PÁLYÁZAT, ÁLLAMI TÁMOGATÁS, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, SEGÉLY, NYUGDÍJ, GYES, GYED, CSOK (SZOCPOL), CSALÁDI PÓTLÉK, VÁLLALKOZÁS, MUNKAHELY, LAKÁS, OTTHON, PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓ

A legfrissebb pályázati lehetőségek, állami-, EU-s finanszírozású támogatások több kategóriában is. (napkollektor, napelem, hőszigetelés, nyílászáró, társasház, képzés)
Vissza nem térítendő állami támogatásokról, forrásokról kaphat tájékoztatást. Támogatások vállalkozásoknak, családoknak, iskoláknak, diákoknak. Szociális ellátások, segély, nyugdíj, gyes, gyed, csok (szocpol), családi pótlék.



2015. június 2., kedd

Banki elszámolás – Megszűnt a gyűjtőszámlákon lévő tartozások több mint 90 százaléka

Banki elszámolás – Megszűnt a gyűjtőszámlákon lévő tartozások több mint 90 százaléka

A banki elszámolással elolvadt az árfolyamgátba belépett devizahitelesek gyűjtőszámlákon lévő tartozásának 92,2 százaléka, és megszűnt a gyűjtőszámla-szerződések több mint 85 százaléka – mondta Kovács Erika, a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnöke, aki szerint annak, akinek a helyzete megengedi, érdemes ezután a rögzítettnél magasabb törlesztést vállalnia.


A gyűjtőszámlákon lévő 32,75 milliárd forintból a banki elszámolások során 30,41 milliárd forintot írtak jóvá a pénzügyi intézmények – vagyis ennyivel csökkent a számlatulajdonosok tartozása -, így e számlákon mindössze 2,34 milliárd forint maradt – ismertette Kovács Erika. Az elszámolás előtti 172 216 gyűjtőszámlahitel-szerződésből pedig mintegy 25 ezer él még, amelyeken átlagosan már csak 93 ezer forintnyi tartozás van a korábbi 190 ezer forint helyett.

Az árfolyamgátasokkal való elszámolás során
ugyanis a pénzügyi intézményeknek először a lejárt tartozásokat, majd a gyűjtőszámlás tartozásokat kellett kiegyenlíteni, s ha még maradt túlfizetés, azt az eredeti devizakölcsön előtörlesztéseként számolták el. A bankok által adott kedvezményeket levonták az elszámolás alapján visszajáró összegből, az államtól kapott kamatkedvezményt azonban megtarthatták az ügyfelek.
Az elszámolás után csak azok a gyűjtőszámlák maradtak meg, amelyeken még tartozás van, ezek összege azonban a forintosítás után már csak a számlán lévő tartozásra felszámított kamat (3 havi BUBOR) összegével növekedhet. Kovács Erika felidézte: az árfolyamgátasok esetében a törlesztőrészlet 2015. február 1. óta nem haladhatja meg a 2015. januárit (kivéve a kamatváltozásból fakadó növekedést), vagyis törlesztési különbözet ezután is keletkezik, de azt most már hozzáadják a tőketartozáshoz. Ez az árfolyamgátasokat védő, kisebb törlesztőrészletet szavatoló intézkedés az árfolyamgátba történő belépést követő 60. hónapig érvényes. Ezt követően a törlesztőrészlet emelkedhet, de a törvény szerint akkor is legfeljebb 15 százalékkal.

Az árfolyamgátasok tehát – azon túl, hogy legtöbbjük gyűjtőszámla-tartozása szinte teljesen megszűnt – fizetési haladékot kaptak, ám a 60. hónap letelte után a hátralévő futamidő alatt fokozatosan meg kell fizetniük a rögzített törlesztőrészlet alkalmazásával összegyűlt különbözetet – hívta fel a figyelmet a PBT elnöke. Az árfolyamgát lejárta után a jogszabálynak megfelelő mérsékelten magasabb törlesztőrészletet a futamidő meghosszabbításával biztosíthatják csak a pénzügyi intézmények.
Tudni kell azonban, hogy ezáltal a visszafizetendő teljes tartozás összege is megnövekedhet, mert így hosszabb ideig kell fizetni a kamatokat a még fennálló tőketartozás után. A törvény által megszabottnál önkéntesen magasabb törlesztőrészlet vállalásával és fizetésével az ügyfelek azonban el tudják kerülni, hogy a rögzített időszak után összességében megnövekedjenek a terheik, s meghosszabbodjon a futamidejük – mondta Kovács Erika. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ügyfelek a 60 hónapon belül bármikor kezdeményezhetik magasabb törlesztőrészlet fizetését.
Az árfolyamgát keretében a svájci frank alapú hiteleket 180, az euró alapúakat 250, a japán jen alapúakat pedig 2,5 forinton lehetett törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a kölcsön lejáratáig lehetett alkalmazni. A rögzített és az aktuális árfolyam különbségéből adódó összeg a gyűjtőszámlán halmozódott. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam fele-fele arányban átvállalta. A konstrukcióban részt vevők 49,758 milliárd forint rögzített árfolyam feletti kamat megfizetése alól mentesültek, ennek felét, amit a bankoktól kaptak, az elszámolás során levonták tőlük, a másik felét azonban, amit az államtól kaptak, megtarthatták.
Forrás : (MTI)