Ismét át akarják írni a Munka Törvénykönyvét
Módosítanák a Munka törvénykönyvét és a sztrájktörvényt a munkavállalók. A javaslatot már elküldték az illetékeseknek.
Közös
javaslatokat fogalmazott meg a Munka törvénykönyve (Mt.) és a
sztrájktörvény egyes rendelkezéseinek módosítására a Versenyszféra és a
Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) munkavállalói oldala.
A
módosító javaslatokat a napokban véglegesítette a Magyar Szakszervezeti
Szövetség, a Munkástanácsok, a Liga Szakszervezetek, a Szakszervezetek
Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés,
kiegészülve egyes ágazatok – például a mozdonyvezetők – szakértőivel –
közölte a Liga.
Mit változtatnának meg az törvényekben?
1. Elbocsátás, felmondás
–
Jogtalan elbocsátás esetén az elmaradt jövedelem címén igényelhető
kártérítés 12 havi távolléti díj helyett a jogsértés súlyától függően
12-36 havi távolléti díjban legyen meghatározva az Mt.-ben. Ha valakit
jogtalanul bocsátottak el, akkor legyen lehetőség arra, hogy a munkaadót
kötelezze a bíróság a továbbfoglalkoztatásra, azaz a dolgozót
visszahelyezzék a korábbi pozícióba – természetesen csak ha ő maga is
akarja. (Jelenleg erre csak akkor van lehetőség, ha a munkavállalót
diszkriminatív módon küldték el.)
–
Erősebb felmondási védelem a kisgyerekeseknek: az anya és a gyermekét
egyedül nevelő apa a gyermek ötéves koráig álljon felmondási védelem
alatt. A választott szakszervezeti tisztségviselőnek is járjon
felmondási védelem.
–
Ha a felmondást követő 15 napon belül közli a munkaadóval az
elbocsátott dolgozó, hogy gyermeket vár vagy lombikbébi programban vesz
részt, akkor a munkáltató visszavonja a felmondást.
–
Csoportos létszámcsökkentés esetén a munkáltató az újra szabaddá váló
munkahelyeket elsősorban azoknak a munkavállalóknak ajánlja fel, akiknek
a munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő okból 12 hónapon
belül szüntette meg. A csoportos létszámcsökkentés a
munkaerő-kölcsönzésnél ne legyen alkalmazható.
2. Minimálbér, pótlékok
–
A minimálbér összegét a dolgozók és családjuk szükséglete, az ország
általános bérszínvonala, a létfenntartási költségek, a
társadalombiztosítási juttatások, valamint az egyes társadalmi csoportok
életszínvonala alapján állapítsák meg.
–
A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatottak a műszakpótlékon
felül további 10 százalék bérpótlékban részesüljenek, illetve a
vasárnapi pótlék emelkedjen 100 százalékra.
3. Munkaidő
–
A munkáltató az adott napra történő munkaidő-beosztást 4 nappal
korábban ne módosíthassa – vagy ha ez mégis szükséges, akkor indokolja
meg.
– Az utazási időt tekintsék a munkaidő részének, ha változó a munkavégzési hely, szokásosan telephelyen kívül végez munkát valaki, illetve a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen foglalkoztatják.
– Az utazási időt tekintsék a munkaidő részének, ha változó a munkavégzési hely, szokásosan telephelyen kívül végez munkát valaki, illetve a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen foglalkoztatják.
4. Szabadság
– A munkaadó a gyermekek után járó pótszabadságot is a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki.
5. Kártérítés
–
A munkáltató akkor mentesüljön a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a
kárt működési körén kívül eső körülmény vagy kizárólag a munkavállaló
elháríthatatlan magatartása okozta.
–
A bíróság a munkáltatót vagyoni helyzetére tekintettel ne mentesíthesse
a kártérítés részbeni megfizetése alól, mert a szakszervezetek szerint
ez a kisebb munkáltatókat nem ösztönzi kellő gondosságra.
– A munkavállalót csak akkor lehessen teljes kártérítésre kötelezni, ha szándékosan okozta a kárt.
6. Sztrájktörvény
– A joggal való visszaélés és az együttműködési kötelezettség megsértése önmagukban ne tegyék a sztrájkot jogellenessé.
–
A felek közti megállapodás meghiúsulása esetén legyen kötelező a
Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat döntőbírói eljárásának
igénybevétele.
–
Ha a bíróság a még elégséges szolgáltatás kérdésében nem tud a törvényi
határidőn belül dönteni, abban az esetben a sztrájk a még elégséges
szolgáltatásról való megállapodás hiányában, vagy annak a munkavállalók
által javasolt mértéke szerint is megtartható legyen.
–
Biztosítsanak sztrájkjogot az államigazgatásban dolgozóknak, azaz az
igazságszolgáltatási szervek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi és
rendészeti szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú dolgozóinak is.
Forrás : www.profession.hu