Ingatlan illetékek – ne felejts el számolni ezekkel a költségekkel! Szocpol esetén is plusz költség!
Mennyi az ingatlan illeték eladás vagy vásárlás esetén?
Mennyi az átírási illeték és mennyi adót kell fizetned?
Fontos kérdések, mert ezek alól sajnos szinte senki nem bújhat ki!
A cikkben mindent megtalálsz, amit tudnod kell a pluszban felmerülő költségekről amely felmerülhet ingatlan vásárláskor illetve eladáskor.
Mennyi az átírási illeték és mennyi adót kell fizetned?
Fontos kérdések, mert ezek alól sajnos szinte senki nem bújhat ki!
A cikkben mindent megtalálsz, amit tudnod kell a pluszban felmerülő költségekről amely felmerülhet ingatlan vásárláskor illetve eladáskor.
Ha mi vásárolunk ingatlant, vevőként a következőkkel kell tisztában lennünk :
Ha lakást vagy más ingatlant vásárolunk, akkor a visszterhes vagyonátruházási illetéket kell megfizetnünk, amelynek a mértéke a vásárolt ingatlan 4%-a.Említsünk meg egy példát, hogy mindenki értse, hogy miről van szó.Ha 10 millióért veszünk egy lakást, akkor ez után 400 ezer forint illetéket kell kifizetnünk.
Létezik illetékkedvezmény lehetősége is, erről mindenképpen érdemes tájékozódni ha sokalljuk a 4%-ot.Résztulajdon vásárlása esetén csak az adott hányadnak megfelelő százalékot kell kifizetni.
Cserét pótló vétel esetén >> illetékkedvezmény kérhető
Ebben az esetben kisebb az illeték alapját képező ár.Ebben az esetben az eladott és a vásárolt lakás árának különbözete után kell csak illetéket fizetni.Ez azonban csak abban az esetben létező megoldás ha az új lakás vételének időpontjához képest egy évvel korábban eladott egy lakást vagy a vétel utáni egy éven belül vett egy máik lakást.
2015-ben erre vonatkozólag új és kedvezőbb szabály lépett életbe, vagyis ha új lakástulajdont szerzünk, de a régit még nem sikerül eladnunk, akkor jeleznünk kell a NAV felé, hogy egy éven belül el kívánjuk adni az ingatlanunkat, így ideiglenesen az illetékkiszabási eljárás felfüggesztésre kerül.
Ha eladtuk a alkást azt is be kell jelentenünk a NAV felé, így a 2 lakás vételárának különbözete alapján fizetjük az illetéket.Arra azonban érdemes odafigyelni, hogy ha egy éven belül nem sikerül túladni a lakáson, ingatlanon akkor pótilletéket és az eredeti illetéket is fizetnünk kell!
Illetékmentességet a következő esetekben kaphatunk :
1. Illetékmentességre akkor van lehetőség, ha a vásárolt ingatlan értéke kisebb, mint az egy évvel korábban vagy egy évvel a vételt követően eladott lakástulajdon értéke.Lakáscserénél is kell illetéket fizetni, ez az elcserélt 2 ingatlan értékének különbözete.
2. Házasok között ingatlan eladás és vétel esetén nem kell illetéket fizetni.
3. Egyenesági rokonok estén sem kell vagyonátruházási illetéket fizetni.
4. Telekvásárlás esetén akkor nem kell illetéket fizetni ha a telek vásárlását követő 4 éven belül lakóház építése kezdődik.
5. Új lakás vásárlása esetén, amelyet vállalkozó épített, a vevő számára nincs illetékfizetési kötelezettség.
6. Első lakástulajdon vásárlásakor, ha a tulaj még nem töltötte be a 35. életévet és a lakás értéke nem több, mint 15 millió forint.
7. Önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő lakás vásárlásakor nem kell vagyonátruházási illetéket fizetni.
Ha lakást, ingatlant vásárolunk ezt a típusú vagyonszerzést 30 napon belül be kell jelentenünk az ingatlanügyi hatósághoz az adásvételi szerződéssel.Ők ekkor bejelentik az új tulajdonjogot, és a NAV fogja az illeték mértékét kiszabni.
Ha mi adunk el ingatlant, vagyis eladóként a következő illetékeket kell megfizetnünk
Az eladónak be kell fizetni az szja-t az eladást követően.Ennek ,értéke attól függ, hogy mennyi ideig volt a birtokunkban az eladott ingatlan.16%-os szja-t kell kifizetnünk az eladásból származó összeg után, aminek a mértéke csökkenthető az esetlegesen felmerült költségekkel.
Lakás céljára szolgáló ingatlan esetében :
Abban az esetben nem keletkezik 2015-ben adóköteles jövedelem, ha 2015-ben értékesítésre kerül egy olyan lakás céljára szóló ingatlan, amelyet az eladó 2010. évben vagy azt megelőzően vásárolt vagy örökölt , azaz a tulajdonába került.Ha az ingatlant az eladó 2010 -et követő évben szerezte akkor az alábbi adatok szerint kell az adóköteles jövedelmet megállapítani és a a16%-os szja-t fizetni :
A lakás céljára szolgáló ingatlan szerzésének éve :
2015. 0 % >> eladás esetén a 2015-ben keletkező jövedelemből levonható
2014. 0 % >> eladás esetén a 2015-ben keletkező jövedelemből levonható
2013. 10 % >> eladás esetén a 2015-ben keletkező jövedelemből levonható
2012. 40 % >> eladás esetén a 2015-ben keletkező jövedelemből levonható
2011. 70 % >> eladás esetén a 2015-ben keletkező jövedelemből levonható
2010. 100 % >> eladás esetén a 2015-ben keletkező jövedelemből levonható
2014. 0 % >> eladás esetén a 2015-ben keletkező jövedelemből levonható
2013. 10 % >> eladás esetén a 2015-ben keletkező jövedelemből levonható
2012. 40 % >> eladás esetén a 2015-ben keletkező jövedelemből levonható
2011. 70 % >> eladás esetén a 2015-ben keletkező jövedelemből levonható
2010. 100 % >> eladás esetén a 2015-ben keletkező jövedelemből levonható
Nézzünk megy egy példát, hogy mindenki számára érthető legyen :
Ha egy 10 millió lakásról beszélünk, amit mondjuk 2011. decemberében vásárol és 2015. decemberében szeretné eladni, akkor jobban megéri neki várni 2016. januárjáig és csak akkor aláírni az adásvételi szerződést, hiszen ekkor nem keletkezik 480 ezer forintos fizetési kötelezettsége. Vagyis magyarul, akkor kaphatunk adómentességet ha a lakás legalább 5 éve a tulajdonunkban van!