Ismét átalakítanák a Munka Törvénykönyvét
A Liga javaslatokat tesz a Munka törvénykönyve módosítására
Az új Munka törvénykönyve (2012. évi I.tv.) 2012. július 1. napjával lépett hatályba, s jelentősen átrendezte a munkavállalók és a munkáltatók erőviszonyait. Éppen ezt kutatta a projekt egyik pillére. Ezen hatások több szinten jelentkeztek. Egyrészt megváltozott a szabályozás koncepciója.
Az eddig a munkavállalóknak kedvező szabályozás a polgári jog szerződéses jogviszonyaihoz való jelentős közeledése útján „piacosodott”, azaz a szabályok jó részét a felek megállapodásától tette függővé. Ezzel ugyanakkor a munkajog azon alapvető elve sérült, hogy a munkajogi jogviszonyban a gyengébb felet kell védelembe venni. A változások egyebekben mind az egyéni munkavállalói, mind pedig a kollektív jogokat érintették.
A jogszabály módosítására irányuló javaslatok ennek megfelelően a szabályozási logikát, az egyéni, valamint a kollektív jogok rendszerét is érintik. A Liga így javasolta mind a munkaviszony létrejöttére, mind pedig annak megszüntetésére vonatkozó szabályok változtatását.
Előbbire többek között a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeinek bővítése, míg utóbbira a büntető jellegű kártérítés visszaállítása szolgál jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén.
Szükséges ezen túlmenően a munkaidő-pihenőidő szabályainak változtatása is. Míg a munkaidő-beosztás meghatározása, a rendkívüli munkavégzés elrendelése, a szabadság kiadása a munkáltató jogosultságai, ezek felett a munkavállaló is gyakorolt némi kontrollt. Ez a kontroll az új törvényben eltűnik.
Rendkívüli indok nélkül rendelhető el a rendkívüli munkavégzés, a szabadsággal összefüggésben pedig a munkavállaló még arra sem jogosult, hogy elévülési idő után a számára ki nem adott szabadságot érvényesítse. Olyan körülményekre terjed tehát ki a felelőssége, melyekre semmiféle ráhatása nincsen. A munka díjazása körében is alapvető változásokat hozott a megváltozott jogi szabályozás.
A törvény mellőzi annak deklarálását, hogy a munkavállalónak a munkavégzésért munkabér jár, hiszen ez a múlté. Ezen túlmenően átlagkereset helyett már un. távolléti díjjal számol a törvény, illetve hátrányosan változtatja meg a bérpótlékok szabályait. Ezen szabályok egy részétől ráadásul kollektív szerződésben a munkavállaló hátrányára is el lehet térni. Ez utóbbi szabály mindenképpen átgondolásra szorul.
A törvény mellőzi annak deklarálását, hogy a munkavállalónak a munkavégzésért munkabér jár, hiszen ez a múlté. Ezen túlmenően átlagkereset helyett már un. távolléti díjjal számol a törvény, illetve hátrányosan változtatja meg a bérpótlékok szabályait. Ezen szabályok egy részétől ráadásul kollektív szerződésben a munkavállaló hátrányára is el lehet térni. Ez utóbbi szabály mindenképpen átgondolásra szorul.
A kártérítési felelősség szabályai szintén a hátrányos változások sorát gyarapítják. Míg a jogalkotó a munkavállaló kártérítési felelősségét kiszélesíti, addig a munkáltató felelősségét kimentési lehetőségek sorával enyhíti. Ennek következtében adódhatnak olyan helyzetek, melyekben a munkavállalót a munkavégzésével összefüggésében éri ugyan kár, mégis magának kell a következményeket viselni. Ez a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal is szembe megy.
A kollektív jogok körében pedig nem elfogadható az a koncepció, mely szerint bizonyos alapvető munkavállalók közösségét megillető jogok üzemi tanács hiányában sem illetik meg a szakszervezetet. Ez a jogalkotó részéről való hozzáállást, semmint logikus szabályozási módot tükröz.
A kollektív jogok körében pedig nem elfogadható az a koncepció, mely szerint bizonyos alapvető munkavállalók közösségét megillető jogok üzemi tanács hiányában sem illetik meg a szakszervezetet. Ez a jogalkotó részéről való hozzáállást, semmint logikus szabályozási módot tükröz.
Hasonlóképpen nem tartja a Liga működőképesnek a szakszervezeti jogok garanciák nélküli, általános felsorolását a törvényben. Kiemelten fontosnak tartja a tisztségviselők, üzemi tanács tagjainak védelmére vonatkozó szabályozás kiterjesztését, valamint az érdemi munkát lehetővé tevő munkaidő-kedvezmény biztosítását is. Végezetül a munkavállalókat megillető sztrájkjog törvénybeli kimondása is indokolt.
A Liga kutatása és az arra támaszkodó jogszabály módosítási javaslatai éppen megfelelő időben készültek el. Idén ősztől ugyanis a VKF elnevezésű érdekegyeztető fórum keretében tovább folytatódik az Mt. szabályainak a felülvizsgálata, melybe a javaslatok – kellő kormányzati elszántság esetén – becsatornázódhatnak.
dr. Kéri Ádám
Liga Szakszervezetek
Jogi szakértő
Liga Szakszervezetek
Jogi szakértő
Forrás : hrportal.hu