A munkavállaló kötelezettségei és jogai – NAGYON ÉRDEKES ANYAG!
Munkaviszony létesítése és munkaszerződés megkötése előtt érdemes megismernie, milyen kötelezettségekkel és jogokkal fog bírni munkavállalóként.
A Munka törvénykönyve szerint alapvetően úgy kell eljárnia a munkavégzés során a munkavállalónak, ahogyan az az adott helyzetben tőle elvárható.
A Munka törvénykönyve szerint alapvetően úgy kell eljárnia a munkavégzés során a munkavállalónak, ahogyan az az adott helyzetben tőle elvárható.
Tisztességesen és jóhiszeműen kell munkáját végeznie, és a munkáltató érdekeit szem előtt tartva, vele kölcsönösen együttműködve kell tevékenykednie munkakörének minél teljesebb ellátásán. Természetesen ez magában foglalja azt is, hogy a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltató gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ugyanakkor tájékoztatási kötelezettség is terheli a munkavállalót, miszerint minden olyan tényt, adatot, vagy körülményt a munkáltató tudomására kell hoznia, amely a munkaviszony, vagy az abból eredő jogok és kötelezettségek kapcsán lényeges lehet.
Munkaidőn túli kötelezettségek
Bár egyes munkaszerződésekbe ezt nem foglalják bele külön, de a Munka törvénykönyve alapján a munkaidőn túl is köteles a munkavállaló olyan magatartást tanúsítani, amellyel nem sérti munkáltatójának jó hírnevét, valamint nem veszélyezteti vele gazdasági érdekeit és a létesített munkaviszony célját.
A szabály értelmében tehát szabadidejében sem viselkedhet úgy a munkavállaló, amely rossz fényt vetne munkaadójára. Ennek betartásával és érvényre jutásával kapcsolatban a helyzet eléggé visszás, hiszen az ellenőrzés akadályokba ütközik. Ennek ellenére azonban tény, hogy bizonyos munkaköröknél ezt nagyon szigorúan veszik, és ha a munkavállaló komolyan gondolja a területen történő érvényesülését, és hosszú távon is szakmájában szeretne dolgozni, akkor mindenképpen szem előtt kell tartania ezt a munkaidőn túli viselkedését illetően is. Ehhez köthető a véleménynyilvánítás jogának gyakorlása is, vagyis ezt nem gyakorolhatja úgy a munkavállaló, hogy azzal sértse a munkáltató jó hírnevét, valamint gazdasági érdekeit.
A szabály értelmében tehát szabadidejében sem viselkedhet úgy a munkavállaló, amely rossz fényt vetne munkaadójára. Ennek betartásával és érvényre jutásával kapcsolatban a helyzet eléggé visszás, hiszen az ellenőrzés akadályokba ütközik. Ennek ellenére azonban tény, hogy bizonyos munkaköröknél ezt nagyon szigorúan veszik, és ha a munkavállaló komolyan gondolja a területen történő érvényesülését, és hosszú távon is szakmájában szeretne dolgozni, akkor mindenképpen szem előtt kell tartania ezt a munkaidőn túli viselkedését illetően is. Ehhez köthető a véleménynyilvánítás jogának gyakorlása is, vagyis ezt nem gyakorolhatja úgy a munkavállaló, hogy azzal sértse a munkáltató jó hírnevét, valamint gazdasági érdekeit.
Titoktartási kötelezettség a munkáltató védelmében
Gyakran előfordul, hogy titoktartási szerződést írnak alá a munkaviszony létesítésének keretein belül. Ezt az indokolja, hogy bármilyen információ, amely a munkavégzés során a munkavállaló tudomására jut, és kiszivárgása veszélyeztetné a munkáltató gazdasági érdekeit, üzletpolitikáját, érdekeit, ne láthasson napvilágot. A munkavállaló titoktartási kötelezettsége nem vonatkozik az olyan esetekre, amikor jogszabály alapján adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség terheli az állampolgárt. Hasonlóképpen nem terjed ki közérdekből nyilvánosságra hozandó információkra ez a kötelezettség.
A munkavállaló kötelezettségeinek megszegése
A munkavállaló a munkaszerződésben meghatározott helyen és időben személyesen köteles megjelenni, és ott a munkáltató rendelkezésére állni, együttműködni vele. Általános rendelkezésként fogalmazandó meg továbbá az is, hogy a munkavállaló harmadik személytől nem fogadhat el munkavégzésére tekintettel juttatást úgy, hogy ahhoz munkáltatója előzetesen ne járult volna hozzá. A Munka törvénykönyvében új részként jelent meg a munkakör ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartás tanúsítása, melyet a munkavállalónak a munkaviszony ideje alatt mindvégig tartania kell.
Abban az esetben, ha a munkavállaló megszegi a munkaviszonyból eredő kötelezettségeket, akkor annak súlyosságától függően akár azonnali hatályú felmondást is vonhat mindez maga után. Ennek fontos feltétele, hogy a kötelezettség megszegésére szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal kerüljön sor.
Mit jelent a megjelenési és rendelkezésre állási kötelezettség?
A munkavállaló a munkaszerződésben foglaltak szerint munkavégzésre alkalmas állapotban kell, hogy megjelenjen az előírt helyen, időben. A törvény ez alól néhány esetben kivételt engedélyez, így a megjelenési és rendelkezésre állási kötelezettség alól mentesül a következők valamelyikének érvényesülésekor:
- Keresőképtelenség időtartama
- Emberi reprodukciós eljárással kapcsolatos kezelés ideje
- Kötelező orvosi vizsgálatok idején, pl. tüdőszűrés
- Véradáson való részvételkor legalább négy órán keresztül
- Szoptató anya a hónapok függvényében néhány órás időtartam erejéig
- Hozzátartozó halála esetén két munkanapra
- Képzés, továbbképzés idején a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezése alapján a részvétel idejére
- Önkénes tűzoltói szolgálat idejére
- Bírósági, hatósági eljárás idején a megjelenéshez szükséges időtartamra
- Bizonyos különös méltánylást érdemlő helyzetekben, rendszerint ilyenek a családi, személyi okok miatti események
- Emberi reprodukciós eljárással kapcsolatos kezelés ideje
- Kötelező orvosi vizsgálatok idején, pl. tüdőszűrés
- Véradáson való részvételkor legalább négy órán keresztül
- Szoptató anya a hónapok függvényében néhány órás időtartam erejéig
- Hozzátartozó halála esetén két munkanapra
- Képzés, továbbképzés idején a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezése alapján a részvétel idejére
- Önkénes tűzoltói szolgálat idejére
- Bírósági, hatósági eljárás idején a megjelenéshez szükséges időtartamra
- Bizonyos különös méltánylást érdemlő helyzetekben, rendszerint ilyenek a családi, személyi okok miatti események
Mindennek feltétele, hogy a munkavállaló köteles a távolmaradását a munkáltató tudomására hozni. Fontos, hogy amennyiben a helyzet lehetővé teszi, akkor ezt minél hamarabb megtegye, hiszen így a munkáltató tud gondoskodni megfelelő helyettesítésről.
Az alkoholos befolyásoltság ellenőrzését a törvénye lehetővé teszi!
A munkavégzésre alkalmas állapotban történő megjelenés többek között azt is fedi, hogy a munkavállaló nem lehet alkoholos befolyásoltság alatt. Ennek ellenőrzésére a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása is lehetőséget biztosít a munkáltatónak,aki a szükséges eszközök használatával akár minden nap megismerheti, hogy fogyasztott-e alkoholt a munkavállaló. Amennyiben a vizsgálat elvégzését megtagadja, úgy vétkesen szegi meg a munkaviszonyból fakadó kötelezettségeket. Mivel a munkáltató célja, hogy a biztonságos munkavégzés feltételeiről meggyőződjön, így az ezzel való ellenkezés esetében szankciókat alkalmazhat, s akár azonnali hatályú felmondás is lehet az ügy végkifejlete.
A vonatkozó jogszabályok természetesen kitérnek arra az esetre is, ha netán a munkáltatókifejezetten visszaél ez ellenőrzési joggal, és akár a személyes bosszú eszközeként használja azt. A hosszú időn keresztül, vagy naponta többször elvégzett ellenőrzések esetén a kellő indok meglétével megtagadhatja a munkavállaló a vizsgálaton való részvételt. Hasonló a helyzet akkor is, ha az arra nem jogosult személy kívánja elvégezni az ellenőrzést. Ilyen esetekben hátrányos jogkövetkezmények nem érhetik a munkavállalót.
Milyen minőségben kell eleget tenni a munkavégzési kötelezettségnek?
Természetes igény a munkáltató részéről, hogy a munkavállaló úgy végezze munkáját, ahogyan az tőle elvárható. Ehhez sok esetben megfelelő végzettség szükséges, de a személyhez kapcsolódó adottságok sem elhanyagolhatóak. Mindezek feltérképezésére tökéletes alkalom a próbaidő, mely során bármely fél felbonthatja a munkaviszonyt, méghozzá indokolás nélkül, azonnali hatállyal.
A munkavállaló egyébként az utasítások, a munkaköri leírás, és a munkáltató által meghatározott szabályok szerint köteles eleget tenni munkavégzési kötelezettségének. Amennyiben a munkakör ellátásához plusz képesítés szükséges, úgy a munkavállaló köteles akár a munkáltató által meghatározott képzés keretein belül megszerezni a szükséges tudást.
A munkavállaló egyébként az utasítások, a munkaköri leírás, és a munkáltató által meghatározott szabályok szerint köteles eleget tenni munkavégzési kötelezettségének. Amennyiben a munkakör ellátásához plusz képesítés szükséges, úgy a munkavállaló köteles akár a munkáltató által meghatározott képzés keretein belül megszerezni a szükséges tudást.
A munkakör ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartás- mit jelent ez?
A Munka törvénykönyve által nevesített kötelezettség gyakorlatilag a munkavégzésen túl is érvényesül. Ennek tipikus példája, amikor az általános társadalmi felfogás vagy elvárás szerint bizonyos követelmények vonatkoznak az adott munkakör ellátására. Orvosként, ügyvédként, tanárként, vagy például felsővezetői körökben a munkavállalók nem engedhetnek meg maguknak a munkaidőn túl sem olyan magatartást, amely nem tesz eleget az elvárásoknak.
Együttműködés a munkatársakkal: miben merül ki?
Kevés olyan munkakör létezik, ahol ne kellene emberekkel dolgozni, és együttműködni. Fontos, hogy csapatjátékosként viselkedjen a munkavállaló, és a tevékenység végzésének érdekében, a munkáltató gazdasági érdekeit szem előtt tartva működjön együtt a munkatársakkal. Amennyiben ez nem valósul meg, és folyamatosan ilyen jellegű problémák adódnak, az akár elbocsátásra is okot adhat. Természetesen a munkavégzés során érvényesülnie kell a munkatársakat megillető tiszteletnek, valamint az emberi méltóság szem előtt tartásának.
Juttatás harmadik személytől
A munkáltatót foglalkoztatás és munkabér fizetés illeti meg a munkaviszony keretei között. Felmerül azonban annak kérdése, hogy harmadik személytől elfogadhat-e bármilyen juttatást. Az üzleti életben az olyan általánosan elfogadott szolgáltatások, mint egy kávé, vagy egy üdítő, teljesen természetesnek minősülnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor egy-egy értékesebb ajándék már aggályokat vethet fel.
Érdekességként elmondható, hogy egyes kultúrákban kifejezetten a félreértések elkerülése végett a nagyobb értékű ajándékozás tiszteletlenségnek bizonyul, elfogadása pedig tiltott. Hazánkban a borravaló, továbbá a hálapénz kérdése időről-időre számos problémás kérdést vet fel a témával kapcsolatban, és bizonyítási nehézségek is adódnak a gyakorlatban.
Érdekességként elmondható, hogy egyes kultúrákban kifejezetten a félreértések elkerülése végett a nagyobb értékű ajándékozás tiszteletlenségnek bizonyul, elfogadása pedig tiltott. Hazánkban a borravaló, továbbá a hálapénz kérdése időről-időre számos problémás kérdést vet fel a témával kapcsolatban, és bizonyítási nehézségek is adódnak a gyakorlatban.
Mit jelent a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége?
A munkavállalónak joga van ahhoz, hogy a munkáltató foglalkoztassa őt a munkaszerződésben foglalt keretek között. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a munkaadó köteles munkával ellátni a munkavállalót. Ettől a rendelkezéstől a munkavállaló javára el lehet térni, tehát amennyiben nem tud, vagy nem kíván munkát biztosítani, például szezonális anyaghiány, vagy rajta kívülálló okokból kifolyólag, akkor a munkahelyen történő megjelenés alkalmával ugyanúgy jár a munkabér a munkavállalónak. Mivel egyértelmű, hogy a munkakör teljesítésének feltételeiről kizárólag a munkáltató gondoskodhat, így ebből kifolyólag nem érheti kár a munkavállalót.
A munkavállaló munkabérhez való joga
A munkavállalót a munkaszerződésben meghatározott munkabér illeti meg. Amennyiben ez a kifizetés elmarad, vagy nem a meghatározottak szerint történik, úgy a munkavállaló akár az azonnali hatályú felmondás lehetőségével is élhet.
Forrás : http://www.jogszabalykereso.hu
Ha tetszett a cikk, kérjük oszd meg, hogy mások is láthassák!