Így kaphatsz családi pótlékot, akkor is ha nem lennél rá jogosult!
A kormány a családtámogatást szinte mindegyikét átalakította, átvariálta, megfoltozta. Nem volt ez másképpen a családi pótlékkal sem, ahhoz is hozzányúltak, először kötelező iskolába járáshoz, majd kötelező óvodába járáshoz kötötték a családi pótlék utalását. Aki ennek a követelményen nem tesz eleget, az nem lesz jogosult családi pótlékra, a család számára családi pótlék utalását felfüggesztik!
Azonban nem meglepő de az alól is van felmentés, van kiskapu, hogy azok a családok is megkapják a családi pótlékot, akik egyébként az új törvények szerint nem lennének jogosultak rá!
ÍGY KELL ELINTÉZNI:
„A kötelező óvodai nevelés alól a felmentési kérelemnél nem csak az egzisztenciális szint, az anyagiak számítanak természetesen, hanem sokkal inkább az érzelmi, mentális fejlesztésre alkalmas családi légkör megléte” – nyilatkozta lapunknak az Emmi köznevelésért felelős államtitkársága. A 3 éves kortól kötelező óvodai nevelést (jelenleg 5 év a korhatár) jövő szeptembertől vezetik be (eredetileg már idén bevezették volna, de végül a kellő férőhelyek biztosítása miatt egy évvel elhalasztották). Jövőre már a családi pótlék folyósítását is kötik az óvodai neveléshez a gyermek érdekeire hivatkozva az iskolához hasonlóan.
A kötelező óvodai nevelés alól a felmentés a 3, illetve 4 éves gyermekeket érintheti abban az esetben, ha a szülő az erre vonatkozó kérelmét, indokolással benyújtja az óvodavezető részére. Az Emmi szerint a védőnői hálózat szakemberei már a kismamagondozás időszakától kapcsolatban vannak a családokkal, ők pontosan látják a kezdetektől, hogy milyen szociális háttérrel rendelkezik a gyermek. „Mivel a gyerekek az óvodában találkoznak először társadalmi problémákkal, itt tanulnak meg fontos együttélési szabályokat, felzárkózás szempontjából fontos, hogy a bármilyen szempontból hátrányos helyzetből indulók minél hamarabb kerüljenek be a rendszerbe” – írta a köznevelésért felelős államtitkárság.
Szerintük a 3 éves kori óvodáztatási kötelezettség tulajdonképpen lehetőség a hátrányos helyzetű gyermekek számára, hogy hatéves korukra ugyanolyan esélyekkel kezdhessék meg az iskolát, mint a jobb környezetből érkező társaik. A helyes elbírálásra a kiterjedt és jól működő háttérintézmény rendszert vélik a garanciának. Számít az óvodapedagógus, a védőnő, a szakértői bizottság véleménye, sőt adott esetben a gyámhivatal, a háziorvos, vagy épp a helyi önkormányzat gyermekvédelmi munkatársa is fontos információkkal tud szolgálni.
Szerintük a 3 éves kori óvodáztatási kötelezettség tulajdonképpen lehetőség a hátrányos helyzetű gyermekek számára, hogy hatéves korukra ugyanolyan esélyekkel kezdhessék meg az iskolát, mint a jobb környezetből érkező társaik. A helyes elbírálásra a kiterjedt és jól működő háttérintézmény rendszert vélik a garanciának. Számít az óvodapedagógus, a védőnő, a szakértői bizottság véleménye, sőt adott esetben a gyámhivatal, a háziorvos, vagy épp a helyi önkormányzat gyermekvédelmi munkatársa is fontos információkkal tud szolgálni.
A felmentés okának tételes felsorolása számos egyedi élethelyzetre is tekintettel nem elvárható, annak indokoltsága a kérelem ismeretében mérlegelhető. A vélemények kialakításában, a döntés mérlegelésében elsősorban arra kell figyelemmel lenni, hogy az miként befolyásolhatja a gyermek azon képességeinek fejlődését, amelynek folyamatában az óvoda hátránycsökkentő szerepet is betölt. Az intézkedés célja a gyermekek későbbi iskolai sikerességének elősegítése is.
„Nem kell minden áron minden gyereket kötelezni az óvodai nevelésre” – nyilatkozta lapunknak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MÓE) elnöke. Fábián Katalin szerint a szülőnek is joga van együtt maradni a gyerekével, minden gyerek más és más, egyesek csak 3,5-4 évesen tudják megszokni az óvodát. Sok helyen már 2,5 évesen is felvesznek gyereket a csoportba vidéken, mivel akkor be kellene zárni a kevés gyerek miatt az intézményt. Másfelől pedig Fábián Katalin szerint volt egy kormányzati nyomás, hogy az egyes férőhelyhiányok miatt már 6 évesen iskolába vigyék a gyermekeket. A MÓE vezetője helytelennek tartja, hogy a családi pótlék folyósítását az óvodai neveléshez kössék, mivel ez a pénz arra való, hogy a gyerek minél jobb körülmények között legyen otthonában. Szerinte ezeket a szankciókat olyanok találják ki, akik nincsenek testközelben ezekkel a gyerekekkel.
Mintegy 24 ezren nem járnak oviba!
Az államtitkárság előzetes adatai szerint 321 600 gyermek létesített óvodai jogviszonyt a jelenlegi, 2014/15-ös nevelési évben. A 2014. augusztus 31-éig harmadik életévét betöltött gyermekek számát 345 700 főre becsülték. Így összesen 24 100 gyermek nem jár óvodába jelenleg ebből a korosztályból, ez a három évet betöltöttek közel 7 százaléka. A következő, 2015/2016-os nevelési évben az augusztus 31-ig harmadik életévét betöltött gyermekek száma várhatóan 335 ezerre becsülik.
Szerző: Éber Sándor, forrás : vg.hu