Munkaidő és pihenőidő a Munka Törvénykönyve szerint
8 órás munkaidő esetén:
a 2015-ös év 254 munkanapból áll, ami 2032 munkaóra.
A fizetett munkaszüneti napokat beleszámítva ez 261 munkanap,ami 2088 munkaóra.
A fizetett munkaszüneti napokat beleszámítva ez 261 munkanap,ami 2088 munkaóra.
A munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó alapvető rendelkezések a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.
Törvény alapján a munkaidő:
a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünet (lsd: reggeli,ebéd) időtartama (122. §) – a készenléti jellegű munkakör kivételével – nem számít be;
napi munkaidő: az egy naptári napra eső, vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő;
heti munkaidő: az egy naptári hétre eső, vagy százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő;
éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés (éjszakai pótlékra jogosít;a pótlék mértéke 15%);
többműszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket;
délutáni műszak: a többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés (délutáni műszakpótlékra jogosít, melynek mértéke 15%);
éjszakai műszak: a többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka (éjszakai műszakpótlékra jogosít, melynek mértéke 30%);
a teljes munkaidő mértéke
8 óra/nap
40 óra/hét
Kivételesen: készenléti jellegű munkakörben
ill. a munkáltató közeli hozzátartozója esetében
max. 12 óra/nap
és 60 óra/hét.
Munkaidőkeret meghatározása (lényege: az Mt. munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó előírásait a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni; ezt különösen akkor érdemes alkalmazni, ha a munkavállalók munkaideje nem a tipikus Hétfő –Péntek -napi 8 óra, hanem változó; a keret alkalmazása nagyobb mozgásteret biztosít a munkáltatónak, hiszen a munkaidőt és pihenőidőt a keret átlagában kell számolni, természetesen a napi munkaidő a maximális 12 órát így sem haladhatja meg, és a pihenőnapok kiadásának is speciális szabályi vannak!)
A keret lehet: kéthavi
négyhavi (kollektív szerződés és idénymunka esetén)
hathavi (több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés)
1 éves [Mt. 118. § (3)]
A munkaidőkeret kezdő-és befejező időpontjáról a munkáltató a munkavállalókat köteles tájékoztatni és a munkaidőkeret alkalmazásának tényét a munkaszerződésnek tartalmaznia kell (hiszen ez csupán egy törvény adta lehetőség a munkáltató részére).
A munkaidő beosztása: 119. § (1)-(2) A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be. A munkaidő-beosztást – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre a 118/A. § (4) bekezdésében meghatározott módon kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. (a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés rendkívüli munka, amely pótlékra jogosít! (A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként – pótlék helyett – szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.)
Pihenőidő-pihenőnapok: Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére – a munkavégzés megszakításával – legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.
Kollektív szerződés legalább nyolc óra pihenőidő biztosítását írhatja elő
– a készenléti jellegű munkakörben,
– a megszakítás nélküli, illetve
– a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá
– az idénymunkát végző munkavállaló esetében.
Kollektív szerződés előírhatja, hogy a munkavállalót a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő.
A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.
Munkaidőkeret alkalmazása esetén pihenőnapok helyett a munkaidőbeosztása alapján a munkavállalónak hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható
– a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,
– a készenléti jellegű munkakörben,
– a megszakítás nélküli, illetve
– a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint
– az idénymunkát végző munkavállaló esetében,
amelybe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie.
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnap
a) kéthetente, illetve
b) kollektív szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján, legfeljebb havonta
c) idénymunka esetén, a felek megállapodása alapján legfeljebb kéthavonta
– részben vagy egészben – összevontan is kiadható.
Forrás : naptarak.com