Így készülj az elszámolásra!
A Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózat tanácsai – 2015 augusztus elsején kezdetét vette a fogyasztói kölcsönöket érintő – törvényi kötelezésen alapuló – banki elszámolások újabb „köre”. Idén tavasszal már lezajlott a folyamat első lépcsője, akkor a deviza alapú hitellel rendelkezők kaptak levelet bankjuktól, most a forinthitelesek és a ténylegesen devizában törlesztők várhatják az elszámolást, tértivevényes postai levél formájában.
Érdemes felidézni, hogy pontosan mit is értünk elszámolás alatt, illetve pontosan mit is várhatunk ettől a folyamattól. Az elszámolás során az árfolyamrés alkalmazása, illetve a jogtalan egyoldalú kamat-/díj-/költségemelések révén beszedett összeg, tehát a tisztességtelen elvonások járnak vissza.
Kikre vonatkozik az elszámolás?
A pénzügyi intézményeknek a fogyasztókkal kell elszámolniuk: fogyasztónak minősül a gazdasági tevékenységi körén kívül szerződést kötő magánszemély. E tekintetben a szerződésben foglaltakból kell kiindulni, és a banknak kell bizonyítani igazát, ha kétségbe vonja az adós fogyasztói minőségét. Ezt természetesen nem kell megtennie, ha a szerződésből egyértelműen kiderül, hogy vállalkozási céllal, vagy vállalkozási minőségében járt el az adós, ilyenkor nem jár az elszámolás.
A pénzügyi intézményeknek a fogyasztókkal kell elszámolniuk: fogyasztónak minősül a gazdasági tevékenységi körén kívül szerződést kötő magánszemély. E tekintetben a szerződésben foglaltakból kell kiindulni, és a banknak kell bizonyítani igazát, ha kétségbe vonja az adós fogyasztói minőségét. Ezt természetesen nem kell megtennie, ha a szerződésből egyértelműen kiderül, hogy vállalkozási céllal, vagy vállalkozási minőségében járt el az adós, ilyenkor nem jár az elszámolás.
Az elszámolás meghatározott szerződéstípusokra terjed ki
Forinthitelek, devizahitelek, pénzügyi lízingszerződések. Nem csak a jelzálog fedezetű szerződések érintettek, de vannak kivételek is:
Forinthitelek, devizahitelek, pénzügyi lízingszerződések. Nem csak a jelzálog fedezetű szerződések érintettek, de vannak kivételek is:
a hitelkártyához vagy
fizetési számlához kapcsolódó, valamint
az állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú forintalapú kölcsönszerződések esetén nem kell a banknak elszámolnia.
Még élő, és a már megszűnt szerződéseket is érinti az elszámolás.
fizetési számlához kapcsolódó, valamint
az állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú forintalapú kölcsönszerződések esetén nem kell a banknak elszámolnia.
Még élő, és a már megszűnt szerződéseket is érinti az elszámolás.
A 2004. május 1. és 2014. július 19. között kötött szerződések esetén kell elszámolni. Kivétel: 2009. július 26. előtt megszűnt (pl. szerződésszerűen teljesített) ügyletek az elévülés miatt, feltéve, hogy az elévülés nem szakadt meg.
Milyen szabályok szerint történik az elszámolás?
Jogszabályok rögzítik, hogyan kell az elszámolást elvégeznie a pénzügyi intézményeknek. A tisztességtelen árfolyamrésből és a tisztességtelen egyoldalú módosításokból eredő fogyasztói túlfizetésekkel kell egyidejűleg és együttesen kell elszámolnia a pénzügyi intézményeknek, mintha a túlfizetések a törlesztés időpontjában teljesített előtörlesztések lettek volna. Lényegében az egész törlesztési folyamatot (hónapról hónapra) újra kell számolni. Ezt a levezetést az adós részletes elszámolás formájában jogosult kikérni a bankjától. Élő szerződéseknél a tőketartozást és a havi törlesztőt csökkentheti az elszámolás, már megszűnt szerződések esetében pénz visszafizetésére lehet számítani.
Jogszabályok rögzítik, hogyan kell az elszámolást elvégeznie a pénzügyi intézményeknek. A tisztességtelen árfolyamrésből és a tisztességtelen egyoldalú módosításokból eredő fogyasztói túlfizetésekkel kell egyidejűleg és együttesen kell elszámolnia a pénzügyi intézményeknek, mintha a túlfizetések a törlesztés időpontjában teljesített előtörlesztések lettek volna. Lényegében az egész törlesztési folyamatot (hónapról hónapra) újra kell számolni. Ezt a levezetést az adós részletes elszámolás formájában jogosult kikérni a bankjától. Élő szerződéseknél a tőketartozást és a havi törlesztőt csökkentheti az elszámolás, már megszűnt szerződések esetében pénz visszafizetésére lehet számítani.
Mitől függ az elszámolás eredménye? Keveset vagy sokat várjak az elszámolástól?
Az elszámolás két lényeges problémakört érint:
Az elszámolás két lényeges problémakört érint:
A tisztességtelenül alkalmazott árfolyamrés (itt arról van szó, hogy a deviza alapú hitelek folyósításánál többnyire aktuális vételi árfolyamon számolták a folyósított forint összeget, míg a törlesztésnél deviza eladási árfolyammal számoltak, így a bankoknak tisztességtelen nyeresége származott a különnemű árfolyamok alkalmazásából).
Az elszámolással érintett másik lényeges terület a tisztességtelen egyoldalú szerződésmódosítások (pl. kamatemelések). Az elszámolásra vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében a kamatszintet vissza kell állítani a tisztességes szintre (ez alól kivétel lehet, ha a szerződés kamatozása referencia-kamatlábhoz volt kötve – pl. BUBOR, és a módosulás a referencia-kamatláb változása miatt következett be.)
A forinthitelek esetén természetesen az árfolyamrés fogalmilag kizárt, itt tehát az egyoldalú kamat-/díj-/költségemelések révén beszedett összeg jár vissza. Minél több és nagyobb mértékű kamatemelés volt a múltban, annál nagyobb összegű lesz a fogyasztói követelés. Ez alapján ki lehet jelenteni, hogy az elszámolás során az számíthat nagyobb összegű visszatérítésre, illetve tőketartozás csökkenésre, aki az elmúlt években több tisztességtelen tehernövekedést volt kénytelen elszenvedni. Akinek az esetében nem, vagy csak minimálisan voltak a törvény szerint tisztességtelennek nyilvánított terhek, ott a fogyasztói követelés is alacsonyabb lesz.
Fentieken túl hatást gyakorolhatnak még
a fogyasztói követelésre pl. a különböző kedvezmények, könnyítések (ha voltak), ezek mértékével ugyanis csökkenthető a fogyasztói követelés;
hosszabb ideig fenn álló, jelentősebb törlesztési problémák, késedelmek (ezek miatt szintén csökkenhet a fogyasztói követelés).
Érdemes tudni!
Amennyiben a szerződés 2015. szeptember 30-ig megszűnt (és abból eredően már nincs a feleknek követelése egymással szemben), a bank jogosult közlemény formájában is eleget tenni az elszámolással kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének, feltéve, hogy az adott szerződés vonatkozásában egyoldalú kamat-, díj- és költségemelésre nem került sor.
a fogyasztói követelésre pl. a különböző kedvezmények, könnyítések (ha voltak), ezek mértékével ugyanis csökkenthető a fogyasztói követelés;
hosszabb ideig fenn álló, jelentősebb törlesztési problémák, késedelmek (ezek miatt szintén csökkenhet a fogyasztói követelés).
Érdemes tudni!
Amennyiben a szerződés 2015. szeptember 30-ig megszűnt (és abból eredően már nincs a feleknek követelése egymással szemben), a bank jogosult közlemény formájában is eleget tenni az elszámolással kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének, feltéve, hogy az adott szerződés vonatkozásában egyoldalú kamat-, díj- és költségemelésre nem került sor.
Elképzelhető-e, hogy „nullás” elszámolást kapok?
Igen, mert a vonatkozó jogszabályok tételesen rögzítik, milyen esetekben keletkezik a fogyasztónak követelése a bankkal szemben. Amennyiben a bank pl. nem emelt tisztességtelenül kamatot, vagy nem emelt díjat, az elszámolás eredménye akár nulla is lehet. Abban az esetben is nullás lehet az elszámolás, ha keletkezik fogyasztói követelés, de azt a bank jogszerűen csökkenti valamilyen korábban általa nyújtott kedvezmény levonásával.
Igen, mert a vonatkozó jogszabályok tételesen rögzítik, milyen esetekben keletkezik a fogyasztónak követelése a bankkal szemben. Amennyiben a bank pl. nem emelt tisztességtelenül kamatot, vagy nem emelt díjat, az elszámolás eredménye akár nulla is lehet. Abban az esetben is nullás lehet az elszámolás, ha keletkezik fogyasztói követelés, de azt a bank jogszerűen csökkenti valamilyen korábban általa nyújtott kedvezmény levonásával.
Jó tanácsaink – így érdemes készülni az elszámolásra
Nagyon fontos, hogy a bankkal tudassuk, ha megváltozott a levelezési címünk!
Érdemes egyeztetni a szerződés valamennyi érintettjével (pl. adóstárs, kezes, zálogkötelezett).
A bank – több adós esetén – annak küldi ki az elszámolást, akivel a szerződéssel kapcsolatos levelezéseket eddig is bonyolította. A további adósok, a kezes vagy a zálogkötelezett kérheti, hogy részére az elszámolás másolatát a pénzügyi intézmény tájékoztatásul küldje meg.
Érdemes már az elszámolás megérkezése előtt összegyűjteni a hiteltörténettel kapcsolatos valamennyi dokumentumot (szerződés, egyenlegközlők, levelezések), mert így könnyebb az elszámolásban szereplő adatokat ellenőrizni.
Az elszámolási levél kézhezvételét követően lehetőség van részletes elszámolást kérni, ezt az igény beérkezését követő 5 munkanapon belül köteles a bank megküldeni.
Amennyiben a szerződésből eredő tartozást egy követeléskezelő felé kell megfizetni, a banktól kapott elszámolás birtokában írásban jelezzük a követeléskezelőnek az elszámolás elkészítésére vonatkozó igényünket!
Az elszámolással kapcsolatban speciális panasztételi, igényérvényesítési szabályok érvényesek. A fogyasztónak az elszámolás átvételét követően 30 napja van, hogy írásban panaszt tegyen, amennyiben adathibát, vagy számolási hibát talál. Szintén panaszt lehet tenni, ha a pénzügyi intézmény a törvényi kötelezettség ellenére nem küldi meg az elszámolást. A panaszra 60 napon belül kell a banknak válaszolnia, amelyet követően az adós – indokolt esetben – a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) eljárását kezdeményezheti.
Nagyon fontos: a PBT-hez csak olyan panasszal lehet fordulni, amelyet a banknak küldött panaszlevélben is megfogalmaztunk, de arra nem kaptunk választ, vagy úgy gondoljuk, jogszerűtlenül utasították el. Épp ezért rendkívül fontos, hogy már a legelső panaszlevél is indokolt, és kellően részletes legyen! Ehhez célszerű szakértő segítségét kérni!
Érdemes egyeztetni a szerződés valamennyi érintettjével (pl. adóstárs, kezes, zálogkötelezett).
A bank – több adós esetén – annak küldi ki az elszámolást, akivel a szerződéssel kapcsolatos levelezéseket eddig is bonyolította. A további adósok, a kezes vagy a zálogkötelezett kérheti, hogy részére az elszámolás másolatát a pénzügyi intézmény tájékoztatásul küldje meg.
Érdemes már az elszámolás megérkezése előtt összegyűjteni a hiteltörténettel kapcsolatos valamennyi dokumentumot (szerződés, egyenlegközlők, levelezések), mert így könnyebb az elszámolásban szereplő adatokat ellenőrizni.
Az elszámolási levél kézhezvételét követően lehetőség van részletes elszámolást kérni, ezt az igény beérkezését követő 5 munkanapon belül köteles a bank megküldeni.
Amennyiben a szerződésből eredő tartozást egy követeléskezelő felé kell megfizetni, a banktól kapott elszámolás birtokában írásban jelezzük a követeléskezelőnek az elszámolás elkészítésére vonatkozó igényünket!
Az elszámolással kapcsolatban speciális panasztételi, igényérvényesítési szabályok érvényesek. A fogyasztónak az elszámolás átvételét követően 30 napja van, hogy írásban panaszt tegyen, amennyiben adathibát, vagy számolási hibát talál. Szintén panaszt lehet tenni, ha a pénzügyi intézmény a törvényi kötelezettség ellenére nem küldi meg az elszámolást. A panaszra 60 napon belül kell a banknak válaszolnia, amelyet követően az adós – indokolt esetben – a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) eljárását kezdeményezheti.
Nagyon fontos: a PBT-hez csak olyan panasszal lehet fordulni, amelyet a banknak küldött panaszlevélben is megfogalmaztunk, de arra nem kaptunk választ, vagy úgy gondoljuk, jogszerűtlenül utasították el. Épp ezért rendkívül fontos, hogy már a legelső panaszlevél is indokolt, és kellően részletes legyen! Ehhez célszerű szakértő segítségét kérni!
PTI A Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózat Magyarország 11 megyeszékhelyén, díjmentes tanácsadói szolgáltatással, felkészülten várja az elszámolással kapcsolatos megkereséseket. Az elszámolással kapcsolatos kérdésekben a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központja, és további civil szervezetek is a fogyasztók rendelkezésére állnak.