A tartozás elengedése – így fog működni
Ha közvélemény-kutatást tartanának, hogy a családi csődvédelemnek mi a lényege, aligha érné el a 10 százalékot azok aránya, akik úgy felelnének: “Az, hogy engedjék el a tartozásom egy részét.” Pedig a családi csődvédelem egyik legfontosabb eleme (vagy talán a legfontosabb következménye?) a tartozás egy részének elengedése.
A legkorábbi, 2009 során felbukkanó hírekben még nem volt szó arról, hogy a családi csődvédelem rendszerébe belépő magánszemélyek pontosan milyen előnyökhöz jutnának.
A magáncsőd intézményének pozitív hatásait később kezdték el kidolgozni, így került bele az a rendelkezés, hogy a csőd ideje alatt a hitel jelzálogául szolgáló ingatlan nem árverezhető el (moratórium). A legkésőbbi, 2015-ös javaslatokban fogalmazódott meg először konkrétan, hogy a csődvédelmi időszak lejártakor az addig rendszeresen fizető adós tartozásának egy részét elengedi a bank vagy a rezsicég.
Egy elméleti modellen bemutatva: tegyük fel, hogy az adósnak 1 000 000 forint villanyszámla-tartozása van. A csődgondnok megállapodik a szolgáltatóval, hogy az adós 10 éven át fizet havi 6000 forintot. Tíz év múlva az adós befizetése csak 720 000 forint lesz, azonban jó fizetési moráljára való tekintettel a maradék 280 000 forintot elengedi az áramszolgáltató.
A példa fiktív, azonban a számok nagyon is valósak. A csődgondnok akár 50%-os (!) adósságelengedést is kijárhat azoknak az adósoknak, akik rendszeresen fizetik a rezsicéggel/bankkal kialkudott havi adósságtörlesztést.
A magáncsőd nem mindenkinek megoldás!
A magáncsőd intézményének bevezetése számos rövid és hosszabb távú előnnyel jár az eladósodott háztartások és a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása szempontjából. Ugyanakkor fontos tisztában lenni azzal, hogy az új intézmény sem jelent mindenkinek megoldást. Jelentős nagyságú az olyan jelzáloghitelek száma, amelyek fedezete kevéssé forgalomképes vagy olyan ingatlan, amelynek forgalmi értéke lényegesen alacsonyabb, mint a jelzáloghitelező követelése, ráadásul ezen ingatlanok jó része olyan településen fekszik, ahol a lakossági jövedelmek alacsonyak, a térség elmaradott, kevés a munkahely. Emiatt a hiteladós családok egy jelentős része vélhetően nem tud majd a magáncsőd védelemmel élni. Számukra kiút lehet a Nemzeti Eszközkezelő (NET) által biztosított megoldás (a kormányzat által meghatározott kvóta erejéig), amelyben a volt adósok bérlőként tovább használhatnák a lakóingatlant, és a bérleti díj fizetése esetén nem kell a kilakoltatás veszélyével számolniuk. Ugyanakkor feltehetően továbbra is számos olyan eladósodott háztartás marad, amelyeken a fenti eszközök sem képesek segíteni. Az ő helyzetük megoldására egyéb állami intézkedések szükségesek, célzott pénzügyi támogatásokkal, a lakhatási lehetőségek legalább időleges biztosításával.
Forrás : http://magancsodvedelem.hu