Jövőre kevesebb pénz jut a családi pótlékra!
Sokkal több pénzt költ a kormány jövőre gyedre, gyesre és gyermekétkeztetésre, további adókedvezményt kapnak a kétgyermekes családok. Hétmilliárd forinttal kevesebb jut azonban családi pótlékra, félmilliárd forinttal csökken a nagycsaládosoknak járó gyermeknevelési keret, és tovább apad a szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer büdzséje is.
Az újszülött kortól folyósított csecsemőgondozási díjra (korábbi nevén terhességi gyermekágyi segély) három és fél, a gyermek féléves korától járó gyedre hét-, míg a hároméves korig folyósított gyesre kétmilliárd forinttal különített el többet a kormány a jövő évi költségvetésben, mint az idén. Jövőre ötezer forinttal nő a kétgyermekes családok adókedvezménye: az eddigi 20 ezer forint helyett 25 ezer forint kedvezményt kapnak majd. 2016-tól négy év alatt fokozatosan a kétszeresére, a gyermekenkénti tízezerről húszezer forintra emelik a két gyermeket nevelő szülők kedvezményét, vagyis 2019-ben egy kétgyermekes család összesen negyvenezer forint adókedvezményt érvényesíthet majd.
Sokkal több pénzt szán a kormány a gyermekétkeztetésre is: míg idén 58 milliárd forintot kapnak az önkormányzatok erre a célra, jövőre már 71,7 milliárd jár nekik. A nagymértékű emelést az indokolja, hogy idén szeptember 1-jétől kiterjesztik az ingyenes gyermekétkeztetést a bölcsődések és az óvodások nagy többségére. Az indoklás szerint a kormány célja az, hogy ne legyen éhező gyermek Magyarországon.
Szeptembertől ingyenesen étkezhetnek az egy- és kétgyermekes családok bölcsődébe vagy óvodába járó gyermekei, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130 százalékát. A három vagy több gyermeket nevelő családokban élő kicsik a család jövedelmétől függetlenül, alanyi jogon térítésmentesen kapják majd a menzát, ahogy a tartósan beteg vagy fogyatékkal élő gyermekek és testvéreik is. Eddig a nagycsaládosok gyermekei és a tartósan betegek 50 százalékos kedvezményben részesültek, a beteg gyerekek testvéreinek pedig egyáltalán nem járt kedvezmény, míg ingyen csak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek étkezhettek.
A támogatás a települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézményeik működési kiadásaihoz kapcsolódik, így például ebből a keretből biztosítják a családsegítők és a gyermekjóléti szolgálatok működését, amelyeknek fő feladatuk a veszélyeztetett, bántalmazott gyerekek megtalálása, gondozása és szükség esetén a családból való kiemelése. Fillérre ugyanannyi marad a gyermekjóléti központok támogatására (2,0994 millió forint/központ) is, mint idén.
A szociális bértábla mind az egészségügyi, mind a pedagógus-bértáblától jelentősen elmarad, egyes kategóriákban akár az 50 százalékot is meghaladja a bérek közötti különbség.
A szférából egyedül a bölcsődei diplomás kisgyermeknevelők kapnak béremelést, ők annyit keresnek jövőre, mint a pedagógusok. Az ő bérrendezésükre 1,4 milliárd forintot különített el a kormány, a kisgyermeknevelőknek azonban mindössze 14 százaléka diplomás.
A szakember szerint az alacsony, mintegy 80 ezer forintos fizetések, az óriási pszichikai nyomás és lelki teher miatt tömegesen hagyják el a pályát a családgondozók, ezért rangsorolni kell az eseteket aszerint, hogy melyik gyerekhez menjenek ki azonnal, és melyikhez csak később. Ha még kevesebb családgondozó lesz, akkor meg kell fontolni a várólisták bevezetését is, hiszen egyszerűen nem lesz ember, aki meglátogassa a veszélyeztetett gyerekeket.
Takács Imre leszögezte: ahhoz, hogy ne szaporodjanak el az olyan elképesztő esetek, mint a szigetszentmiklósi ügy, ahol a vád szerint a szülők mintegy hét éven át bántalmazhatták brutálisan a gyerekeiket, mielőtt kiemelték volna őket a családból, jelentős, 50 százalékos béremelésre lenne szükség.