Fiatalok, valamint többgyermekesek kamattámogatott kölcsöne

Fiatalok, valamint többgyermekesek kamattámogatott kölcsöne

A kedvezményes kölcsönre vonatkozó részletes szabályokat a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI.23.) Korm. rendelet tartalmazza. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900134.KOR&celpara=#xcelparam

A kamattámogatott kölcsönt lakásépítésekre lehet igényelni.

A fiatalok, valamint többgyermekes családok kamattámogatott kölcsönét

– a legfeljebb egy gyermeket nevelő, nagykorú, 35. életévüket még be nem töltött személyek (továbbiakban: fiatal), vagy

– a legalább két gyermeket nevelő, nagykorú, 45. életévüket még be nem töltött személyek (továbbiakban: többgyermekes)

igényelhetik, azzal, hogy amennyiben párkapcsolatban élnek, úgy az életkori korlát – a kérelem benyújtásának időpontjában – vonatkozik házastársukra, élettársukra, bejegyzett élettársukra is.

A lakás építési költsége (telekhányad nélkül, általános forgalmi adóval együtt) fővárosban és a megyei jogú városokban legfeljebb 25 millió forint, egyéb településeken legfeljebb 20 millió forint lehet.

Összkomfortos lakás építésére igényelhető kamattámogatott kölcsön összege fővárosban és a megyei jogú városokban legfeljebb 12,5 millió forint, egyéb településeken legfeljebb 10 millió forint lehet.

A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a futamidő első 20 évében kamattámogatást biztosít.

A kamattámogatás mértéke (az állampapírhozam százalékában) (a kölcsön igénylésekor fennálló feltételek szerint)

45. életév betöltéséig hat vagy több gyermek esetén	45. életév betöltéséig öt gyermek esetén	45. életév betöltéséig négy gyermek esetén	45. életév betöltéséig három gyermek esetén	45. életév betöltéséig két gyermek esetén	35. életév betöltéséig, legfeljebb egy gyermek esetén
70%	64%	59%	55%	52%	50%

Amennyiben a támogatott személyek 45. életévének betöltése előtt a családban eltartott gyermekek száma nő, úgy a kamattámogatás mértéke – a gyermekszám változásának hitelintézet részére történő bejelentését követő 2 hónap elteltével – növekszik.

A gyermekszám növekedésének az adósok, vagy a Magyar Államkincstár értesítésével összefüggő hitelintézeti ellenőrzése esetén, amennyiben az eltartott gyermekek száma a hitelbírálat alkalmával megállapított gyermekszámhoz képest csökkent, a kamattámogatás akkor sem lehet kevesebb, mint korábban volt. Amennyiben az eltartott gyermekek száma ténylegesen emelkedett, úgy a kölcsön kamattámogatása emelkedik.

Az adósnak, adóstársnak, ezek házastársának, élettársának és szülői felügyelete alatt álló kiskorú gyermekeinek, valamint az együttköltöző családtagjainak írásban tett nyilatkozata alapján 2009. július 1-jét megelőzően hatályos jogszabályok, 1.1. és 1.2. pont szerinti kölcsöne nem lehet, vagy ha van, azt 360 napon belül vissza kell fizetni.

A kamattámogatott kölcsönt azokra a lakásépítésekre lehet igénybe venni, amelyekre az építési engedélyt 2005. január 31-ét követően adták ki.

A kölcsönt a hitelintézet belső szabályzatai szerint bírálja el.

Ha az e pont szerinti kamattámogatott kölcsönnel épített lakás a használatbavételi engedély kiadásától vagy a használatbavétel tudomásulvételétől számított egy éven belül elidegenítésre (értékesítésre) kerül, úgy a kamattámogatás megszűnik, és az adós köteles az addig igénybevett kamattámogatást a Ptk. szerint számított kamataival együtt visszafizetni.

Ki veheti igénybe a támogatást?

A kamattámogatott kölcsönt és lakásépítési támogatást az a természetes személy veheti igénybe, akinek saját magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga nincs, illetve ezek bejegyzésére irányuló kérelem nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya vagy lízingelt lakása nincs.

Ezt a támogatást igénybe veheti továbbá az is,

- akinek, saját magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének vagy más együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb olyan lakás 50%-os tulajdoni hányada van tulajdonukban, amelyet tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján szerzett,

- a tulajdonában lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte,

- lakását legalább két éve haszonélvezettel terhelten örökölte vagy ajándékozás jogcímén szerezte és a haszonélvező a lakásban lakik, vagy

- lakáscsere esetén csak a csereszerződés tárgyát képező lakás van a tulajdonában.

Lakástulajdonnak minősül a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi engedélyben vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványban meghatározott céltól, illetőleg a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás.

Házasság és bejegyzett élettársi kapcsolat esetén – a vonatkozó jogszabályok vagyonjogi rendelkezéseivel összhangban – a kamattámogatott kölcsönt igénylő személy házastársa és bejegyzett élettársa a jogszabály erejénél fogva támogatott személlyé válik, függetlenül attól, hogy a kölcsönszerződésnek alanya-e. Ez azt jelenti, hogy a kamattámogatott kölcsönt igénylő személy házastársa vagy bejegyzett élettársa ugyanazon lakástámogatási rendelet szerinti kamattámogatásra egy másik lakás építése, vásárlása vagy bővítése esetén sem válhat jogosulttá.

Ki lehet jogosult a magyar állampolgárokon kívül a kamattámogatott kölcsönök, a lakásépítési támogatás és az akadálymentesítési támogatás igénybevételére?

- az a személy, akit külön törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg (menekült, oltalmazott),

- az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerint – Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

- a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,

- a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el.

Fontos feltétel, hogy a nem magyar állampolgár igénylő a kamattámogatott kölcsön igénybevételéhez köteles:

a) – a menekült, az oltalmazott valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy igénylő kivételével – a származási országának ingatlan-nyilvántartásért felelős szerve által kiállított − az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó − hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltöző családtag(ok)nak származási országában lakástulajdona nincs, valamint

b) – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy kivételével – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozni arról, hogy az állami támogatással építeni kívánt lakásban életvitelszerűen kíván tartózkodni.

E mellett a nem magyar állampolgárnak a státuszának megfelelő 3 hónapot meghaladó érvényes tartózkodási engedéllyel, vagy státuszát igazoló hatósági engedéllyel, jogállással, valamint bejelentett lakóhellyel kell rendelkeznie.

Nem kell az a) pontban foglaltakat alkalmazni, ha a nem magyar állampolgár igénylők házasok vagy bejegyzett élettársak és legalább egyikük magyar állampolgár.

Mikor szükséges használatbavételi engedélyt és mikor használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt benyújtani?

Az építésügyi hatósági eljárásra vonatkozó jogszabály (312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet) alapján 2013. január 1-jétől szűk körben, kizárólag műemlék épület vagy szakhatósági közreműködés szükségessége esetén kerül sor használatbavételi engedélyezési eljárására és az azt lezáró használatbavételi engedély kiadására. Ez a rendelkezés a korábban építési engedéllyel megkezdett, de 2013. január 1-jét követően befejezett lakásépítések esetén is alkalmazandó. A 2013. január 1-jét követően befejezett és az előzőek alapján nem használatbavételi engedély köteles lakásépítések esetén az ügyfelek a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány hitelintézethez történő benyújtásával válhatnak jogosulttá a támogatásokra.

A használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt a használatbavétel tudomásulvételét követően, a tudomásulvételi eljárást lefolytató építésügyi hatóságnál kell külön eljárás keretében igényelni. A hatósági bizonyítvány kiállítása illetékmentes. Fontos azonban, hogy a hitelintézetek a támogatási cél megvalósulását a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány alapján is csak abban az esetben tudják megállapítani, ha a hatósági bizonyítvány az ügyfél és az épület beazonosítására vonatkozó adatokon túlmenően a használatbavétel tudomásulvételének napját és az épület rendeltetését (lakás, lakóház) is tartalmazza.

Mi minősül lakásnak?

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy – új lakás építése esetén − ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel.

Mi minősül építés esetén új lakásnak?

Műszakilag akkor új a lakás, ha azt

• alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan építették,
• emeletráépítéssel vagy
• tetőtér-beépítéssel építették.
• a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
• a lakások rendeltetésszerű használhatóságát biztosító

E mellett az is szükséges, hogy az építéssel olyan lakóegység jöjjön létre, amely a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények (253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet) szerint megfelel, és amely elkészültét követően használatbavételi engedély vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárás köteles.

Nem minősül új lakásnak a meglévő épület, illetve épületrész – például mozi, munkásszállás, laktanya, üzlethelység – átalakításával kialakított lakás.

Ki minősül gyermeknek?

Gyermek az igénylő által eltartott vér szerinti, örökbefogadott vagy hatósági, bírósági határozat (gyámság) alapján nevelésbe vett gyermeke, aki nem töltötte be a 16. életévét, vagy nappali tagozaton tanuló gyermek esetén a 25. életévét. A 16. életévét már betöltött gyermek is az építtető eltartottjának minősül, ha testi vagy szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg. Kamattámogatott kölcsönt egy gyermek után csak egyszer (egy alkalommal) lehet igénybe venni.

Mi számít bekerülési költségnek?

-         helyiségeinek,

-         tároló helyiségek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tároló, a lomkamra,

-         melléképítmények, ideértve a hulladéktartály-tároló, a közműpótló építmények és berendezések, a közmű-becsatlakozás építményei,

-         egyéb építmények, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok, valamint

-         a gépjárműtároló helyiség

építési költségei,

• a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
• a lebonyolítási költségek, ideértve a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés és a műszaki ellenőrzés költségeit,
• a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,
• távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
• a lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
• az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
• az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek.
• az értékesített lakást terhelő és a lakás eladása érdekében egy összegben visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással,
• a lakás eladása érdekében egy összegben kiegyenlített lakáscélú hitelintézeti kölcsön összegével,
• a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék összegével,
• a kamattámogatásra illetve lakásépítési támogatásra irányuló kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakása, illetve tulajdoni hányada értékesítésével egyidejűleg vagy azt követően vásárolt és az építés helyszínéül szolgáló építési teleknek az általános forgalmi adó összegével növelt vételárával,
• a lakásértékesítésből származó bevétel után megfizetett és az állami adóhatóság által igazolt személyi jövedelemadó összegével.

Hogy kell kiszámítani a hasznos alapterületet?

A hasznos alapterület a lakás fűthető alapterületének azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. A számítás során nem lehet figyelembe venni az erkély, a loggia, a terasz, a tornác, a tároló helyiség, a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség alapterületét.

Hogy kell kiszámítani a lakóépület teljes nettó alapterületét?

A nettó alapterület az épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogotthelyiség vagy tér vízszintes vetületben számított belső területe.

A lakóépület teljes nettó alapterülete a bekerülési költség meghatározásánál mérvadó.

A lakóépület teljes nettó alapterületébe, így a bekerülési költségbe a fűthető és a fűtetlen (pl. gépjárműtároló helyiség, az erkély, a loggia, a terasz, tároló) épületrészek alapterülete egyaránt beszámítandó.

Mi jelent a lakás energetikai minősítési osztálya?

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szerint elvégzett műszaki számítások alapján minden lakóépület a következő energetikai osztály valamelyikébe kerül besorolásra:

A+	Fokozottan energiatakarékos	E	Átlagosnál jobb
A	Energiatakarékos	F	Átlagos
B	Követelménynél jobb	G	Átlagost megközelítő
C	Követelménynek megfelelő	H	Gyenge
D	Követelményt megközelítő	I	Rossz

Mikor kezdhető meg a kölcsön, illetve a támogatás folyósítása?

A kamattámogatott kölcsön, a lakásépítési támogatás, és az akadálymentesítési támogatás folyósítása akkor kezdhető meg, ha a támogatottak a saját erőt az építés finanszírozására már felhasználták.

Mit kell figyelembe venni a kölcsönt igénylő rendelkezésére álló saját erőként?

A kamattámogatott kölcsön esetében az igénylő rendelkezésére álló saját erőként kell számításba venni a korábban − 5 éven belül − értékesített lakás eladási árát. Ezt az összeget a következőkkel lehet csökkenteni:

Milyen értékben kell a támogatott személynek eleget tenni a számlabenyújtási kötelezettségnek új lakás építése, illetve építtetése esetén?

A támogatott személynek vállalnia kell, hogy a hitelintézet részére bemutatja a hitelintézet által elfogadott bekerülési költség 70%-áról, illetve ha az igénybevett támogatás összege ennél magasabb, úgy ennek összegét kitevő, saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat (továbbiakban: számla).

Épülő (de még használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező) lakóingatlan tulajdonjogának az építkezés befejezése előtti megvásárlása esetén a vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére vagy – amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet – a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat kell bemutatni.

A lakásépítést igazoló számlaként csak olyan számla fogadható el, amelyet olyan egyéni vállalkozó, gazdálkodó szervezet állított ki, amely a számlakibocsátás időpontjában szerepel az állami adóhatóság (NAV) külön nyilvántartásában működő adóalanyként.

Az építésiengedély-köteles munkák esetén, az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számlát lehet bemutatni.

Mivel csökkenthető a számlabenyújtási kötelezettség?

Amennyiben a támogatott kölcsönök igénybevétele esetén a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető.

Hatósági árverésen vásárolt, használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező vagy nem rendelkező lakás esetén a számla benyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető.

Amennyiben az új lakás építése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó bekerülési költség 20%-át.

Mire kell még odafigyelni?

– Az igénylő a kamattámogatott kölcsön iránti kérelmét – az erre az állammal szerződött – hitelintézetekhez nyújthatja be. A hitelintézet a kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról. Átvételnek minősül az is, ha a kérelmet a hitelintézet függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást.

A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő, jogszabály szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, a kamattámogatott kölcsönre jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a Kincstártól.

Hitelintézeti elutasító döntés esetén

- a felülvizsgálat iránti kérelmet az elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet benyújtani a Kincstár igénylő lakóhelye szerint illetékes területi szervéhez. A Kincstár a hitelintézeti döntést jogosult felülbírálni, de csak az állami támogatások előírásainak teljesítésére vonatkozóan. Ha a hitelintézet a jogszabály előírásait nem helyesen értelmezte, de az igénylő egyébként belső szabályzata szerint nem hitelképes, a Kincstár döntése csak a jogszabály helytelen értelmezésének megállapítására szorítkozhat, az igénylő hitelképességének felülvizsgálatát nem eredményezheti.

- A kölcsönbe bevonható adóstársként olyan, nem támogatott személy hiteladós,aki a támogatott személyek legalább egyikének a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója.

A kamattámogatott kölcsönbe bevont nem támogatott személy hiteladós teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik és vállalja, hogy házastársának, élettársának és szülői felügyelete alatt álló kiskorú gyermekeinek, valamint az együttlakó családtagjainak a 2009. július 1-jét megelőzően hatályos jogszabályok, illetve ilyen jellegű fennálló kölcsönük nincsen, vagy ha van, azt 360 napon belül visszafizetik. Vállalja, hogy a kölcsönszerződés lejártáig nem szerepel nem támogatott személy hiteladósként további ilyen jellegű kölcsönbe és nem létesít lakóhelyet az ilyen jellegű kölcsönnel érintett lakásban.

- A támogatott kölcsönnel épített lakásban a támogatott személy építtetőnek – több támogatott személy esetén együttesen – legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie, melyet a hitelcél megvalósulását követően, a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő legfeljebb 30 napon belül igazol a hitelintézet részére. A kamattámogatott kölcsönszerződés megkötésének feltétele, hogy az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja.

- A lakástulajdonosnak a kölcsön utolsó részfolyósítását követően legfeljebb egy éven belül lakcímkártyával igazolnia kell, hogy a lakás mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttlakását vagy együttköltözését a kérelem benyújtásakor vállalta.

- A kölcsönfelvevő vállalja, hogy a kamattámogatási időszak lejártáig terjedően a kamattámogatással érintett lakást haszonélvezet vagy használati jog nem terheli.

- A kamattámogatott kölcsönnel érintett lakást a kölcsön kamattámogatással érintett összegének erejéig, a támogatás időtartamára, a kamattámogatással érintett kölcsönszerződés alapján a hitelintézet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

A támogatott ingatlan földrajzi helye:

A lakáscélú állami támogatásokkal kizárólag Magyarország területén építhető lakás.

A támogatás igénylésének határideje:

A kamattámogatott kölcsönre, a lakásépítési támogatásra, az akadálymentesítési támogatásra és az állami kezességre való jogosultság megállapítását legkésőbb a végleges használatbavételi engedély kiadása vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt lehet kérni a hitelintézettől.

Forrás : igylakunk.hu

A cikk forrása: http://palyazatfigyelo.info/2015/07/20/fiatalok-valamint-tobbgyermekesek-kamattamogatott-kolcsone.php