Másodállás és mellékfoglalkoztatás 2015 – szabályai, bejelentési kötelezettség
A munkaerő-piacon uralkodó helyzet, a több lábon állás szükségessége, valamint a megélhetés biztosítása gyakran szükségessé teszik a másodállás vállalását. Amennyiben a munkavállaló össze tudja egyeztetni elfoglaltságait, és ennek egyik munka sem látja kárát, akkor nincs akadálya a másodállásnak.
Vannak azonban olyan szabályok, melyeket ebben az esetben is be kell tartani, továbbá speciális rendelkezések vonatkoznak a vezetők által vállalt másodállásra, valamint a versenytilalmi megállapodásra.
Bejelentési kötelezettséggel jár
A Munka Törvénykönyve előírásai alapján a munkavállalónak minden lehetősége meg van arra, hogy mellékfoglalkoztatás keretein belül is tevékenykedjen, ám ezt mindenképpen be kell jelentenie. Mivel a munkavállaló és a munkáltató között létrejövő munkaszerződés fontos eleme, hogy a munkavállaló minden olyan tényről, körülményről, adatról, valamint ezek változásairól tájékoztatni köteles a munkaadót, amelyek lényegesnek mondhatóak a munkaviszony kapcsán kötelezettségei teljesítésére vonatkozóan.
A bejelentésre azért van szükség, mert a munkavállaló nem végezhet mellékállásban olyan munkát, amely versenyt teremt munkáltatójával, annak jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
A bejelentésre azért van szükség, mert a munkavállaló nem végezhet mellékállásban olyan munkát, amely versenyt teremt munkáltatójával, annak jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
Mit jelent a versenytilalmi megállapodás?
A titoktartást és a munkáltató gazdasági érdekeit szolgálva bizonyos munkakörök esetében a munkáltató kizárhatja a szerződésben foglalt időtartamra az új jogviszony létesítését, vagy korlátozhatja annak lehetőségét. A versenytilalmi megállapodás arra teremt alkalmat, hogy a munkáltató honorálja az ebből fakadó hátrányokat a munkavállaló részére. Hogy az anyagilag mennyit takar, annak függvényeként alakul, milyen mértékben akadályozza a kötelezettségvállalás a munkavállalót az új munkaviszony létesítésében.
Az összegnek minimális értékét azonban a jogszabály is meghatározza, eszerint nem lehet kevesebb, mint a megállapodás időtartamára járó alapbér egyharmada. A versenytilalmi megállapodás szerint a munkavállaló két éven keresztül a munkaviszony megszűnését követően nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója gazdasági érdekeit sértené.
Az összegnek minimális értékét azonban a jogszabály is meghatározza, eszerint nem lehet kevesebb, mint a megállapodás időtartamára járó alapbér egyharmada. A versenytilalmi megállapodás szerint a munkavállaló két éven keresztül a munkaviszony megszűnését követően nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója gazdasági érdekeit sértené.
Mi a helyzet a vezető állású munkavállalókkal?
Esetükben nem igaz, hogy másodállással rendelkezhetnek. Ez alól kivételnek számít a tanítás, továbbá a tudományos munka. Az összeférhetetlenségi szabályokon túl vezető nem köthet vállalkozási és megbízási szerződést, nem lehet egyéni vállalkozó, vagy például vezető tisztségviselő kft-ben. Továbbá kötelezettség terheli a vezető állású munkavállalót, hogy bejelenti, amennyiben a konkurens cégnél közeli hozzátartozója dolgozik.
Amennyiben köztisztviselő, vagy vezető beosztásban dolgozó személy vállalkozna, esetleg másodállást vállalna, az könnyen összeférhetetlenséget szülhet.
Amennyiben köztisztviselő, vagy vezető beosztásban dolgozó személy vállalkozna, esetleg másodállást vállalna, az könnyen összeférhetetlenséget szülhet.
Hogyan zajlik a bejelentés a gyakorlatban?
Mint korábban már említettük, a munkavállaló köteles bejelenteni munkaadójának, ha mellékállást vállalna meglévő munkája mellé. Sokan vannak úgy vele, hogy a nyolc órára járó munkabérből nem tudnak megélni, és főállásuk mellé másodállást is vállalnának. A szakemberek azt javasolják, hogy érdemes lehet már a munkaszerződés aláírása előtt érdeklődni a munkáltatótól, amennyiben ilyen terveink vannak, hogy lehetséges-e ez.
Egyes munkáltatók ugyanis kizárják még a lehetőségét is ennek, hiszen a munkakör elégtelen ellátását látják benne. Amennyiben menet közben döntenénk úgy, hogy mellékfoglalkoztatás keretein belül gyarapítjuk a családi kasszát, akkor is mindenképpen tájékoztatnunk kell erről a munkáltatót.
Egyes munkáltatók ugyanis kizárják még a lehetőségét is ennek, hiszen a munkakör elégtelen ellátását látják benne. Amennyiben menet közben döntenénk úgy, hogy mellékfoglalkoztatás keretein belül gyarapítjuk a családi kasszát, akkor is mindenképpen tájékoztatnunk kell erről a munkáltatót.
Akár rendkívüli felmondás is lehet a vége!
Gyakori előítélet a munkáltatókban a mellékállással kapcsolatban, hogy hiába tartják be a napi, heti pihenőidőkre vonatkozó szabályokat, ha a munkavállaló ebben az időben más kereső tevékenységet folytat. Egyre több munkáltató látja be, hogy a kipihent, feltöltődött munkavállaló jobban tud munkájára koncentrálni, hatékonyabban és pontosabban végzi azt, mint egy túlhajszolt, stresszes, folyton rohanásban élő ember. Amennyiben mégis vállalja a mellékállással járó helyzetet munkavállalóként, akkor minden erejével azon kell lennie, hogy mindkét helyet megfeleljen, s egyik tevékenység se menjen a másik rovására.
A folyamatos késéseket, a határidők csúsztatását jogosan nem nézik el a munkáltatók, munkaviszonyaival kapcsolatos kötelezettségeit tehát Önnek kell összeegyeztetnie, különben akár rendkívüli felmondás is lehet vége annak, ha a főállása megkívánta követelményeknek nem tud eleget tenni.
A folyamatos késéseket, a határidők csúsztatását jogosan nem nézik el a munkáltatók, munkaviszonyaival kapcsolatos kötelezettségeit tehát Önnek kell összeegyeztetnie, különben akár rendkívüli felmondás is lehet vége annak, ha a főállása megkívánta követelményeknek nem tud eleget tenni.
Forrás : www.jogszabalykereso.hu