Lakástámogatások a munkahelyedtől – ezeket bármelyikét megkaphatod
2.1 Lakáscélú kölcsön
2.2 Munkáltatói kölcsön elengedése
2.3 A lakásszerzéshez, korszerűsítéshez nyújtott vissza nem térítendő támogatás
2.4 lakáskölcsön törlesztéséhez nyújtott támogatás
2.1 Lakáscélú munkáltatói kölcsön
A munkáltató kamatmentes vagy kedvező kamatozású kölcsön nyújtásával segítheti a munkavállalóját.
Az SZJA tv. 72. § (4) bekezdés f) pontja alapján lakáscélú munkáltatói kölcsön
- lakás építéséhez,
- vásárlásához,
- bővítéséhez,
- korszerűsítéséhez (pl.: komfortfokozat növelése; külső szigetelés; nyílászárók cseréje), vagy
bármely, említett célra hitelintézettől, vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez
nyújtható.
- vásárlásához,
- bővítéséhez,
- korszerűsítéséhez (pl.: komfortfokozat növelése; külső szigetelés; nyílászárók cseréje), vagy
bármely, említett célra hitelintézettől, vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez
nyújtható.
Az adómentesség feltétele, hogy a munkáltató a kölcsönt hitelintézet útján folyósítsa, továbbá a lakás célú támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendeletben meghatározott, méltányolható lakásigény mértéket.
Vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatások
A munkáltatók a cafeteria rendszer keretein belül és cafeteria rendszer mellett is támogathatják munkavállalóik lakásszerzését, meglévő lakásuk bővítését, korszerűsítését, lakáscélú kölcsöneik törlesztését vagy végtörlesztését.
Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás formái:
2.2 Munkáltatói kölcsön elengedése
2.2 Munkáltatói kölcsön elengedése
Bármely munkáltató kerülhet olyan helyzetbe és dönthet úgy, hogy a munkavállalójának korábban lakáscélra nyújtott kölcsön egy részét vagy teljes egészét elengedi. Az Szja törvény 1. számú mellékletének 2.7. alpontja szerint adómentes is lehet a munkavállaló által lakáscélú felhasználásra felvett bankhitel visszafizetésére, törlesztésére nyújtott munkáltatói kölcsön elengedett összege.
2.3 A lakásszerzéshez, korszerűsítéshez nyújtott vissza nem térítendő munkáltatói támogatás
Ez a támogatási forma évek óta ismeretes Magyarországon. Az Szja-törvény 1. számú melléklet 2.7 pontja szerint a lakáshoz kapcsolódóan adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatása.
Az adómentesség feltételeinek vizsgálata során nem kell vizsgálni azt a körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy – különösen a magánszemély hozzátartozója – részesül-e vagy részesült-e a támogatásban. Ha egy házaspár ugyanazon munkáltatónál áll alkalmazásban és lakást vásárol, építkezik, korszerűsít vagy hitelt törleszt, akkor mindkét fél részesülhet adómentes munkáltatói támogatásban.
2.4 A lakáskölcsön törlesztéséhez nyújtott munkáltatói támogatás
A támogatás a méltányolható lakásigényhez kapcsolódó lakáshitelek törlesztését, végtörlesztését, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (például kamat, végrehajtási díj, jelzálog törlésének díja, előtörlesztési díj stb.) megfizetését segítheti adómentesen. A szabályozás értelmében a használt lakást vásárló és az új lakást építő (vásárló), meglévő lakását bővítő, korszerűsítő munkavállaló egyaránt támogatható.
A fenti juttatási formák adómentességének közös szabályai:
– a támogatás összege nem haladhatja meg a lakás vételárának, a teljes építési költségnek vagy a korszerűsítés költségének 30%-át;
– a támogatás összege legfeljebb 5 millió forint lehet. Az adóévben és az adóévet megelőző 4 évben bármilyen formában lakáscélra nyújtott munkáltatói támogatások összege összeszámítandó.
A támogatás folyósításának eljárási rendjét a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM Rendelet) szabályozza.
A támogatás akkor felel meg az adómentesség jogszabályi feltételeinek, ha:
– a támogatást hitelintézet, kincstár útján a vonatkozó NGM Rendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint folyósítja a munkáltató, és – a lakáscélú munkáltatói kölcsön elengedésének esetét kivéve – a támogatás magánszemély részére történő átutalásáról a hitelintézet vagy a kincstár az átutalás évét követő év január 31-éig igazolást állít ki a munkáltató részére;
– a munkavállaló az ingatlan-nyilvántartás szerint bármely arányban tulajdonjogot, haszonélvezeti jogot szerzett abban a lakásban, amellyel összefüggésben a támogatást kapta;
– a támogatással érintett lakás szobaszáma nem haladja meg a vonatkozó Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lásd. bővebben: lejjebb);
– a munkavállaló (függetlenül munkaviszonyának esetleges megszűnésétől) legkésőbb a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez (építtetéséhez), alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig átadja a munkáltatónak, vagy meghatározott esetben a hitelintézetnek, kincstárnak az NGM Rendeletben meghatározott okiratokat, bizonylatokat.
Az adómentesség feltételeinek fennállását fő szabály szerint a munkáltató köteles utólag vagy a támogatás folyósítását megelőzően vizsgálni.
A méltányolható lakásigény vizsgálata
A méltányolható lakásigény a lakás szobaszáma és az együttköltöző családtagok száma alapján határozható meg.
A lakásigény akkor tekinthető méltányolhatónak, ha a lakószobák száma
– egy-két együttköltöző családtag esetében legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
– három együttköltöző családtag esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
– négy együttköltöző családtag esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.
Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.
A lakáscélú munkáltatói juttatások szabályozása több, egymással összefüggő jogszabályban található.
A jogszabályok közül kiemelendő:
A jogszabályok közül kiemelendő:
– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény;
– a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet;
– az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályait tartalmazó 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet.
A fenti jogszabályok által előírt feltételek együttes betartása mellett nyílik lehetőség a munkáltatói juttatások adómentes nyújtására.
Az Szja tv., a kormányrendelet és az NGM rendelet együtt szabályozza:
Az Szja tv., a kormányrendelet és az NGM rendelet együtt szabályozza:
– az adómentesen adható támogatás összegét,
– a figyelendő időtartamot,
– a támogatás felhasználásának lehetőségeit,
– a támogatás folyósításának módját,
– az igazolások és az adatszolgáltatások körét és idejét, valamint
– a munkáltató, a munkavállaló és a hitelintézet/kincstár kötelezettségeit.
Forrás : igylakunk.hu