Passzív táppénz 2015
A keresőképtelenség első 15 napjára vehető igénybe a betegszabadság, amelynek a folyósítását a munkahely végzi, és amelynek a mértéke, a távolléti díj 70 %-a.
A 16 naptól vehető igénybe a táppénz, amelyet már az egészségbiztosítási pénztár folyósít, és amelynek az összege, a biztosításban töltött időtől, illetve a kórházi ápolásban töltött időtől függően a napi átlagkereset 50, illetve 60 %-a lehet.
Természetesen a jogosultságnak mind a két esetben meg vannak a szigorú szabályai, amelyeknek meg kell felelniük a biztosítottaknak.
A táppénzhez szorosan kapcsolódik a passzív táppénz.
Táppénzt, a biztosított, a biztosítási jogviszony ideje alatti keresőképtelenség 16. napjától vehet igénybe, ezzel szembe egészen 2011. július 01-ig, az a biztosított vehetett igénybe passzív táppénzt, aki, a biztosítási jogviszonyának a megszűnését követő első, második, vagy harmadik napon vált keresőképtelenné. Amint az, az előzőekből kiderült a passzív táppénz 2011. július 01-től megszüntetésre került. Ennek első számú oka, a visszaélések megszüntetése volt, ugyanis a többség nem valódi betegség miatt vette igénybe az ellátást, hanem, hogy a munkanélküliség elől meneküljenek, illetve, hogy ameddig csak lehetséges ellátásban részesüljenek.
Még sem mondhatjuk, hogy a passzív táppénz nyomtalanul tűnt el, ugyanis egyes elemeit mind a mai napig, így 2015-ben figyelembe kell venni.
Mire gondolunk? Arra, hogy egyes egészségbiztosítási pénzbeli ellátásoknál, így a tgyásnál, a gyesnél, és a gyednél is, a korábban folyósított pénzbeli ellátások mérvadóak lehetnek, az azokra való jogosultság megállapításánál. Ez alapján a passzív táppénz, amelyet korábban folyósítottak a gyest, vagy a gyedet igénylő jogosultnak, jogosultsági feltétel lehet. Például a tgyás igénylésénél feltétel, hogy az igénylés napjától számítva legalább 365 nap biztosítási időszakkal kell rendelkeznie az igénylőnek, amely időszakba az, az idő is beszámítható, amely idő alatt passzív táppénzben részesült.