Kezdeményezheted a tartásdíj emelését! Tudd meg hogyan!
Sajnos a gyermektartás összege nagyon kardinális kérdés, sokan enélkül nem tudnák felnevelni gyermeküket. Sajnos nagyon nagy az elvált vagy külön élő, csonka családok aránya, amikor a szülő egyedül kénytelen felnevelni a gyermekét. Ehhez tud nagy segítséget nyújtania gyermektartásdíj.
MIKOR VÁLHAT SZÜKSÉGESSÉ A PER INDÍTÁSA?
Abban az esetben, ha a felek tartásra jogosult gyermekének tartása vonatkozásában korábban bírósági döntés született, de időközben, a tartásdíj megállapítása óta a felek vagyoni-, jövedelmi viszonyaiban, életkörülményeiben olyan változások álltak be, amelyek a korábban megállapított tartásdíjösszeg módosítását indokolják. Ilyen változás lehet az, ha a gyermektartásdíj megállapítását követően a tartásra kötelezett jövedelme lényegesen nő, ezért teljesítőképessége a megállapítottnál magasabb összegű gyermek tartásdíj megfizetését is lehetővé teszi számára. A gyermektartásdíj összegének emelését indokolhatja az a körülmény is, ha a gyermeket természetben tartó szülő jövedelmi-, vagyoni- viszonyaiban, illetve életkörülményeiben olyan negatív változások állnak be, hogy már nem tudja, azonos színvonalon eltartani a gyermeket(pl. elveszti állását stb.)
A gyermektartásdíj emelését indokolhatja a tartásra jogosult gyermek szükségleteinek bővülése is. (pl. másik településen folytatja tanulmányait ezzel útiköltsége merül fel, tanulmányait segítendő különórára jár, sportol, szemüveges lesz stb.)
KI INDÍTHATJA MEG A PERT ÉS KI ELLEN KELL MEGINDÍTANIA?
A gyermektartásdíj felemelése iránti pert a gyermeket természetben tartó szülő, mint felperes a gyermek tartásdíj fizetésre kötelezett szülő, mint alperes ellen indítja meg.
MELYIK BÍRÓSÁGNÁL LEHET MEGINDÍTANI A PERT?
A gyermektartásdíj felemelése iránti pert az alperes lakóhelye szerinti járásbíróságon lehet megindítani.
MILYEN ÖSSZEGRE LEHET FELEMELNI A GYERMEKTARTÁSDÍJAT?
A gyermektartásdíj összegének megállapításánál a kiindulópont a tartásra kötelezett havi jövedelme és a vér szerinti kiskorú gyermekeinek száma, azzal, hogy az egy gyermekre eső tartásdíj összegét a gyermek esetleges tartós betegsége illetőleg súlyos fogyatékossága is befolyásolja.
Nem tartós beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén, ha a tartásra kötelezett szülőnek egy tartásra jogosult gyermeke van, neki a tartásra kötelezett szülő nettó jövedelme 20%-ának megfelelő gyermektartásdíj jár.
Két gyermek esetén gyermekenként 20-20%-ának megfelelő összeg.
Három gyermek esetén gyermekenként 16.6-16.6-16.6%-ának megfelelő összeg.
Négy gyermek esetén 12.5-12.5-12.5% -12.5%-ának megfelelő összeg.
Tartós beteg,vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén, ha a tartásra kötelezett szülőnek egy tartásra jogosult tartós beteg,vagy súlyosan fogyatékos gyermeke van, neki a tartásra kötelezett nettó jövedelme 25%-ának megfelelő gyermektartásdíj jár.
Két gyermek esetén, amennyiben egyikőjük tartós beteg, vagy súlyosan fogyatékos míg a másik gyermek egészséges, az előbbi gyermek 25%-nak megfelelő, míg az utóbbi 20%-nak megfelelő összegre jogosult. Két tartós beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén gyermekenként 25-25%- nak megfelelő összeg jár.
Három gyermek esetén, amennyiben egyikőjük tartós beteg, vagy súlyosan fogyatékos, míg a másik két gyermek egészséges, az előbbi gyermek 17.4%-nak, míg az utóbbiak fejenként 16.3-1 6.3%-nak megfelelő összegre jogosultak.
Példák a gyermektartásdíj csökkentésére.A tartásra kötelezettnek a gyermektartásdíj megállapításakor havi nettó 80.000,- Ft jövedelme és egy (nem tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos) kiskorú gyermeke volt, ezért a bíróság a havi nettó jövedelme 20%-a, de legkevesebb 16.000,- Ft gyermektartásdíj megfizetésére kötelezte.
A gyermektartásdíj felemelése iránti pert az alperes lakóhelye szerinti járásbíróságon lehet megindítani.
MILYEN ÖSSZEGRE LEHET FELEMELNI A GYERMEKTARTÁSDÍJAT?
A gyermektartásdíj összegének megállapításánál a kiindulópont a tartásra kötelezett havi jövedelme és a vér szerinti kiskorú gyermekeinek száma, azzal, hogy az egy gyermekre eső tartásdíj összegét a gyermek esetleges tartós betegsége illetőleg súlyos fogyatékossága is befolyásolja.
Nem tartós beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén, ha a tartásra kötelezett szülőnek egy tartásra jogosult gyermeke van, neki a tartásra kötelezett szülő nettó jövedelme 20%-ának megfelelő gyermektartásdíj jár.
Két gyermek esetén gyermekenként 20-20%-ának megfelelő összeg.
Három gyermek esetén gyermekenként 16.6-16.6-16.6%-ának megfelelő összeg.
Négy gyermek esetén 12.5-12.5-12.5% -12.5%-ának megfelelő összeg.
Tartós beteg,vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén, ha a tartásra kötelezett szülőnek egy tartásra jogosult tartós beteg,vagy súlyosan fogyatékos gyermeke van, neki a tartásra kötelezett nettó jövedelme 25%-ának megfelelő gyermektartásdíj jár.
Két gyermek esetén, amennyiben egyikőjük tartós beteg, vagy súlyosan fogyatékos míg a másik gyermek egészséges, az előbbi gyermek 25%-nak megfelelő, míg az utóbbi 20%-nak megfelelő összegre jogosult. Két tartós beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén gyermekenként 25-25%- nak megfelelő összeg jár.
Három gyermek esetén, amennyiben egyikőjük tartós beteg, vagy súlyosan fogyatékos, míg a másik két gyermek egészséges, az előbbi gyermek 17.4%-nak, míg az utóbbiak fejenként 16.3-1 6.3%-nak megfelelő összegre jogosultak.
Példák a gyermektartásdíj csökkentésére.A tartásra kötelezettnek a gyermektartásdíj megállapításakor havi nettó 80.000,- Ft jövedelme és egy (nem tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos) kiskorú gyermeke volt, ezért a bíróság a havi nettó jövedelme 20%-a, de legkevesebb 16.000,- Ft gyermektartásdíj megfizetésére kötelezte.
Ha a tartásra kötelezett időközben kedvezőbb munkahelyet talál és havi nettó jövedelme 140.000,- Ft-ra emelkedik az őt terhelő gyermektartásdíj fizetési kötelezettség összegének felemelése válhat indokolttá. A gyermektartásdíj összege a tartásra kötelezett havi nettó jövedelmének 20%-ára, de legkevesebb 28.000,- Ft-ra emelhető fel.
MIKORTÓL LEHET KÉRNI A GYERMEKTARTÁSDÍJ FELEMELÉSÉT?
A gyermektartásdíj felemelését azon körülményváltozás beálltától lehet kérni, ami a gyermektartásdíj felemelését indokolja, de legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg, valamint a jövőre nézve. 6 hónapnál korábbi időponttól a gyermek tartásdíj felemelését csak akkor lehet kérni, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli. (pl. betegsége megakadályozta abban, hogy igényét korábban érvényesítse stb.)
A gyermektartásdíj felemelését azon körülményváltozás beálltától lehet kérni, ami a gyermektartásdíj felemelését indokolja, de legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg, valamint a jövőre nézve. 6 hónapnál korábbi időponttól a gyermek tartásdíj felemelését csak akkor lehet kérni, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli. (pl. betegsége megakadályozta abban, hogy igényét korábban érvényesítse stb.)
MIT KELL BECSATOLNI?
1.keresetlevelet 3 példányban
2. a felperes minden jövedelméről okiratot
(pl. bérpapír / jövedelemigazolás, ellátástmegállapító határozat stb.)
3. a gyermekkel kapcsolatosan felmerülő kiadásokat igazoló okiratokat másolatban
3. amennyiben a felperesnek új gyermeke született, ezen gyermek születési anyakönyvi kivonatát másolatban
4. költségmentesség engedélyezése iránti kérelem esetén kitöltött, leigazoltatott „Nyomtatvány költségmentesség engedélyezéséhez” fejlécű nyomtatványt
2. a felperes minden jövedelméről okiratot
(pl. bérpapír / jövedelemigazolás, ellátástmegállapító határozat stb.)
3. a gyermekkel kapcsolatosan felmerülő kiadásokat igazoló okiratokat másolatban
3. amennyiben a felperesnek új gyermeke született, ezen gyermek születési anyakönyvi kivonatát másolatban
4. költségmentesség engedélyezése iránti kérelem esetén kitöltött, leigazoltatott „Nyomtatvány költségmentesség engedélyezéséhez” fejlécű nyomtatványt
KELL-E ILLETÉKET FIZETNI AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSAKOR?
A gyermektartásdíj felemelése iránti perben a feleket költségfeljegyzési jog illeti meg, ezért az
eljárási illetéket az eljárás megindításkor a felperesnek nem kell előzetesen lerónia.
A gyermektartásdíj felemelése iránti perben a feleket költségfeljegyzési jog illeti meg, ezért az
eljárási illetéket az eljárás megindításkor a felperesnek nem kell előzetesen lerónia.
KÖLTSÉGKEDVEDVEZMÉNY IRÁNTI KÉRELEM
Ha a peres fél jövedelmi, vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja
személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet terjeszthet elő.
Ha a peres fél jövedelmi, vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja
személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet terjeszthet elő.
MIT KELL CSATOLNI HOZZÁ?
A kérelemhez a Polgári Lajstromirodában beszerezhető „Nyomtatvány költségmentesség engedélyezéséhez” fejlécű nyomtatványt kell csatolni.
A kérelemhez a Polgári Lajstromirodában beszerezhető „Nyomtatvány költségmentesség engedélyezéséhez” fejlécű nyomtatványt kell csatolni.
MIKOR ENGEDÉLYEZI A BÍRÓSÁG?
Ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja
meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét
(28.500,- Ft-ot), vagyona pedig – a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül –
nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni.
Költségmentességben kell részesíteni – jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül – azt a felet is, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban.
Kivételesen költségmentességet lehet engedélyezni akkor is, ha a fenti feltételek nem állnak
fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél
létfenntartása veszélyeztetett.
Ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja
meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét
(28.500,- Ft-ot), vagyona pedig – a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül –
nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni.
Költségmentességben kell részesíteni – jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül – azt a felet is, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban.
Kivételesen költségmentességet lehet engedélyezni akkor is, ha a fenti feltételek nem állnak
fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél
létfenntartása veszélyeztetett.
TANÚK NYILATKOZATA
A keresetlevélen feltüntetett tanúk, kizárólag azt igazolják, hogy a keresetlevél-nyomtatványon
található aláírás a felperestől származik.
A keresetlevélen feltüntetett tanúk, kizárólag azt igazolják, hogy a keresetlevél-nyomtatványon
található aláírás a felperestől származik.
PÁRTFOGÓ ÜGYVÉDI KÉPVISELET
A pártfogó ügyvédi képviseletet nem a bíróság, hanem a jogi segítségnyújtó szolgálat
engedélyezi.
A pártfogó ügyvédi képviseletet nem a bíróság, hanem a jogi segítségnyújtó szolgálat
engedélyezi.