Gyerektartás 2016 – összege, megállapítása, kiszámítása, megítélésének menete
Kiskorú gyermek tartása:
A Polgári Törvénykönyv rendelkezése értelmében a szülő kötelessége a kiskorú gyermeke eltartásáról gondoskodni. A kiskorú gyermek tartására vonatkozó kötelezettség a gyermek kiszolgáltatottsága, testi, szellemi, erkölcsi fejletlensége miatt a más rokonokkal (pl. házastárs, szülő) szembeni tartási kötelezettséghez képest sokkal szigorúbb.
A szülő ugyanis a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. Ez a szabály nem irányadó, ha a gyermek tartása vagyonának jövedelméből kitelik, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenes ági rokona van.
A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben (lakhatás biztosítása, élelmezés, ruházkodás, taníttatás), a különélő szülő (aki nem feltétlenül elvált szülő) pedig elsősorban pénzben szolgáltatja (gyermektartásdíj). Természetesen, ha a szülők közös háztartásban, együtt élnek, mindketten természetben biztosítják a gyermekük részére a tartást. Kivételes esetben a szülő akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él ugyan, de tartásáról nem gondoskodik.
A tartásdíjat a gyermek szükségleteinek kielégítésére kell fordítani, azaz a lakhatásának, élelmezésének, ruházkodásának, taníttatásának biztosítására kell felhasználni. A tartásdíj összegének megállapításakor alapvető jelentőséghez jut ezért a gyermek szükségleteinek a mértéke, amely az életkor és egyéb körülmények függvényében változó lehet.
A tartásdíj megállapítása, összege
A bíróság csak a felek, szülők megegyezése hiányában dönthet e kérdésről. A szülők megállapodására sor kerülhet a peres eljárásban, de azon kívül is. A perbeli megállapodást, egyezséget a bíróság kizárólag akkor hagyja jóvá, ha az a gyermek érdekeit szolgálja. (A bíróság által jóváhagyott perbeli egyezségnek az ítélettel azonos hatálya van. A jogerős egyezség alapján, a kötelezett teljesítésének hiányában végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. Peren kívül kötött egyezség esetén azonban, ha azt valamelyik fél nem teljesíti, a kialakult jogvitát bírói útra kell terelni, és csak a jogerős bírósági ítélet alapján lehet végrehajtást kezdeményezni.)
Peren kívül, de akár a bírósági eljárásban is lehetőség van arra, hogy a felek a törvényes mértéknél magasabb mértékű gyermektartásdíjban állapodjanak meg. A gyermektartásdíj meghatározása – a felek megállapodása hiányában – nehéz és bonyolult feladat a bíróság számára. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb kérdések:
A Polgári Törvénykönyv szerint a gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni:
a gyermek tényleges szükségleteire,
mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira,
a szülők háztartásában eltartott más – saját, illetőleg mostoha – gyermekekre,
a gyermek saját jövedelmére is.
mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira,
a szülők háztartásában eltartott más – saját, illetőleg mostoha – gyermekekre,
a gyermek saját jövedelmére is.
A tartásdíj alapja főszabályként a “bérköltség címén juttatott járandóság”. A túlmunkáért kapott díjazást, a további munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó díjazást a tartásdíj megállapításánál csak akkor lehet figyelembe venni, ha a bérköltség címén juttatott járandóság alapján fizetendő tartásdíj a gyermek szükségleteit nem fedezi.
A gyerektartás eldöntése nagyon sok embert érint. Viszont főként a nőket elsősorban és pont ez mutatja meg azt a rossz helyzetet, ami sajnos mára már kialakult a házasságokkal kapcsolatosan. Innen már sejthetjük, hogy a házasságok 60-70% a válással végződik. Ami nagyon nagy százalék és ez sajnálatos. Azonban azt is hozzá kell tenni, hogy a házasságok mennyisége egyre inkább esik az évek múlásával, ezért elkeseríti, hogy a másik oldalon meg ott van a válásoknak melyek száma pedig csak nő.
Ha nem változik meg a dolog, akkor hamarosan azzal a szomorú adattal lehet hazánkban szembesülni, hogy ugyan annyi lehet a válások száma, mint a házasságoké. Ez alapján azt is ki lehet jelenteni, hogy egyre több olyan gyerek nő fel, akik csonka családban élnek. A csonka család azt jelenti, hogy csak az egyik szülő van jelen, mivel korábban már elváltak és eldöntötték a gyermek elhelyezés kimenetelét. A csonka család nem minden esetben jön létre válással, hiszen nagyon sok özvegy nő van ma Magyarországon. Ebből azt lehet leszűrni, hogy a férfiak egyre gyakrabban haláloznak el még fiatal korban, ezzel magára hagyva a fiatal anyukát és gyermekét.
Egy válás során az egyik legfontosabb kérdés, melyben a bíróság hozza meg a döntés, a gyerektartás. A gyerektartás fizetése nem választható, hanem kötelező. Többnyire a férfiaknak kell ezt fizetni, viszont sokszor előfordul, hogy a távol élő fél nem akarja kifizetni a gyerektartást és ez sokszor elhúzódik. A gyerek jólétére kell felhasználni a díjat, amit a másik fél fizet. A tartásdíjnak az összegéről a felek megegyezhetnek egymás között, de amennyiben nem sikerül a megegyezés, akkor a válóperen belül a bíróság állapítja meg és kiszabja a gyermektartás összegét. ha sikerül közösen megegyezni, abban az esetben is írásba kell ezt foglalni és a válóperes végzéssel együtt a bíróság ezt jóváhagyja.
Hogyha nem tudnak, vagy nem akarnak dönteni a felek, akkor a család vagyoni helyzetét mérik fel és úgy ítélik oda annak a félnek a gyermeket, aki minden szempontból a legalkalmasabb erre a feladatra. Fix összegben vagy százalékosan is megállapíthatja a bíróság a tartásdíj összegét. Mindenképpen járjunk utána mielőtt bele akarunk vágni ebbe a procedúrába és gondoljuk azt is át hogy megéri-e és persze igazából a legelső szempontként a gyermekek érdekét kellene szem előtt tartani.
Forrás : online-kalkulator.hu
Ha tetszett a cikk, kérjük oszd meg, hogy mások is láthassák!