PÁLYÁZAT, ÁLLAMI TÁMOGATÁS, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, SEGÉLY, NYUGDÍJ, GYES, GYED, CSOK (SZOCPOL), CSALÁDI PÓTLÉK, VÁLLALKOZÁS, MUNKAHELY, LAKÁS, OTTHON, PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓ

A legfrissebb pályázati lehetőségek, állami-, EU-s finanszírozású támogatások több kategóriában is. (napkollektor, napelem, hőszigetelés, nyílászáró, társasház, képzés)
Vissza nem térítendő állami támogatásokról, forrásokról kaphat tájékoztatást. Támogatások vállalkozásoknak, családoknak, iskoláknak, diákoknak. Szociális ellátások, segély, nyugdíj, gyes, gyed, csok (szocpol), családi pótlék.



2015. október 21., szerda

Végrehajtás családi pótlékból-letiltás ! a végrehajtó levonhat családiból tartozást ?

Végrehajtás családi pótlékból-letiltás ! a végrehajtó levonhat családiból tartozást ?

A végrehajtónak jogosultsága van arra, hogy a rendszeres jövedelemből ún. letiltást adjon ki. Gyakorlatilag utasítja a munkáltatót, a nyugdíjfolyósítót, és azokat a szerveket, melyek olyan juttatásokat adnak, amik nem mentesek a letiltás alól. A letiltás mértéke törvényben szabályozott, nem lehet az egész jövedelmet letiltatni.


A letiltás azért jó a végrehajtást kérőnek (pl. banknak), mert így biztosan megkapja a havi összeget, ellentétben az adós önkéntes részletfizetésével, ami jóval bizonytalanabb. Ha mód van letiltásra, akkor az is szempont, hogy mekkora lenne a letiltás összege, és mennyit fizetne önként az adós.
A letiltást „megúszni” csak úgy lehet, ha megszűnik a munkaviszony, vagy az egyéb járandóság. A másik mód az, ha a munkáltató nem fizet, de ez törvényellenes és a végrehajtó ilyenkor eljárást indíthat ellene.
Miből és mennyit lehet letiltani?
A letiltás mindig a nettó összegből történik, tehát abból, amit az adós kézhez kapna. Általános szabály, hogy ennek az összegnek legfeljebb 33%-át, de kivételesen 50%-át lehet letiltani. Mindezek mellett az adós részére meg kell hagyni a mindenkori öregségi minimális nyugdíj összegét. Viszont a havonta kifizetett jövedelmnek az a része, amely a mindenkori öregségi minimális nyugdíj ötszörösét meghaladja, korlátozás nélkül letiltható.
Előfordulhat, hogy valakinek több letiltása érkezik, akkor a sorrend számít. Ha a letiltások összege meghaladja a levonható összeg nagyságát, akkor időben sorbaállítják a követeléseket, és ha az egyik letelik, akkor kezdik a fennmaradót vonni.
Letiltás, levonás munkabérből
50%-os mértékig le lehet vonni a munkabérből, ha több letiltás érkezik. A szokásos munkabér mellett ide sorolandók azok a munkából eredő díjazások, juttatások, amelyet valaki rendszeresen, időszakonként kap. (pl.közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, munkabér jellegű ösztöndíj, tudományos ösztöndíj, stb.) Tartásdíj is levonható 50%-ig.
Letiltás, levonás nyugdíjból
Nagyon hasonló a munkabér letiltáshoz, az 50 %-os szabály itt is él. Nyugdíjnak tekintendő az öregségi nyugdíjon kívül a korhatár előtti ellátások, a szolgálati járandóságok és életjáradékok.
Letiltás, levonás egészségbiztosítási ellátásból
Ide tartozik a táppénz, baleseti járadék, gyermekgondozási díj, terhességi segélyek. És jogalap nélküli ellátás. Tehát ebből hitelkövetelést nem lehet levonni! A levonás is csak 33 %-ig terjedhet. (Ezért nem fogadják el a bankok fedezetnek ezeket az ellátási formákat.)
Letiltás, levonás gyermekekkel kapcsolatos juttatásokból
Ilyen pl. a családi pótlék. Maximum 33 %-ot lehet levonni, de csak a jogalap nélkül felvett támogatás fejében. Szintén nem lehet vele hitelhez jutni, mert hitelkövetelésre nem lehet belőle levonni.
Vannak olyan jövedelmek, melyek mentesek a letiltás alól, pl. átmeneti segély, anyasági támogatás, rokkantsági járadék, ösztöndíj, tartásdíj.
A letiltott összegből a végrehajtó jutalékot kap, tehát nem megy minden a tartozásba! A letiltás addig tart, míg a végrehajtást kérő jelzi, hogy megtérült a követelése, vagy a letiltási iratban szereplő összeg kifizetésre került.
Volt akinek levonták a családiból is példa erre Mónika esete :
Varga Mónika három éve lakik Kecskeméten két gyerekével. Kisfia hiperaktív, hétéves lányának pedig kilenc agyműtétje volt eddig. Egy csúnya válást követően végrehajtás indult ellene.
– Három számlám volt az egyik kecskeméti bankfiókban: egy dollár-, egy euró- és egy forintszámla – meséli. – A végrehajtó csak az eurószámlára adta ki az inkasszót. A forintszámlára kizárólag a gyes és a családi pótlék érkezett. Tudomásom szerint a végrehajtási törvény kimondja, hogy ezek a pénzek nem végrehajthatók. A gyes ugyanis segély, a családi pótlékot pedig a gyerek kapja. Ettől függetlenül ezek az összegek is a végrehajtóhoz kerültek a forintszámláról. Ráadásul csak kétezer forint maradt rajta, miközben a végrehajtási törvény úgy fogalmaz: csak a nyugdíjminimum és a nyugdíjminimum négyszerese közötti összeg 50 százaléka eshet végrehajtás alá. Számszerűsítve tehát 71 250 forintot mindenképpen a számlán kell hagyni – már ha van rajta annyi.
Az asszony most napi megélhetési problémákkal küzd. Elmondása szerint többször járt a bankban, ahol azt a választ kapta: nem vizsgálhatják, hogy milyen jogcímen érkezett a pénz. A végrehajtót is felhívta, aki megerősítette: igaza van, de neki nincs joga visszajuttatni az összeget. Mónika azt mondja: a végrehajtás jogosságát nem kérdőjelezi meg. Azt viszont nem tudja elfogadni, hogy a bank olyan összegeket utal át, amik a törvény szerint kivételt képeznek.
Mónika számlái körül egyébként több probléma is van. Néhány összegről nem tudni, hogy mi történt velük: biztosan nem utalták a végrehajtóhoz, és – állítólag – elszámolni sem tudnak vele.
Orell Zsolt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségi tagja szerint, ha mindez valóban így van, akkor nem jogszerű.
– A végrehajtó információt kér a banktól, hogy az adott számlán van-e pénz – mondta az inkasszó menetéről. – Ha megérkezik a válasz, hogy van, és hogy mennyi, kiadja az inkasszót. A pénzintézet nem tájékoztatja a végrehajtót a jogcímekről, ezért az egyetlen, akinek információja van róluk és vizsgálhatja őket, az maga a bank. Ezekben az esetekben pedig nem lehet a belső szabályzatra vagy a banktörvényre hivatkozni, a végrehajtási törvény ugyanis a bankot is köti. És ilyen típusú járadóságokat valóban nem lehet átutalni a végrehajtónak, az említett összegeknek valóban a számlán kell maradnia. Arról nem beszélve, hogy ha egy számlán nincs inkasszó, akkor arról pénzt utalni a végrehajtónak nem lehet.
Megkerestük a szóban forgó bankot is. Ott azt a tájékoztatást kaptuk, hogy köti őket a banktitok, és mindaddig nem nyilatkozhatnak, amíg ügyfelük írásban erre meghatalmazást nem ad. A témára tehát visszatérünk. Már csak azért is, mert időközben kiderült: sajnos, nagyon is gyakori, hogy különböző tartozások fejében a bankok minden további nélkül átutalják a végrehajtónak a gyest és egyéb segélyeket. Sőt, szó sincs róla, hogy a törvényben meghatározott összeget a számlán hagynák. De akkor mire jó a törvény?
Forrás : hirkozpont.eu