Bárki új szakmát tanulhat – ingyen
Szeptembertől jelentős változás történt a szakképzésben. A második OKJ-s szakma kitanulása is ingyenessé vált életkori határtól függetlenül. Sőt, aki felsőoktatási diplomát szerzett, de OKJ-t még nem, neki két szakmát támogat az állam, ha azt iskolarendszerű képzésben szerzi meg.
Már elindult a tanév, de last minute még 1-2 hétig lehet jelentkezni. Dr. Odrobina László szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkárral az újdonságokról beszélgettünk.
„Egy jó szakma felér egy diplomával.” Ezt a mondatot gyakran emlegetik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara berkeiben. Nem csoda, ugyanis a szakmunkások, a technikusok keresettek mind Magyarországon, mind Nyugat-Európában. Míg bölcsész, művészeti, kommunikációs diplomával jóval nehezebb az elhelyezkedés.
Szeptembertől még többen kaptak esélyt arra, hogy piacképes vagy képességeiknek, érdeklődésüknek inkább megfelelő végzettséget szerezzenek. „Az állam már nemcsak egy, hanem kettő OKJ-s szakma megszerzését is támogatja, ha azt iskolarendszerben végzi a tanuló ” – mondta karriermagazinunknak Dr. Odrobina László, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára. Sőt, aki a felsőoktatásban diplomázott, ám eddig OKJ-s szakképesítést nem szerzett, ő két szakmát tanulhat ki. Iskolai rendszerű képzésben, teljesen ingyen, állami forrásból, s a tanfolyami keretekben szerzett OKJ-s végzettség sem számít bele a két ingyenes szakmába.
Ez az opció nem csupán a 18-25 év közötti korosztálynak lehet hasznos, hanem a harmincasoknak, negyveneseknek, ötveneseknek szintúgy, ugyanis nincs felső életkori határ. Munka mellett esti vagy levelező tagozaton végezhető a képzés, két éven át tart, így előkészíthető vele karrierváltás is.
Fontos megjegyezni, hogy az intézkedés nem minden szakképesítésre vonatkozik, hanem az OKJ-ban szereplő 650-ből közel 300-ra. Olyanokra, amelyek iskolai rendszerű felnőttoktatásban megszerezhetőek. Nem lehet állami pénzen beiratkozni a jellemzően 100-300 ezer forint közötti összegbe kerülő OKJ-s tanfolyamokra sem, ahol az iskolarendszernél rövidebb – fél-egy év alatt szerezhető meg értékében ugyanaz a végzettség. Persze a kevesebb óraszám miatt sok esetben felületesebb a tudás, amit az államtitkár szerint „a piac visszaigazol.”
Nappali tagozaton 25 éves korig
Aki nem estin, hanem nappali tagozaton végezné az iskolarendszerű OKJ-t, ő az eddigi 21 éves kor helyett 25 éves korig jelentkezhet. Ez opció lehet általános érettségi után, sikertelen egyetemi felvételi esetén, az egyetemet, főiskolát idő előtt elhagyóknak, frissdiplomásként sikertelen elhelyezkedés esetén. Első szakképesítés megszerzése során nappali tagozatnál ráadásul jár diákigazolvány, családi pótlék 20 éves korig, sőt hiányszakma választása esetén ösztöndíj is.
Melyek a hiányszakmák?
Melyek a hiányszakmák?
„A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok határozzák meg a helyi hiányszakmák listáját évente, amely kormányrendeletben jelenik meg. Aki első szakképesítésként ilyen szakmát választ, ő havi 10-30 ezer forint közötti ösztöndíjat kap a tanulmányi eredmény függvényében” – jegyzi meg a szakképzési helyettes államtitkár. Hozzáteszi: a hiányszakmák listáját a tavalyi 10-ről 12 emelte a kormányzat, egy év múlva pedig 20-ra növeli. (Az ösztöndíjat biztosító hiányszakmák megyei bontásban a 13/2015 (II.10.) kormányrendelet 5. sz. mellékletében találhatóak – a szerk.)
Sietni kell a jelentkezéssel
Mivel a képzések szeptemberben indulnak, érdemes minél gyorsabban jelentkezni. Egy-két hetes késéssel még be lehet kerülni a csoportokba, októberben viszont már késő lehet az indulás. Egyébként szeptember első hetében körülbelül 12 500 felnőtt jelentkezett a képzésekre. Bővebb információ a szakképzési centrumokban szerezhető, amelyek listája az ott oktatott szakmákkal a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal keresőjéből érhető el.
Szakképző központokba vinnék a felnőttoktatást
Dr. Odrobina László a szakképzési intézményrendszer átalakításáról elmondta, első lépésként júliusban a Nemzetgazdasági Minisztérium 303 szakképző iskolát átvett a Klebelsberg Intézményfenntartótól és 44 szakképző központot alakított ki, ahová ezek az intézmények becsatlakoznak. „Eddig főként a magániskolák vitték a felnőttek oktatását. Célunk annak elérése, hogy a szakképző centrumok szolgáltatóközpontokká alakuljanak, ahol minden korosztályt segítünk karrier-tanácsadással, tanfolyam-javaslatokkal, kurzusokkal, képességfelméréssel” – mondja Dr. Odrobina László.
Jövőre jön a szakgimnázium
A helyettes államtitkár a középiskola előtt állókat érintő változásokról is beszélt. Jövő szeptembertől aki nem gimnáziumba jelentkezik, ő a szakközépiskola és a szakgimnázium között választhat. A korábbi 3 éves szakiskolák viselik a szakközépiskola nevet, míg a szakközépiskolák szakgimnáziumokká alakulnak. „Ezzel az egyik célunk, hogy automatikus legyen az érettségi megszerzése, az eddigi szakiskola – jövőbeni szakközépiskola – is készítsen fel erre mindenkit.
Az új szakközépiskola 5 éves lesz, ebből 3 év alatt OKJ-s végzettséget szerez a diák, majd 2 éven át az érettségire készül. A szakgimnáziumokban a fiatalok a 4. év végén az érettségi mellé szakmát is kapnak – ami eddig nem volt így -, majd egy év múlva technikusi végzettséggel zárják az iskolát” – fogalmaz a szakképzési államtitkár.
Az új szakközépiskola 5 éves lesz, ebből 3 év alatt OKJ-s végzettséget szerez a diák, majd 2 éven át az érettségire készül. A szakgimnáziumokban a fiatalok a 4. év végén az érettségi mellé szakmát is kapnak – ami eddig nem volt így -, majd egy év múlva technikusi végzettséggel zárják az iskolát” – fogalmaz a szakképzési államtitkár.
Túl sokan tanulnak általános gimnáziumban?
Dr. Odrobina László megjegyzi, a kormányzat azt szeretné elérni, hogy a jövőben több diák válassza a szakközépiskolát vagy a szakgimnáziumot az általános gimnázium helyett. Jelenleg a fiatalok 35 százaléka jár gimnáziumba, míg például Ausztriában 20 százalék. „Akadnak magyar gimnáziumok, ahol 2,3-as átlaggal kezdték a diákok az első osztályt.
Aki ilyen tanulmányi eredménnyel jut be gimnáziumba, és nagy nehezen érettségit szerez, nagy eséllyel nem kerül be a felsőoktatásba, vagy hamarosan lemorzsolódik a diplomás képzésből. Ő 18-19 évesen szakképzettség nélkül kerül ki a munkaerőpiacra vagy elkezd nulláról egy szakmát kitanulni. Sokkal jobban jár, ha szakgimnáziumba vagy szakközépiskolába jelentkezik és 19 évesen érettségivel, egy vagy két szakmával pályázik állásokra.
Aki ilyen tanulmányi eredménnyel jut be gimnáziumba, és nagy nehezen érettségit szerez, nagy eséllyel nem kerül be a felsőoktatásba, vagy hamarosan lemorzsolódik a diplomás képzésből. Ő 18-19 évesen szakképzettség nélkül kerül ki a munkaerőpiacra vagy elkezd nulláról egy szakmát kitanulni. Sokkal jobban jár, ha szakgimnáziumba vagy szakközépiskolába jelentkezik és 19 évesen érettségivel, egy vagy két szakmával pályázik állásokra.
Szerző : Karácsony Zoltán
Forrás : hellokarrier.hu