PÁLYÁZAT, ÁLLAMI TÁMOGATÁS, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, SEGÉLY, NYUGDÍJ, GYES, GYED, CSOK (SZOCPOL), CSALÁDI PÓTLÉK, VÁLLALKOZÁS, MUNKAHELY, LAKÁS, OTTHON, PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓ

A legfrissebb pályázati lehetőségek, állami-, EU-s finanszírozású támogatások több kategóriában is. (napkollektor, napelem, hőszigetelés, nyílászáró, társasház, képzés)
Vissza nem térítendő állami támogatásokról, forrásokról kaphat tájékoztatást. Támogatások vállalkozásoknak, családoknak, iskoláknak, diákoknak. Szociális ellátások, segély, nyugdíj, gyes, gyed, csok (szocpol), családi pótlék.



2015. december 15., kedd

A biztonságos online vásárlás 5 szabálya

A biztonságos online vásárlás 5 szabálya



A bankkártyás csalások több mint kétharmadát online tranzakciók során követik el Magyarországon.
Az alábbi szabályokat követve nagy valószínűséggel zavartalanul vásárolhatunk az online áruházakban:


Felejtsük el a nyilvános hálózatot – Nyilvános WiFi hálózaton semmiképp se bankoljunk, mert ezeken a hálózatokon nem biztosított, hogy adatainkat nem fogják illetéktelenek megszerezni. A kávézók, gyorséttermek illetve egyéb publikus helyek nyitott WiFi-hálózatai az internetes bűnözőknek kiváló lehetőséget biztosítanak közbeékelődéses (Man-in-the-middle) támadás végrehajtására. Az otthoni WiFi kapcsolatunkat is megfelelő jelszóval lássuk el és állítsuk be a kapcsolat titkosítását (WPA2).

Alapvető a vírusvédelem – Ha online bankolásra használjuk a számítógépünket, tabletünket, okostelefonunkat, akkor gondoskodjunk a megfelelő vírusvédelemről, mivel anélkül az adatainkat könnyen megszerezhetik illetéktelenek, akik vissza is élhetnek azokkal. A rendszer és a böngésző rendszeres frissítése erősen ajánlható. Az online tranzakciókat biztonságosabb a számítógépünkön végrehajtani, mivel a mobil eszközök adott esetben sérülékenyebbek lehetnek a rosszindulatú programokkal szemben.

Kerüljük a kéretlen leveleket
 - Karácsony közeledtével megnő a kéretlen levelek száma is postaládánkban. Inkább meg se nyissuk azokat az üzeneteket, amelyek a levelesládánk Spam mappájába kerültek, vagy kéretlen levélnek tűnnek, hacsak minden kétséget kizáróan nem bizonyosodtunk meg róla, hogy a levelet valójában egy ismerősünk küldte.




Óvatosan bánjunk a linkekkel – Ha mégis megnyitottunk egy kéretlen levelet, és abban kihagyhatatlan akciót és kupont ígérő ajánlatot találtunk, jusson eszünkbe, hogy könnyen csapdába eshetünk, ha olyan linkre kattintunk, amely adathalász célból nem a feltüntetett és az általunk kívánt cég honlapjára visz minket, hanem a kártyaadataink és egyéb személyes adataink megszerzésére kreált adathalász-oldalra. Javasolt tehát a weboldalak hitelességét, esetleges tanúsítványát és tartalmát is ellenőrizni és csak biztonságos kapcsolatot használni a tranzakciók lebonyolításához. Biztonságosabb, ha saját magunk gépeljük be a felkeresni kívánt oldal címét a böngészőnkbe, vagy a keresőprogramok használatával jutunk el a bolt honlapjára.

Őrizzük meg bizalmas kártyaadatainkat - Fontos a bankkártyánk és azonosítóink biztonságos helyen tartása, védése. A bankkártyánkat fizetés során soha ne tévesszük szem elől, vagy ne engedjük, hogy fénykép készüljön a kártya felületéről, mivel a kártyán található adatainkkal visszaélhetnek. A bankkártyán található CVC2/CVV2 kódot is javasolt feljegyezni, majd a kártyáról törölni. Ne hagyjuk felügyelet nélkül a kártyánkat, mivel a rajta lévő adatok megadása elegendő a bankkártyás online fizetés lebonyolításához. A bankkártya forgalmunkat folyamatosan kövessük nyomon, és ha bármilyen gyanút észlelünk, és olyan tranzakciót veszünk észre, amelyet biztosan nem mi indítottunk, tiltsuk le a kártyánkat és haladéktalanul forduljunk a bankunkhoz.
Az MNB adatai szerint 2015 közepén már 7 ezer 600 internetes áruházban lehetett bankkártyával fizetni. Az év végi, főleg a karácsonyhoz köthető online vásárlások számának növekedésével a bankkártyacsalások számának növekedése is várható. A BDO Magyarország alábbi összeállításából kiderül, hogy a tudatos vásárlónak mire kell elsősorban odafigyelnie, hogy nagy valószínűséggel kivédhesse az ilyen károkat.

Az Európai Központi Bank (EKB) bankkártya-csalásokról szóló 2015-ös jelentéséből kiderül, hogy miközben a fizikai kártyahasználatot igénylő műveletek (ATM és POS tranzakciók) esetében a csalások összértéke az előző évekhez képest 10,3 százalékkal csökkent a kártya jelenléte nélkül zajló (főként az internetes) tranzakciók (CNP-tranzakciók) esetében 21 százalékkal nőtt ez az érték, elérve a 958 millió eurót (kb. 300 mrd Ft).
bankkartya csalasok Mo-n

Ebből adódóan Magyarországon a csalások középpontjában is egyre nagyobb mértékben a kártya nélküli fizetések állnak. A jelentés szerint Magyarországon a CNP-tranzakciók során elkövetett csalások értéke az elmúlt években növekedett, az összes kártyacsalás 68 százalékát így követték el. A bankautomaták (ATM) és POS berendezések révén elkövetett csalások összege 16-16 százalékot tesz ki.
A cikk forrása: hirado.hu