PÁLYÁZAT, ÁLLAMI TÁMOGATÁS, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, SEGÉLY, NYUGDÍJ, GYES, GYED, CSOK (SZOCPOL), CSALÁDI PÓTLÉK, VÁLLALKOZÁS, MUNKAHELY, LAKÁS, OTTHON, PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓ

A legfrissebb pályázati lehetőségek, állami-, EU-s finanszírozású támogatások több kategóriában is. (napkollektor, napelem, hőszigetelés, nyílászáró, társasház, képzés)
Vissza nem térítendő állami támogatásokról, forrásokról kaphat tájékoztatást. Támogatások vállalkozásoknak, családoknak, iskoláknak, diákoknak. Szociális ellátások, segély, nyugdíj, gyes, gyed, csok (szocpol), családi pótlék.



2015. augusztus 9., vasárnap

Itt van a 6 legfontosabb dolog, amit adósként mindenképpen tudnod kell a jogaidról!

Itt van a 6 legfontosabb dolog, amit adósként mindenképpen tudnod kell a jogaidról!

Milyen jogai vannak az adósnak a behajtókkal szemben.
Amikor valaki úgy érzi, hogy szinte már belefullad az adósságaiba, úgy tűnhet, mintha nem is létezne semmiféle kiút.
Ezen persze az sem segít, hogy a hitelezők folyton hívogatják, esetleg még a családtagjai és a szomszédok is állandóan emiatt keresik. Érezhető, hogy az illető az adósságbehajtók kényének-kedvének van kitéve, bár az igazság az, hogy az adós is rendelkezik olyan jogokkal, melyek gátlástalan behajtók ellen védik.


Amennyiben valaki tisztában van a jogaival, ezekre saját maga is felhívhatja az adóbehajtók figyelmét. Bizonyos európai országokban törvényt is hoztak erre.

1. Ha az adós felszólítja az adósságbehajtót, annak abba kell hagynia az adós folyamatos hívogatását
Ezt a felszólítást írásban kell megtenni. Ha az adós nem akarja, hogy az adósságbehajtók még egyszer felhívják, írnia kell egy levelet (és persze jó, ha ebből megtart magának is egy másolatot).
A legmegfelelőbb, ha ajánlott levelet küld, hiszen így tudja majd később bizonyítani, hogy a behajtó megkapta a levelet. Ezután már csak levélen keresztül léphetnek kapcsolatba az adóssal, amennyiben tájékoztatni szeretnék az elkövetkező lépésekről és intézkedésekről, beleértve a polgári pert is.
2. Az adósnak joga van ellenőrizni és igazoltatni az adósság összegét
Az adósságbehajtó köteles kiküldeni az adósság összegéről és a hitelező nevéről szóló írásbeli értesítést, valamint azt is közölni, hogy az adósnak jogában áll az adott összeget 30 napon belül kifogásolni. Ezt az információt az adóssal történt első kommunikációtól számított öt napon belül köteles megküldeni. Ekkor az adósnak jogában áll igazoltatni, ellenőriztetni és ezek alapján vitatni is az összeget.
Amennyiben az adós írásos formában kifogásolja az összeget, vagy pedig annak igazolására szólítja fel a behajtót (ajánlott levél formájában és a másolat megőrzésével), a behajtó mindaddig nem jogosult az adósság behajtására, amíg az ügy nem kerül rendezésre.
3. Az adós felszólíthatja a behajtót, hogy ne hívja fel a munkahelyén
Ha az adósságbehajtó tisztában van azzal, hogy a munkáltató nem kívánja, hogy az adós személyes telefonokat bonyolítson le a munkahelyén, vagy pedig ellenzi az ilyen jellegű hívásokat, ez esetben a behajtók nem hívhatják az adóst a munkahelyén.
4. Ne fizessen többet, mint amekkora összeggel tartozik
Az adós kérhet az összegről egy igazolást. Az adósságbehajtók természetes módon hamis összeget nem foglalhatnak írásba, azt állítva, hogy nagyobb összeggel tartozik az illető, mint valójában. Ráadásul az eredeti hitel-megállapodás alapján közölt összegekre nem tehetnek rá további díjakat sem.
Fontos, hogy az adós bizonyosodjon meg arról, hogy pontosan érti-e az eredeti feltételeket, és magát a törvényt is. Nem kell többet fizetnie annál, mint amit a törvény megenged.
5. Az adósságbehajtók az adóst nem zaklathatják telefonon
A telefonon keresztül történő bizonyos intézkedések vagy lépések megtétele már zaklatásnak minősül, ami törvénytelen. 
Ezek a következők:
- Erőszakkal való fenyegetés
- Gyalázkodó, sértegető szóhasználat
- Személyes sértések
- Hívások reggel nyolc előtt és este kilenc után
I- smételt vagy folyamatos hívogatások
- Letartóztatással való fenyegetés (a szokásos adósságok esetén erre nem adnak ki meghatalmazást)
Az adósságbehajtók nem zaklathatják az adóst, aki az ilyen eseteket feljegyezheti és bejelentheti a hatóságok felé.
6. Az adósságbehajtók harmadik feleket nem tájékoztathatnak az adósság tényéről.
Az adósságbehajtók nyilvánosan nem közölhetnek semmilyen tényt az adóssággal kapcsolatban. Valójában csak a hitelező ügynökségek, az adós ügyvédje, a hitelező, a hitelező ügyvédje, az adós házastársa, vagy pedig – ha az adós fiatalkorú -, a szülei számára adhatnak ki erről információt.
Továbbá, az adósságbehajtók nem hívogathatják folyamatosan a harmadik feleket – pl. a szomszédokat – az adós lakcíme felől kérdezősködve. Amennyiben indokolt azt hinni, hogy a korábbiakban megadott információ valótlan, ez esetben a behajtó fél egy alkalommal felhívhat egy harmadik felet, hogy az adós lakóhelyéről érdeklődjön (de nem beszélgethetnek az adósságról).
Forrás: cfo-insight, http://www.uzletahalon.hu