Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség – HIVATALOS NAV INFORMÁCIÓK!
(Jogszabályi háttér: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §, 16. §, 39. §, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdés, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 20. § (6)-(7), (7a), (7c) és (10) bekezdés)
Magyarországon a társadalombiztosítás egy olyan kockázatközösség, melyben a részvétel mindenki számára kötelező, és ez a részvételi, illetve fizetési kötelezettség alapozza meg az egyes ellátásokra való jogosultságot. Ebből eredően a kötelezettséget akkor is teljesíteni kell, ha egészségügyi szolgáltatást egyáltalán nem veszünk igénybe.
Magyarországon a társadalombiztosítás egy olyan kockázatközösség, melyben a részvétel mindenki számára kötelező, és ez a részvételi, illetve fizetési kötelezettség alapozza meg az egyes ellátásokra való jogosultságot. Ebből eredően a kötelezettséget akkor is teljesíteni kell, ha egészségügyi szolgáltatást egyáltalán nem veszünk igénybe.
Mikor kötelezett a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére?
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a magánszemélynek kell fizetnie, aki a Tbj. szerint nem minősül biztosítottnak, illetve nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra.
A biztosítottakat a Tbj. 5. §-a, az egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat a Tbj. 16. §-a tartalmazza.
Biztosítottnak minősül pl.: a munkaviszonyban lévő személy, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, az álláskeresési támogatásban részesülő személy.
Egészségügyi szolgáltatásra jogosultra jogosult pl.: táppénzben, gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban, saját jogán nyugdíjban, ápolási díjban részesülő személy, szociálisan rászorult személy.
Amennyiben tehát a fenti ellátásokban részesül valaki, akkor nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
Amennyiben azonban a fenti jogcímek alapján valaki nem minősül biztosítottnak, illetve egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni, melynek mértéke 2015. január 1-jétől 6 930 forint (napi 231 forint).
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjaiban meghatározott jogosultsági feltételeknek a megszűnését követően további 45 napig fennmarad, ezen időszak alatt tehát még nem kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére a magánszemély. Ha a biztosítási jogviszonynak vagy a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjai szerinti jogosultsági feltételek fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor a megszűnést követően az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság ezen időtartammal hosszabbodik meg. 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.
A biztosítottakat a Tbj. 5. §-a, az egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat a Tbj. 16. §-a tartalmazza.
Biztosítottnak minősül pl.: a munkaviszonyban lévő személy, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, az álláskeresési támogatásban részesülő személy.
Egészségügyi szolgáltatásra jogosultra jogosult pl.: táppénzben, gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban, saját jogán nyugdíjban, ápolási díjban részesülő személy, szociálisan rászorult személy.
Amennyiben tehát a fenti ellátásokban részesül valaki, akkor nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
Amennyiben azonban a fenti jogcímek alapján valaki nem minősül biztosítottnak, illetve egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni, melynek mértéke 2015. január 1-jétől 6 930 forint (napi 231 forint).
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjaiban meghatározott jogosultsági feltételeknek a megszűnését követően további 45 napig fennmarad, ezen időszak alatt tehát még nem kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére a magánszemély. Ha a biztosítási jogviszonynak vagy a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjai szerinti jogosultsági feltételek fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor a megszűnést követően az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság ezen időtartammal hosszabbodik meg. 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.
Bejelentkezés a járulék fizetése alá
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek be kell jelentkeznie az adóhatósághoz a ’T1011-es nyomtatványon (2015. évre vonatkozóan a 15T1011-es nyomtatványon) a változást követő 15 napon belül. Az adatlap feldolgozását követően az adóhatóság az adózót nyilvántartásba veszi, és a befizetéshez szükséges csekkek postázását is biztosítja.
A bejelentkezéshez szükséges dokumentumok (a ’T1011-es nyomtatványon kívül):
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek be kell jelentkeznie az adóhatósághoz a ’T1011-es nyomtatványon (2015. évre vonatkozóan a 15T1011-es nyomtatványon) a változást követő 15 napon belül. Az adatlap feldolgozását követően az adóhatóság az adózót nyilvántartásba veszi, és a befizetéshez szükséges csekkek postázását is biztosítja.
A bejelentkezéshez szükséges dokumentumok (a ’T1011-es nyomtatványon kívül):
– személyazonosításra alkalmas igazolvány,
– lakcímkártya,
– adóigazolvány,
– TAJ kártya,
– meghatalmazás, amennyiben nem az igénylő jár el az ügyben
– lakcímkártya,
– adóigazolvány,
– TAJ kártya,
– meghatalmazás, amennyiben nem az igénylő jár el az ügyben
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni.
Az állami adóhatóság a járulékfizetésre kötelezett magánszemélyek adatairól havonta elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.
Kijelentkezés a járulék fizetése alól
Amennyiben a magánszemély a járulék fizetésére bejelentkezett, és ezt követően biztosítási, illetve egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot szerez, akkor a járulék fizetése alól az alábbiak szerint kell kijelentkeznie.
Biztosítási jogosultság esetén (pl.: az adózó munkaviszonyt létesít):
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség megszűnését nem kell bejelenteni az adóhatósághoz, ha a fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az állami adóhatósághoz a munkáltató, foglalkoztató, illetve egyéni vállalkozás létesítéséről az önfoglalkoztató egyéni vállalkozó bejelentett. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszüntetéséről az állami adóhatóság határozatban értesíti az adózót.
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszerzése esetén viszont az adózónak kell bejelenteni az adóhatósághoz, hogy a továbbiakban már nem kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. Ezt szintén a ’T1011-es nyomtatványon kell megtenni a változást követő 15 napon belül.
A ’T1011-es adatlap bármely ügyfélszolgálaton beszerezhető, illetve letölthető a honlapon keresztül. A nyomtatvány megnyitásának feltétel az ÁNYK keretprogram letöltése. A letöltéssel kapcsolatosan bővebb információt „Nyomtatványkitöltő programok letöltése” címszó alatt olvashat.
Ha az állami adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a magánszemély külföldön tartózkodik és nem minősül a Tbj. alapján belföldinek, vagy a magánszemély elhalálozott, a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségének megszűnését nyilvántartásba veszi és a magánszemély előírt havi járulékfizetési kötelezettségét a kötelezettség megszűnése napjával, a magánszemély elhalálozása esetén a magánszemély halálának napjával törli.
Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élőmagánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy
Az állami adóhatóság a járulékfizetésre kötelezett magánszemélyek adatairól havonta elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.
Kijelentkezés a járulék fizetése alól
Amennyiben a magánszemély a járulék fizetésére bejelentkezett, és ezt követően biztosítási, illetve egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot szerez, akkor a járulék fizetése alól az alábbiak szerint kell kijelentkeznie.
Biztosítási jogosultság esetén (pl.: az adózó munkaviszonyt létesít):
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség megszűnését nem kell bejelenteni az adóhatósághoz, ha a fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az állami adóhatósághoz a munkáltató, foglalkoztató, illetve egyéni vállalkozás létesítéséről az önfoglalkoztató egyéni vállalkozó bejelentett. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszüntetéséről az állami adóhatóság határozatban értesíti az adózót.
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszerzése esetén viszont az adózónak kell bejelenteni az adóhatósághoz, hogy a továbbiakban már nem kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. Ezt szintén a ’T1011-es nyomtatványon kell megtenni a változást követő 15 napon belül.
A ’T1011-es adatlap bármely ügyfélszolgálaton beszerezhető, illetve letölthető a honlapon keresztül. A nyomtatvány megnyitásának feltétel az ÁNYK keretprogram letöltése. A letöltéssel kapcsolatosan bővebb információt „Nyomtatványkitöltő programok letöltése” címszó alatt olvashat.
Ha az állami adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a magánszemély külföldön tartózkodik és nem minősül a Tbj. alapján belföldinek, vagy a magánszemély elhalálozott, a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségének megszűnését nyilvántartásba veszi és a magánszemély előírt havi járulékfizetési kötelezettségét a kötelezettség megszűnése napjával, a magánszemély elhalálozása esetén a magánszemély halálának napjával törli.
Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élőmagánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy
a) huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és
b) tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.
b) tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.
Forrás : nav.gov.hu