Így változik 2016. január 1-től a GYED
VÁLTOZÁSOK 2016.01.01-től
* GYED újra a gyermek 2 éves koráig
A 2015. december 31-ét követően GYED-re jogosulttá váló biztosítottak esetében a GYED egységesen a gyermek 2 éves koráig jár, ha az igénylő rendelkezik a szülést megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött idővel. FONTOS, hogy a még 2015-ben igényelt ellátásokra a régi szabály vonatkozik, vagyis lehet olyan eset, hogy csak 1 évig jár GYED!
* GYED gyermek 1 éves kora után
Eltörölték azt a rendelkezését a törvénynek, miszerint ha a GYED első igénybevétele a gyermek 1 éves kora után történik, akkor az ellátás folyósítása 60 napig szünetel. Ez jó hír azoknak az édesapáknak, akik a gyermek 1 éves kora után maradnának otthon gyermekükkel, mert így nem esnek el 2 havi (60 napi) ellátástól! FONTOS, hogy csak a 2015. december 31.-ét követően igényelt ellátásokra vonatkozik!
Forrás : http://babamama.info
Ki jogosult a gyermekgondozási díjra?
I. Biztosítási jogviszony alapján gyed-re jogosultság
Gyermekgondozási díjra jogosult a gyermeket saját háztartásában nevelő:
biztosított, gyermeket szülő anya, ha a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
biztosított szülő (pl. apa, örökbefogadó szülő), ha a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
csecsemőgondozási díjra/terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult szülő, akinek a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra/terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra/terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett, és a szülést (igénylést) megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt.
csecsemőgondozási díjra/terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult szülő, akinek a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra/terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra/terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett, és a szülést (igénylést) megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt.
A gyermekgondozási díjra való jogosultság tekintetében szülőnek minősül:
A vér szerinti és az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, és a gyám, továbbá az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.
A gyermekgondozási díjra való jogosultság vizsgálata során a nevelt gyermekre tekintettel nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő és a helyettes szülő, azonban saját, vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke után jogosult lehet az ellátásra.
A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő számítása:
Rendkívül fontos az a kedvező szabály, miszerint a gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.
A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani:
a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz folyósításának idejét,
a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
rehabilitációs járadék és rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.
A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a szülőnek a gyermekgondozási díj,
ha a gyermek egy éves kora előtt bármilyen jogviszonyban – kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat,
ha egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (nem vonatkozik ez a kizáró ok arra, aki táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási támogatást, álláskeresési járadékot vagy álláskeresési segélyt, vállalkozói- vagy munkanélküli járadékot, álláskeresést ösztönző juttatást kap, illetve ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül, és a csecsemőgondozási díjra/terhességi-gyermekágyi segélyre vagy gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett).
ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyeletben) helyezték el, kivéve ha a gyermek egy éves kora után a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést,
ha a gyermeket ideiglenes hatállyal a jogosult háztartásából elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el,
a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti,
ha a gyermekgondozási díjra való jogosultság első alkalommal a gyermek egy éves kora után kerül megállapításra, akkor az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha az igénylő a gyermekre tekintettel csecsemőgondozási díjat/terhességi-gyermekágyi segélyt vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal.
Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó mentes tiszteletdíjat is –, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.
Forrás : oep.hu