Vigyázz! Így bukhatod el a családi pótlékot!
Idén szeptemberétől kötelező lesz hároméves korban óvodába adni a gyereket, 2016 januárjától pedig családi pótlék megvonásával büntetik, ha a gyermek 20 napnál többet hiányzik igazolatlanul az óvodából.
Kötelező óvodáztatáshoz köti a kormány a családi pótlékot 2016. január 1-től- közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára csütörtökön a kormany.hu-val.
Novák Katalin kiemelte: 20 nap igazolatlan hiányzás esetén a családi pótlék folyósítását szüneteltetik. Az intézkedés által vélhetően az óvodákban is csökken majd az igazolatlan hiányzások száma.
A kormány 2010-ben vezette be a tanköteles gyerekek esetében az iskolába járáshoz kötött családi pótlékot. Eszerint ha az igazolatlan iskolai hiányzások száma meghaladja az 50 órát, felfüggesztik a családi pótlék folyósítását. Az intézkedés igencsak sikeres, hiszen bevezetése óta mintegy felére csökkent az igazolatlan iskolai hiányzások száma.
A kormány döntése értelmében 2015 szeptemberétől 3 éves kortól kötelező lesz az óvodáztatás. Azt szeretnék elérni, hogy minden gyermek megfelelő nevelést kaphasson már az óvodás korban is – tette hozzá az államtitkár.
Lehet-e az után a nagykorú gyermek után családi pótlékot folyósítani, aki rendszeres jövedelemmel rendelkezik?
Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.
Milyen tényt vagy adatot kell bejelenteni a családi pótlékban részesülőnek?
A családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt
– a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
– a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
– a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
– a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,
– az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
– az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,
– az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,
– az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
– az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad
mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban: EGT-állam) történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,
az ellátásra jogosult adatában bekövetkezett változást, továbbá – ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be – a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs adatát.
Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.
Milyen tényt vagy adatot kell bejelenteni a családi pótlékban részesülőnek?
A családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt
– a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
– a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
– a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
– a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,
– az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
– az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,
– az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,
– az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
– az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad
mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban: EGT-állam) történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,
az ellátásra jogosult adatában bekövetkezett változást, továbbá – ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be – a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs adatát.