Méltányosságból is megkaphatod a 28.500 forintos támogatást

Méltányosságból is megkaphatod a 28.500 forintos támogatást

Van-e lehetőség a gyermekgondozási segély méltányossági alapon történő engedélyezésére?

Igen, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója– méltányossági jogkörben eljárva – gyermekgondozási segélyre való jogosultságot állapíthat meg a gyermeket nevelő személynek:

– ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak;
megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a jogosultságot:
– a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható.

Milyen igazolást kell csatolni a méltányossági kérelemhez?

A kérelemhez csatolni kell az igényben megjelölt októl függően:
– a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról;
– a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász, vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető;

Hol kell benyújtani a méltányossági kérelmet?

A kérelmet formanyomtatványon az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatalnál kell benyújtani.

Lehet-e a gyermekgondozási segély mellett munkát végezni?

A gyermekgondozási segélyben részesülő szülő kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat. A gyermek első életévének betöltését követően a gyermekgondozási segély folyósítása mellett időbeli korlátozás nélkül lehet dolgozni.

Milyen feltételekkel dolgozhat a kiskorú szülő gyermekének gyámja?

A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.

A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő milyen feltételekkel folytathat kereső tevékenységet?

A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Az ikergyermeket nevelő szülőnek milyen összegű gyermekgondozási segélyt folyósítanak, ha keresőtevékenységet folytat?

Az ikergyermeket nevelő szülő gyermekgondozási segélyének havi összege a keresőtevékenység folytatása mellett is azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2015-ben 28.500,- Ft) 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.

Előzetesen be kell- e jelenteni a munkáltatónak, ha a szülő meg kívánja szakítani a fizetés nélküli szabadságot?

A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.
A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

Hány nap szabadság illeti meg a munkába való visszatérésekor azt a szülőt, aki gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vett igénybe?

A szabadság megállapítására a Munka Törvénykönyve az irányadó, mely kimondja:
A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.

Munkában töltött időnek minősül, ezért szabadság jár a következő időtartamokra:
– a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
– a szabadság,
– a szülési szabadság,
– a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának,
– a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség,
– a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
– a munkavégzés alóli mentesülésnek a jogszabályban meghatározott esetei (pl. ilyen az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés).

Mennyi időre jár szabadság, ha a szülő a fizetés nélküli szabadságot 2011. augusztus 1-je előtt vette igénybe?

Amennyiben a szülő a fizetés nélküli szabadságot 2011. augusztus 1-je előtt vette igénybe, esetében a szülési szabadság időtartamára (168 nap) időarányosan, valamint a szülési szabadság első évére (s nem az első hat hónapra) jár szabadság.
Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.

A szabadság a munkavállaló
– huszonötödik életévétől huszonegy;
– huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;
– harmincegyedik életévétől huszonhárom;
– harmincharmadik életévétől huszonnégy;
– harmincötödik életévétől huszonöt;
– harminchetedik életévétől huszonhat;
– harminckilencedik életévétől huszonhét;
– negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;
– negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;
– negyvenötödik életévétől harminc
munkanapra emelkedik.

A gyermekgondozási segély folyósítása alatt a gyermeket el lehet-e helyezni a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézménybe?

A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el,
– ha a gyermekgondozási segélyre jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy
– ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek
– szülő esetén egyévesnél idősebb, vagy
– nagyszülő esetén három évesnél idősebb.

Nem minősül szociális intézményi elhelyezésnek a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú foglalkoztatására irányuló napközbeni intézményi elhelyezése.
Ha a gyermeket nem a fenti korlátozásokra figyelemmel helyezik el napközbeni ellátást biztosító intézményben, úgy az ellátás folyósítása szünetel.
Nem jár gyermekgondozási segély a nagyszülőnek, ha – a fentiekben meghatározott kivétellel – a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben helyezik el.

Lehet-e a gyermekgondozási segély mellett részösszegű ápolási díjat folyósítani?

A gyermekgondozási segély folyósításával egyidejűleg lehetőség van a részösszegű ápolási díj megállapítására, ha az ápolásra szoruló gyermek fokozott ápolást igényel és emelt összegű ápolási díjat, vagy kiemelt ápolási díjat lehet utána megállapítani.
A fokozott ápolást igénylő személy után járó ápolási díj összege azonos a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg (2015-ben 29.500,- Ft) 150%-val (44.250,- Ft), a kiemelt ápolási díj 180%-val (53.100,- Ft). A gyermekgondozási segélyben részesülő személy, a gyermekgondozási segély és az ápolási díj összege közötti különbözetet kaphatja meg ápolási díjként részösszegben.

Méltányosságból meghosszabbítható-e a gyermekgondozási segély a tartósan beteg illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltésétől 14-dik életévnek betöltéséig?

Nem. A tartósan beteg gyermek 10. évének betöltését követően a szülő a járási hivataltól kérheti az ápolási díj megállapítását, ha a gyermek önmaga ellátására képtelen, állandó gondozásra, ápolásra, felügyeletre szorul.

Ha tetszett a cikk, kérjük oszd meg, hogy mások is láthassák!

A cikk forrása: http://palyazatfigyelo.info