PÁLYÁZAT, ÁLLAMI TÁMOGATÁS, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, SEGÉLY, NYUGDÍJ, GYES, GYED, CSOK (SZOCPOL), CSALÁDI PÓTLÉK, VÁLLALKOZÁS, MUNKAHELY, LAKÁS, OTTHON, PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓ

A legfrissebb pályázati lehetőségek, állami-, EU-s finanszírozású támogatások több kategóriában is. (napkollektor, napelem, hőszigetelés, nyílászáró, társasház, képzés)
Vissza nem térítendő állami támogatásokról, forrásokról kaphat tájékoztatást. Támogatások vállalkozásoknak, családoknak, iskoláknak, diákoknak. Szociális ellátások, segély, nyugdíj, gyes, gyed, csok (szocpol), családi pótlék.



2015. augusztus 15., szombat

Megjelent a rendelet a magáncsődről – tudd meg mit vehetnek el tőled és mit nem!

Megjelent a rendelet a magáncsődről – tudd meg mit vehetnek el tőled és mit nem!

Megjelent a kormány rendelete arról, hogy a jövőbeli magáncsőd-eljárásokban milyen ingóságok és pénzösszegek nem tartoznak majd bele az adósságrendezésbe – hacsak az adós másként nem dönt.
Mik ezek?


Nem tartoznak majd az adósságrendezésbe magáncsőd esetén a mindennapi élet olyan használati tárgyai, mint például a mosógép, hűtőszekrény, kerti gép, haszonállat, díszállat, tankönyv, gyerekjáték és alapvető élelmiszer – derült ki a Magyar Közlönyben szerdán megjelent kormányrendeletből.

Szintén nem kerül az adósságrendezésbe
többek között a fűtőberendezés, az egy évre elég szilárd tüzelőanyag, a gyógyszer, a szociális ellátások, a családtámogatások, a mozgáskorlátozottak, árvák, vakok ellátásai, illetve az ajándékok, adományok, pénzbeli támogatások, ha ezeknek az összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét, illetve ha további feltételek is teljesülnek.
A rendelet szerint az adósoknak az eljárásba be nem volt ingóságokra, pénzösszegekre vonatkozó iratokat, számlakivonatokat kérésre be kell mutatniuk.
A bíróságon kívüli magáncsőd-eljárás esetén a főhitelezőnek és a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak kell elvinni majd a papírokat, a bírósági magácsőd-eljárás esetén pedig a családi vagyonfelügyelőnek és a bíróságnak kell megmutatni őket.
Az adós és az adóstárs az eljárás alatt bármikor dönthet úgy, hogy mégis bevonja a rendeletben felsorolt vagyonelemeket a magáncsőd-eljárásba, akár részben vagy egészben is.
Egy szintén szerdán megjelent rendeletben a kormány definiálja azt is, hogyan kell meghatározni az adós vagyonának forgalmi értékét a magáncsőd-eljárásban.
E szerint a forgalmi érték “az adós vagyonának egyes elemeire vonatkozó, pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az átlagos piaci viszonyok között, független felek között általában elérhető piaci ár”.
De nem ennyire egyszerű, a rendelet egy sor további kitételt is tartalmaz a forgalmi érték meghatározására vonatkozóan például a jelzálogjoggal terhelt ingatlanokat, autót, értékpapírokat és ingóságokat illetően.
A magáncsődről szóló törvényt június végén fogadta el a parlament, és lépcsőzetesen lép majd hatályba: szeptembertől azok kérhetnek csődvédelmet, akiknek az otthonuk van veszélyben, a második ütemben, 2016 őszétől pedig minden eladósodott magánszemély, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek.
A magáncsődeljárás főleg a hiteladósok, illetve a többfelé fizetési késedelmet felhalmozók adósságból való kikecmergését célozza. Magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég az adóssága törlesztésére.
A csődvédelem kérelmezésének feltétele lesz még az is, hogy az adós összes tartozása 2 millió és 60 millió forint között legyen, a tartozásállománya meghaladja a vagyona értékét, de ne legyen több annak duplájánál, és legyen legalább egy olyan tartozása, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több mint félmillió forint.
Szerző: MTI – hvg.hu