Dolgozók FIGYELEM – 4 dolog, amit mindenképpen tudnotok kell a túlóráról
1. hogyan és milyen szabályok szerint lehet túlórát elrendelni?
A túlórát a Munka Törvénykönyvében és szaknyelven rendkívüli munkavégzésnek nevezzük. Ha a munkavállaló a munkaidőbeosztásától eltérő időben, ill. munkaidőkeret esetén a munkaidőkereten felül végez munkát, akkor túlórázik. Az ügyelet is túlórának számít a Munka Törvénykönyve szerint.
Sokan azt hiszik, hogy a főnöknek írásban kell rögzítenie a túlórát, ez nem igaz, szóban is elrendelheti bármikor, írásos formára csak abban az esetben van szükség ha a munkavállaló ezt külön kéri.
FIGYELEM >> ha a munkavállaló „önszorgalomból”, munkáltatói utasítás nélkül túlórázik, az nem minősül szabályos túlórának, így erre az időre a dolgozót többlet díjazás sem illeti meg.
2. Munkaidőkeret esetén is van lehetőség túlórára
A munkaidőkeret lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy rugalmasan bánjon a munkaidővel, hogy egyenlőtlenül ossza be a munkavállaló munkaidejét, azaz joga van hozzá, hogy egyik napra mondjuk csak 4 órás munkaidőt osszon be , a másik napra viszont 10 órát, és ezt heti bontásban is megteheti, vagyis rendelhet el 4 napos munkahetet és utána 6 naposat is. Ennek túllépése túlórát jelent. Vagyis ha adott munkanapra a munkavállaló 10 órás munkára van beosztva, de a munkaadó 12 órás rendkívüli munkát rendel, el akkor a fennmaradó 2 óra minősül túlórának.
Azonban abban az esetben, ha a munkavállalónak a munkaidőkeret végén több ledolgozott munkaórája van, mint amennyi órát a kereten belül teljesítenie kellett, akkor túlóráról beszélünk. Így például, ha az 1 havi (4 heti) munkaidőkeretben, alkalmazott munkavállalónak a havi keretben 160 órát kell dolgoznia, de viszont a keret lezárásakor a dolgozónak 165 ledolgozott órája van, az természetesen nála is túlórának számít, így bérpótlékra vagy szabadidőre jogosult. (forras: piacesprofit.hu)
3. Milyen szabályok korlátozzák a túlóra elrendelését
A túlórát komoly szabályok szabályozzák. Érdemes tisztázni, mindjárt, hogy ha egy nőről kiderül, hogy várandós, akkor ettől a pillanattól a gyermekének egészen három éves koráig nem kötelezhető túlórára. Szintén nincs lehetőség rendkívüli munka elrendelésére sem jogszabályban, sem kollektív szerződésben abban az esetben ha meghatározott egészségkárosító kockázat fennáll. A 18 évesnél fiatalabb munkavállaló esetében semmilyen esetben sem rendelhető el túlóra. Ha gyermekét egyedül nevelő szülőről van szó, akkor csakis az ő hozzájárulásával lehetőség számára rendkívüli munkavégzést elrendelni gyermeke 3 és 4 éves kora között.
4. A túlóra mennyisége is szigorú szabályokhoz kötött.
Jelenleg a maximális túlóra keret egy 8 órában foglalkoztatott munkavállaló esetében 250 óra egy naptári évben. Ha munkaviszonya év közben kezdődött meg, vagy csak észmunkaidőben dolgozik, akkor természetesen ennek megfelelően, ezzel arányosan változik a túlóra megengedett mennyisége.