Végrehajtás családi pótlékból-letiltás ! a végrehajtó levonhat családiból tartozást ?
A végrehajtónak jogosultsága van arra, hogy a rendszeres jövedelemből ún. letiltást adjon ki. Gyakorlatilag utasítja a munkáltatót, a nyugdíjfolyósítót, és azokat a szerveket, melyek olyan juttatásokat adnak, amik nem mentesek a letiltás alól. A letiltás mértéke törvényben szabályozott, nem lehet az egész jövedelmet letiltatni.
A letiltás azért jó a végrehajtást kérőnek (pl. banknak), mert így biztosan megkapja a havi összeget, ellentétben az adós önkéntes részletfizetésével, ami jóval bizonytalanabb. Ha mód van letiltásra, akkor az is szempont, hogy mekkora lenne a letiltás összege, és mennyit fizetne önként az adós.
A letiltást „megúszni” csak úgy lehet, ha megszűnik a munkaviszony, vagy az egyéb járandóság. A másik mód az, ha a munkáltató nem fizet, de ez törvényellenes és a végrehajtó ilyenkor eljárást indíthat ellene.
Miből és mennyit lehet letiltani?
A letiltás mindig a nettó összegből történik, tehát abból, amit az adós kézhez kapna. Általános szabály, hogy ennek az összegnek legfeljebb 33%-át, de kivételesen 50%-át lehet letiltani. Mindezek mellett az adós részére meg kell hagyni a mindenkori öregségi minimális nyugdíj összegét. Viszont a havonta kifizetett jövedelmnek az a része, amely a mindenkori öregségi minimális nyugdíj ötszörösét meghaladja, korlátozás nélkül letiltható.
Előfordulhat, hogy valakinek több letiltása érkezik, akkor a sorrend számít. Ha a letiltások összege meghaladja a levonható összeg nagyságát, akkor időben sorbaállítják a követeléseket, és ha az egyik letelik, akkor kezdik a fennmaradót vonni.
Letiltás, levonás munkabérből
50%-os mértékig le lehet vonni a munkabérből, ha több letiltás érkezik. A szokásos munkabér mellett ide sorolandók azok a munkából eredő díjazások, juttatások, amelyet valaki rendszeresen, időszakonként kap. (pl.közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, munkabér jellegű ösztöndíj, tudományos ösztöndíj, stb.) Tartásdíj is levonható 50%-ig.
Letiltás, levonás nyugdíjból
Nagyon hasonló a munkabér letiltáshoz, az 50 %-os szabály itt is él. Nyugdíjnak tekintendő az öregségi nyugdíjon kívül a korhatár előtti ellátások, a szolgálati járandóságok és életjáradékok.
Letiltás, levonás egészségbiztosítási ellátásból
Ide tartozik a táppénz, baleseti járadék, gyermekgondozási díj, terhességi segélyek. És jogalap nélküli ellátás. Tehát ebből hitelkövetelést nem lehet levonni! A levonás is csak 33 %-ig terjedhet. (Ezért nem fogadják el a bankok fedezetnek ezeket az ellátási formákat.)
Letiltás, levonás gyermekekkel kapcsolatos juttatásokból
Ilyen pl. a családi pótlék. Maximum 33 %-ot lehet levonni, de csak a jogalap nélkül felvett támogatás fejében. Szintén nem lehet vele hitelhez jutni, mert hitelkövetelésre nem lehet belőle levonni.
Vannak olyan jövedelmek, melyek mentesek a letiltás alól, pl. átmeneti segély, anyasági támogatás, rokkantsági járadék, ösztöndíj, tartásdíj.
A letiltott összegből a végrehajtó jutalékot kap, tehát nem megy minden a tartozásba! A letiltás addig tart, míg a végrehajtást kérő jelzi, hogy megtérült a követelése, vagy a letiltási iratban szereplő összeg kifizetésre került.
Volt akinek levonták a családiból is példa erre Mónika esete :
Varga Mónika három éve lakik Kecskeméten két gyerekével. Kisfia hiperaktív, hétéves lányának pedig kilenc agyműtétje volt eddig. Egy csúnya válást követően végrehajtás indult ellene.
– Három számlám volt az egyik kecskeméti bankfiókban: egy dollár-, egy euró- és egy forintszámla – meséli. – A végrehajtó csak az eurószámlára adta ki az inkasszót. A forintszámlára kizárólag a gyes és a családi pótlék érkezett. Tudomásom szerint a végrehajtási törvény kimondja, hogy ezek a pénzek nem végrehajthatók. A gyes ugyanis segély, a családi pótlékot pedig a gyerek kapja. Ettől függetlenül ezek az összegek is a végrehajtóhoz kerültek a forintszámláról. Ráadásul csak kétezer forint maradt rajta, miközben a végrehajtási törvény úgy fogalmaz: csak a nyugdíjminimum és a nyugdíjminimum négyszerese közötti összeg 50 százaléka eshet végrehajtás alá. Számszerűsítve tehát 71 250 forintot mindenképpen a számlán kell hagyni – már ha van rajta annyi.
Az asszony most napi megélhetési problémákkal küzd. Elmondása szerint többször járt a bankban, ahol azt a választ kapta: nem vizsgálhatják, hogy milyen jogcímen érkezett a pénz. A végrehajtót is felhívta, aki megerősítette: igaza van, de neki nincs joga visszajuttatni az összeget. Mónika azt mondja: a végrehajtás jogosságát nem kérdőjelezi meg. Azt viszont nem tudja elfogadni, hogy a bank olyan összegeket utal át, amik a törvény szerint kivételt képeznek.
Mónika számlái körül egyébként több probléma is van. Néhány összegről nem tudni, hogy mi történt velük: biztosan nem utalták a végrehajtóhoz, és – állítólag – elszámolni sem tudnak vele.
Orell Zsolt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségi tagja szerint, ha mindez valóban így van, akkor nem jogszerű.
– A végrehajtó információt kér a banktól, hogy az adott számlán van-e pénz – mondta az inkasszó menetéről. – Ha megérkezik a válasz, hogy van, és hogy mennyi, kiadja az inkasszót. A pénzintézet nem tájékoztatja a végrehajtót a jogcímekről, ezért az egyetlen, akinek információja van róluk és vizsgálhatja őket, az maga a bank. Ezekben az esetekben pedig nem lehet a belső szabályzatra vagy a banktörvényre hivatkozni, a végrehajtási törvény ugyanis a bankot is köti. És ilyen típusú járadóságokat valóban nem lehet átutalni a végrehajtónak, az említett összegeknek valóban a számlán kell maradnia. Arról nem beszélve, hogy ha egy számlán nincs inkasszó, akkor arról pénzt utalni a végrehajtónak nem lehet.
– A végrehajtó információt kér a banktól, hogy az adott számlán van-e pénz – mondta az inkasszó menetéről. – Ha megérkezik a válasz, hogy van, és hogy mennyi, kiadja az inkasszót. A pénzintézet nem tájékoztatja a végrehajtót a jogcímekről, ezért az egyetlen, akinek információja van róluk és vizsgálhatja őket, az maga a bank. Ezekben az esetekben pedig nem lehet a belső szabályzatra vagy a banktörvényre hivatkozni, a végrehajtási törvény ugyanis a bankot is köti. És ilyen típusú járadóságokat valóban nem lehet átutalni a végrehajtónak, az említett összegeknek valóban a számlán kell maradnia. Arról nem beszélve, hogy ha egy számlán nincs inkasszó, akkor arról pénzt utalni a végrehajtónak nem lehet.
Megkerestük a szóban forgó bankot is. Ott azt a tájékoztatást kaptuk, hogy köti őket a banktitok, és mindaddig nem nyilatkozhatnak, amíg ügyfelük írásban erre meghatalmazást nem ad. A témára tehát visszatérünk. Már csak azért is, mert időközben kiderült: sajnos, nagyon is gyakori, hogy különböző tartozások fejében a bankok minden további nélkül átutalják a végrehajtónak a gyest és egyéb segélyeket. Sőt, szó sincs róla, hogy a törvényben meghatározott összeget a számlán hagynák. De akkor mire jó a törvény?
Forrás : hirkozpont.eu