PÁLYÁZAT, ÁLLAMI TÁMOGATÁS, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, SEGÉLY, NYUGDÍJ, GYES, GYED, CSOK (SZOCPOL), CSALÁDI PÓTLÉK, VÁLLALKOZÁS, MUNKAHELY, LAKÁS, OTTHON, PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓ

A legfrissebb pályázati lehetőségek, állami-, EU-s finanszírozású támogatások több kategóriában is. (napkollektor, napelem, hőszigetelés, nyílászáró, társasház, képzés)
Vissza nem térítendő állami támogatásokról, forrásokról kaphat tájékoztatást. Támogatások vállalkozásoknak, családoknak, iskoláknak, diákoknak. Szociális ellátások, segély, nyugdíj, gyes, gyed, csok (szocpol), családi pótlék.



2014. december 18., csütörtök

Ilyen lesz a rendszeres szociális segély 2015-ben!

Ilyen lesz a rendszeres szociális segély 2015-ben!

Rendszeres szociális segély felülvizsgálata 2015-re – minden évben felülvizsgálják, hogy ki jogosult a segély igénybevételére, a feltételek minden évben változhatnak.
Megszűnik a szociális segély!
A parlament honlapján olvasható dokumentum szerint a több mint 100 jogszabályt módosító javaslatot a kormány úgy nyújtja be, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen.
Ötféle szociális támogatási forma szűnik meg, a rendszeres szociális segélyt alaposan átszabják jövő márciustól. Onnantól kezdve az állam az önkormányzatokra hárítja a szociális segélyezés feladatát, amihez részben maga is hozzájárul – igaz, egyelőre senki sem tudja, mennyivel – írja a Világgazdaság.
Néhány hónapon belül jelentősen átalakul Magyarországon a szociális támogatások rendszere, de a tervezett új irány körül még nagyon sok a kérdőjel. 
Ami biztos, hogy a rászorulók jövő márciustól két helyről kérhetnek és kaphatnak szociális támogatást: a helyi önkormányzatoktól vagy a járásoktól. A járásoknál jövedelemkompenzáló, míg az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők. Ilyen támogatás az ápolási díj, az időskorúak járadéka és a közgyógyellátás. Két új támogatási forma is lesz: az egyik a munkaképeseknek nyújtandó foglalkozáshelyettesítő támogatás (fht), amit a közfoglalkoztatásban dolgozók alkalmazásuk idején nem kaphatnak. A másik a nem munkaképeseket megillető egészségkárosodotti és gyermekfelügyeleti támogatás. Ez utóbbinak ma még rendszeres szociális segély az elnevezése.
A jövedelemkompenzáló támogatásokat márciustól teljes egészében a központi költségvetésből finanszírozzák, az önkormányzatoknak ebben már nem lesz szerepük. Az e támogatásokhoz való jogosultságot a járási hatóságok állapítják meg országosan egységes elvek alapján.
A kiadáskompenzáló támogatás, nevéből fakadóan, a rezsi és egyéb családi kiadások fedezetének előteremtését hivatott segíteni. A ma még lakásfenntartási, óvodáztatási támogatásnak, adósságkezelési szolgáltatásnak, méltányossági közgyógyellátásnak és méltányossági ápolási díjnak nevezett segélyek neve márciustól „települési támogatás” lesz. A települési támogatások helyi rendszeréről, szempontjairól, igénylési feltételeiről, valamint a segély összegéről márciusig kell a helyhatóságok képviselő-testületeinek rendeletet kell alkotniuk. Jogszabály csupán annyit rögzítene, hogy a támogatásnak nincs alsó, csupán felső határa: ez havonta az öregségi nyugdíjminimum összege, ami várhatóan jövőre is 28500 forint.
A települési támogatás fedezetét két forrásból biztosítanák. A jelentősebb bevétellel rendelkező településeknek maguknak kell erre a forrást előteremteniük, ezek a tervezet szerint azok, ahol az egy lakosra jutó „adóerő-képesség” meghaladja a 32 ezer forintot. (Ezért is bővül a települési önkormányzatok adóztatási mozgástere a benyújtott adótörvény-javaslatok szerint.) Azok településeket pedig, amelyek helyzetüknél fogva nem képesek érdemi adóbevételt produkálni, pályázhatnak a szociális támogatások fedezetére.
Czibere Károly szociális államtitkár közlése szerint ma 261 olyan város van, amelyek a jelentős mértékű iparűzési adóbevételükből ki tudják majd fizetni ezeket a támogatásokat, a többi önkormányzat a központi költségvetési támogatásból kapja meg a szükséges forrásokat. Erre várhatóan 30-34 milliárd forintos keret áll majd rendelkezésre.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint az új rendszerrel mindkét településtípust nehéz helyzetbe hozza az állam. A jobb helyzetűeket azért, mert ha szociálisan érzékenyek akarnak lenni, azzal a likviditásukat veszélyeztetik, a rosszabb helyzetben lévőket azért, mert nekik is előre meg kell finanszírozniuk majd a segélyeket, amiket egyelőre nem ismert pályázati szempontok alapján igényelhetnek majd vissza, egy egyébként kötelező feladatra. Zongor Gábor szerint egyelőre túl sok a nyitott kérdés az új szociális támogatási rendszer körül ahhoz, hogy a települések fel tudják mérni, mire is vállalkozhatnak.
A nyertes a költségvetés
Az átalakítás egyetlen nyertese a költségvetés – állítja a Policy Agenda. 2014-ben 132 milliárd forintot biztosítottak szociális támogatások önkormányzati önrészére, jövőre viszont csak 108 milliárd forintot. Ennek a 70 százalékát elviszi a közmunkához kapcsolódó foglalkoztatást helyettesítő támogatás, így a nehéz helyzetben lévők támogatására minimális keret marad. A megszüntetendő ellátásokat évente összesen 600 ezren vették igénybe (vannak, akik több ellátást is kaptak). Ez a lakosság több mint 6 százaléka, de a tízezer fő alatti településeken ez az arány 8,5 százalék volt. A változtatást tehát leginkább azok szenvedik meg, akik a kisvárosokban, falvakban élnek.



A cikk forrásahttp://palyazatfigyelo.info/2014/12/17/ilyen-lesz-a-rendszeres-szocialis-segely-2015-ben.php