Így tilthatják le a fizetésed, a munkadíjad, a nyugdíjad – tudd meg milyen jövedelmedhez NEM nyúlhat hozzá
Végrehajtói letiltás munkabérből, nyugdíjból
A letiltásban a végrehajtó írásban felhívja az adós munkáltatóját, hogy adós munkabéréből
(társadalombiztosítási nyugellátásából) a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és utalja át a végrehajtói letéti számlára.
(társadalombiztosítási nyugellátásából) a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és utalja át a végrehajtói letéti számlára.
Munkabérnek minősül a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló munkavállaló adósnak a munkaviszonnyal összefüggésben kapott munkabér jellegű juttatása (munkabér, munkadíj, illetmény, stb.), ideértve a betegszabadság idejére kifizetett összeget, a végkielégítést, továbbá a prémiumot és a jutalmat is.
A munkabérre vonatkozó szabályok alkalmazandók a következő járandóságokra is:
- munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszony alapján járó munkadíj,
- közszolgálati és közalkalmazotti jogviszony, szolgálati viszony alapján járó illetmény,
- társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóság (nyugellátások, egészségbiztosításpénzbeli ellátásai),
- az alkotó-és munkaközösségi tag jövedelme,
- a tudományos továbbképzési ösztöndíjasnak a munkabér jellegű ösztöndíja,
- bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése, amelyet valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap.
A munkabérből történő levonásnál azt a nettó összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Ezen csökkentett összegből általában legfeljebb 33% -ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni.
A munkabérből történő levonásnál azt a nettó összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Ezen csökkentett összegből általában legfeljebb 33% -ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni.
Az adóvégrehajtás során 50% levonására kizárólag a jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási ellátás visszatérítése esetén kerülhet sor.Az adós nyugellátásából általában 33%-ot lehet levonni; a jogalap nélkül felvetttársadalombiztosítási ellátás visszatérítése érdekében folyó végrehajtás esetén azonban legfeljebb 50%-ot.
Az adóst megillető pénzbeli egészségbiztosítási ellátásból (táppénz, baleseti táppénz, baleseti
járadék, terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) legfeljebb 33%-ot is kizárólaga jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás fejében, míg a gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból (gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék) a jogalap nélkül felvett hasonló ellátások fejében lehet levonni. A munkanélküli ellátásból csak tartásdíj és a jogalap nélkül felvett ellátás vonható le 33 % erejéig.
járadék, terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) legfeljebb 33%-ot is kizárólaga jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás fejében, míg a gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból (gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék) a jogalap nélkül felvett hasonló ellátások fejében lehet levonni. A munkanélküli ellátásból csak tartásdíj és a jogalap nélkül felvett ellátás vonható le 33 % erejéig.
Ha az adós jövedelmét egyidejűleg több jogcímen terheli a letiltás, a levonás a munkabérmaximum 50%-áig terjedhet.
A levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek, nyugellátásnak az a része, amely meg felel a mindenkori öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének, azonban korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.
A Vht. 74. §-a taxatívfelsorolást tartalmaz a végrehajtás alól mentes juttatásokról:
– a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és
szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény
szerint járó életjáradék,
szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény
szerint járó életjáradék,
– az átmeneti segély, ideértve a meghatározott célra kapott segélyt is, a rendszeres
szociális segély, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló
támogatása, az ápolási díj,
szociális segély, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló
támogatása, az ápolási díj,
– az anyasági támogatás,
- a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka,
– a megváltozott munkaképességű személyt megillető juttatás (kereset-kiegészítés, átmeneti kereset-kiegészítés, jövedelem-kiegészítés, átmeneti jövedelem-kiegészítés,
– átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka),
– a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermek-tartásdíjat is,
– a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások
-a nevelőszülő részére az államilag gondozott gyermek tartásáért fizetett gondozási díj,
– az ösztöndíj, a tudományos továbbképzési ösztöndíjas munkabér jellegű ösztöndíjának kivételével,
-a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés,a meghatározott kiadás fedezésére szolgáló összeg,
– a fogyatékossági támogatás.
Értelemszerűen nem érvényesülhetnek a letiltási korlátozások, ha nem a munkáltatótól,
járandóságot folyósító szervtől letiltással, hanem az adós más vagyontárgyára vezetett végrehajtással (pl. pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre történővégrehajtással) történik a követelés behajtása.
járandóságot folyósító szervtől letiltással, hanem az adós más vagyontárgyára vezetett végrehajtással (pl. pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre történővégrehajtással) történik a követelés behajtása.