaviszonyt a nyári szünetben, aki befejezte az általános iskolai tanulmányait, vagy érettségi vizsgát tett, illetve a felsőfokú tanulmányai lezárásaként oklevelet szerzett, akkor ezekben az esetekben is a fent ismertetett, kedvezőbb szabályok alkalmazhatóak, hiszen a tanuló/hallgató diákigazolványra való jogosultsága a tanév lejártát követő október 31. napjáig még fennáll.

8.) A kifizetések igazolása

A munkáltatónak, kifizetőnek a kifizetéskor igazolást kell adnia a kifizetett összegről, a levont személyi jövedelemadó előlegről, az egyéni járulékokról. Adóévi összesített igazolást is kell kapnia a magánszemélynek az előzőkről az adóévet követő év január 31-éig.

9.) Háztartási munka (adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás)

Háztartási munkának minősül: a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás.
Amennyiben a tanuló, hallgató háztartási alkalmazottként ilyen munkát végez, akkor a Tbj. szabályai szerint nem lesz biztosított, és az e tevékenységéért kapott jövedelme után adó- és járulékfizetés nem terheli. Adózással kapcsolatos kötelezettség csak a munkáltatónál jelentkezik. Ha a háztartási alkalmazott kéri, a munkáltató köteles a kifizetett munkabérről igazolást adni, mellyel a későbbiekben igazolni tudja, hogy honnan származik a keresete.

10.) Az elektronikus úton intézhető adóügyek

Az Ügyfélkapu8 olyan belépési pont, amelyen keresztül a tanuló, diák egyedileg azonosított módon biztonságosan léphet kapcsolatba az elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó közigazgatási szervekkel és közintézményekkel, így az adóhatósággal is. Használatához nem kell más, mint egy számítógép internet-kapcsolattal és az Ügyfélkapun történő regisztráció. A regisztráció a Kormányhivatal bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalában, vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervénél (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala), valamint a NAV központi ügyfélszolgálatain a megyeszékhelyeken, illetve Budapesten, továbbá a Magyar Posta Zrt. ügyfélszolgálatain megtehető, ehhez nem kell más, csak érvényes személyazonosításra szolgáló okmány és egy működő e-mail cím.

A 14-18 év közötti természetes személy önállóan is jogosult az Ügyfélkapun történő regisztrációra, azzal, hogy a 18 év alatti, valamint a korlátozottan cselekvőképes személy az Ügyfélkapun keresztül igénybe vehető szolgáltatásoknak csak korlátozott körét tudja használni. Így többek között a felvételei jelentkezéssel, egészségügyi (TAJ) szolgáltatással, okmányirodai időpontfoglalással kapcsolatos ügyintézésre.

Elektronikus szolgáltatások a NAV-nál – többek között:
• adó- és járulékbevallás küldése,
• kérelmek benyújtása,
• folyószámlakivonat-lekérés, törzsadatok lekérdezése,
• adatlapok küldése.
• igazolások kérése.

A NAV honlapján folyamatosan bővülő friss információ szerezhető be (http://www.nav.gov.hu). Honlapunkon az adójogszabályok értelmezéséhez e-mail-ben is lehet kérni tájékoztatást a Kapcsolat menüpontban.

Az adóazonosító jellel nem rendelkező diákok az adókártya igénylésüket elektronikus formában is eljuttathatják az adóhatósághoz.

11.) Más lehetőség az adóügyek intézésében:

a) Az egyes adóügyek ügyintézésére lehetőség van telefonon is!
A telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer ügyféltájékoztatásra, ügyintézésre, valamint adóhatósági ügyintéző közreműködésével az adózó vagy képviselője azonosítására is alkalmas. A rendszer használatához ügyfélazonosító szám szükséges. Az ügyfélazonosító szám a TEL elnevezésű nyomtatványon kérhető.

Az ügyintézői rendszerben intézhető ügyek – egyebek mellett:
• adózói folyószámlával kapcsolatos egyedi tájékoztatás,
• regisztrációval, állandó meghatalmazással kapcsolatos egyedi felvilágosítás,
• egyedi bevallással kapcsolatos tájékoztatás, papíralapú bevallás esetén személyes jelenlétet nem igénylő javítás,
• adózói törzsadatokkal kapcsolatos tájékoztatás, bejelentés, változás bejelentés,
• meggyőződés az adóellenőrzést végző személy megbízásának érvényességéről,
• meggyőződés közösségi adószám érvényességéről,
• jövedelemigazolás kérése is intézhető ezúton.

Ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer telefonszáma: 06/40/20-21-22

Jogszabály értelmezéssel kapcsolatban, valamint egyéb más általános esetben telefonos tájékoztatás az alábbi telefonszámon kérhető:

06/40/42-42-42
06/20/33-95-888
06/30/33-95-888
06/70/33-95-888

b) Személyesen, várakozás nélkül

Az ügyfeleknek a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) előzetes időpontfoglalásra van lehetőségük. Így egyes adóügyek sorban állás nélkül intézhetők. Az ügyintézési időpontok lefoglalására a NAV honlapjának „Ügyfélszolgálatok” és „Szolgáltatások” menüpontjai alatt a következőkben felsorolt ügyekben van lehetőség.
– adó- / együttes adóigazolás igénylése,
– illetőségigazolás igénylése,
– ügyfélkapu nyitás,
– adókártya igénylés,
– jövedelemigazolás igénylés,
– egészségügyi szolgáltatási járulék ügyintézés.

Időpontot foglalni legfeljebb két hétre előre lehet, és legkorábban az időpont lefoglalását követő második napra lehetséges ügyintézési időpontot előjegyezni.

Jó pihenést és munkát kíván a nyárra a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

1. 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)

2. A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható

3. Az adóazonosító jel a 10. pont alatt részletezett feltételekkel elektronikus úton is igényelhető.

4. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény.

5. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény.

6. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében biztosított személy 1,5 százalék mértékű munkaerő-piaci járulékot nem fizet.

7. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo. tv.).

8. Az Ügyfélkapu használatához az e-tananyag ad segítséget: http://etananyag.magyarorszag.hu