Így igényelhető a családi adókedvezmény
Tájékoztató a családi kedvezmény érvényesítését kérő adóelőleg-nyilatkozathoz a 2015. évben
Tisztelt Adózó!
Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója, vagy összevonás alá eső rendszeres jövedelmet juttató kifizetője az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembevételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban töltse ki és adja át munkáltatójának, kifizetőjének.
Mielőtt a nyilatkozatot leadná, a nyilatkozat II. Blokkját az Ön házastársának (közös gyermekekre vonatkozóan élettársának), a nyilatkozat IV. Blokkját pedig a házastársa (élettársa) munkáltatójának is ki kell töltenie.
Az adóelőleg-nyilatkozat nem kizárólag munkáltató számára adható, hanem olyan kifizető felé is, aki összevonás alá eső rendszeres jövedelmet juttat. Ilyennek kell tekinteni különösen a havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást. Ilyen kifizetőnek minősül például az a megbízó, aki rendszeresen juttat megbízási szerződés alapján díjat a magánszemélynek.
A személyi jövedelemadó törvény alkalmazásában munkáltatónak kell tekinteni azt, aki bért fizet ki, illetve a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tag tekintetében a társas vállalkozást. Bérnek minősül a munkabér, de az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, például a gyermekgondozási díj is, így a kedvezmény azzal szemben is érvényesíthető.
A munkáltató (a kifizető) a nyilatkozatban foglaltakat az adóéven belül az átadást követő kifizetéseknél veszi figyelembe. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén Ön köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni, vagy a korábbi nyilatkozatot visszavonni. A nyilatkozat egyik példányát a munkáltatónak, másik példányát pedig Önnek kell az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülésig, azaz 5 évig megőriznie.
Az adóelőleg megállapítása során a családi kedvezményt a házastársak, az élettársak – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával – közösen is igénybe vehetik azzal, hogy erre az élettársak csak a közös háztartásban nevelt közös gyermekre tekintettel jogosultak. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, illetve ha a magánszemélyek a családi kedvezményt közösen veszik igénybe, akkor a jogosultaknak a nyilatkozatot közösen kell megtenniük.
Figyelmeztetés: Amennyiben Ön a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kéri, aminek következtében az adóbevallása alapján 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti-bírságként kell megfizetnie.
Jogosultság a családi kedvezményre
A családi kedvezmény – a feltételek fennállása esetén – az Ön összevont adóalapját csökkenti. Abban az esetben, ha Ön e nyilatkozattal kéri a családi kedvezmény érvényesítését, a kedvezmény az adóelőleg alapját – és ezért a munkáltatójától, kifizetőjétől származó adóévi jövedelmeiből fizetendő adóelőleg összegét is – csökkenti.
A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három vagy annál több eltartott esetén 206 250 forint.
A családi kedvezmény a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy vagy két eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 10 ezer forinttal, három vagy több eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 33 ezer forinttal magasabb összegű nettó kereset áll a családok rendelkezésére.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult
az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra, ideértve az az esetet is, amikor a gyermeküket bírósági ítélet alapján felváltva gondozó szülők a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) alapján 50-50 százalékban jogosultak a családi pótlékra (közös felügyelet). A közös felügyelet alatt álló gyermekre tekintettel a szülők a családi kedvezményre is 50-50 százalékos arányban jogosultak, tehát saját eltartottjaik számától függően 31 250 (a 62 500 fele) vagy 103 125 (a 206 250 fele) forintot érvényesíthetnek a közösen felügyelt gyermek után. A kedvezményt azonban egymás között nem érvényesíthetik közösen, viszont a (jelenlegi) házastársukkal a rájuk vonatkozó kedvezményt közösen is igénybe vehetik;
a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa. 2015. január 1-jétől már év közben is érvényesítheti a családi kedvezményt az a magánszemély, aki nem jogosult ugyan családi pótlékra, de az arra jogosult házastársával közös háztartásban él. Abban az esetben például, ha a házastársak közül csak az egyik minősül nevelőszülőnek a vonatkozó szabályok alapján csak ő jogosult családi pótlékra, 2015-től viszont házastársa is jogosulttá válik arra, hogy adóelőleg-nyilatkozatot tegyen a nevelt gyermek(ek) után járó családi kedvezmény érvényesítésére;
a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Esetükben saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak;
az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult. Természetesen a többi feltételnek ilyenkor is teljesülnie kell (ld. a kedvezményezett eltartottaknál!).
Amennyiben a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, mindenképpen közös nyilatkozatot kell tenniük akkor is, ha a kedvezményt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti. A közös nyilatkozat megtételének kötelezettsége nem vonatkozik a bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek vér szerinti szüleire, mert ők a kedvezmény 50-50 százalékát a másik szülőtől függetlenül érvényesíthetik. Amennyiben a rájuk eső kedvezményt jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, úgy természetesen nekik közös nyilatkozatot kell tenniük.
Kedvezményezett eltartott
akire tekintettel a magánszemély belföldön családi pótlékra jogosult,
aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
a rokkantsági járadékban részesülő személy,
a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján),
a bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek mindkét szülőnél, valamint a szülők házastársainál is.
Amennyiben a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti figyelembe, akire tekintettel a Cst. megfelelő alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne.
Eltartott
a kedvezményezett eltartott,
és a családi pótlékra már nem jogosító személy is, ha Cst. szerint figyelembe vehető a kedvezményezett eltartottak után járó családi pótlék összegének megállapításánál.
Így például, ha egy családban 10 és 12 éves gyermekek (kedvezményezett eltartottak) mellett olyan 18 évnél idősebb gyermek is van, aki felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik (eltartott), akkor a családban az eltartottak száma három. Ebben az esetben a kedvezményezett eltartottak (két fő) után fejenként és havonta 206 250 forint adóalapot csökkentő családi kedvezmény vehető igénybe.
A családi járulékkedvezmény
2014. január 1-jétől lehetőség nyílt arra, hogy a magánszemély az őt megillető családi kedvezményt a magánszemély a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítottként fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulékkal, pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal szemben is elszámolhassa abban az esetben, ha azt a személyi jövedelemadó-alappal (adóelőleg-alappal) szemben nem lehetett teljes összegben érvényesíteni.
A családi járulékkedvezmény összege egyenlő a családi kedvezmény adóalappal (adóelőleg-alappal) szemben nem érvényesített részének 16 százalékával, de legfeljebb az egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegével. A munkaerő-piaci járulékkal szemben tehát nem lehet kedvezményt érvényesíteni. A családi járulékkedvezményt a munkáltató (kifizető) automatikusan figyelembe veszi, ha a magánszemély a családi kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozik. A magánszemély azonban kérheti, hogy járulékkedvezményt a munkáltató (kifizető) ne érvényesítsen, és a családi kedvezményre jogosító keretből csak azt az összeget számolja el, ami a személyi jövedelemadó előlegének terhére érvényesíthető.
Például,
ha az egyedülálló magánszemély 2 kiskorú gyermekére tekintettel kéri a családi kedvezmény igénybevételét, akkor havonta kétszer 62 500 forint, együttesen 125 ezer forint családi kedvezményt érvényesíthet. Ha ez a magánszemély egy hónapban 100 ezer forint bérben részesül, a munkáltató a 125 ezer forintnak a bért meghaladó részét, azaz 25 ezer forintot fordít át járulékkedvezménnyé. Ezért a munkáltató az adott hónapban a 25 ezer forint 16 százalékának megfelelő összeget, azaz 4000 forintot vesz figyelembe járulékkedvezményként, ezt az összeget nem vonja le járulékként a magánszemély béréből.
A járulékkedvezmény elszámolásakor is fokozott figyelemmel kell eljárni! Ha a magánszemély jogosulatlanul veszi igénybe a családi járulékkedvezményt, akkor is felmerülhet a 12 százalékos különbözeti-bírság fizetési kötelezettség.
Az adóelőleg-nyilatkozat nem kizárólag munkáltató számára adható, hanem olyan kifizető felé is, aki összevonás alá eső rendszeres jövedelmet juttat. Ilyennek kell tekinteni különösen a havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást. Ilyen kifizetőnek minősül például az a megbízó, aki rendszeresen juttat megbízási szerződés alapján díjat a magánszemélynek.
A személyi jövedelemadó törvény alkalmazásában munkáltatónak kell tekinteni azt, aki bért fizet ki, illetve a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tag tekintetében a társas vállalkozást. Bérnek minősül a munkabér, de az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, például a gyermekgondozási díj is, így a kedvezmény azzal szemben is érvényesíthető.
A munkáltató (a kifizető) a nyilatkozatban foglaltakat az adóéven belül az átadást követő kifizetéseknél veszi figyelembe. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén Ön köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni, vagy a korábbi nyilatkozatot visszavonni. A nyilatkozat egyik példányát a munkáltatónak, másik példányát pedig Önnek kell az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülésig, azaz 5 évig megőriznie.
Az adóelőleg megállapítása során a családi kedvezményt a házastársak, az élettársak – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával – közösen is igénybe vehetik azzal, hogy erre az élettársak csak a közös háztartásban nevelt közös gyermekre tekintettel jogosultak. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, illetve ha a magánszemélyek a családi kedvezményt közösen veszik igénybe, akkor a jogosultaknak a nyilatkozatot közösen kell megtenniük.
Figyelmeztetés: Amennyiben Ön a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kéri, aminek következtében az adóbevallása alapján 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti-bírságként kell megfizetnie.
Jogosultság a családi kedvezményre
A családi kedvezmény – a feltételek fennállása esetén – az Ön összevont adóalapját csökkenti. Abban az esetben, ha Ön e nyilatkozattal kéri a családi kedvezmény érvényesítését, a kedvezmény az adóelőleg alapját – és ezért a munkáltatójától, kifizetőjétől származó adóévi jövedelmeiből fizetendő adóelőleg összegét is – csökkenti.
A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három vagy annál több eltartott esetén 206 250 forint.
A családi kedvezmény a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy vagy két eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 10 ezer forinttal, három vagy több eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 33 ezer forinttal magasabb összegű nettó kereset áll a családok rendelkezésére.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult
az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra, ideértve az az esetet is, amikor a gyermeküket bírósági ítélet alapján felváltva gondozó szülők a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) alapján 50-50 százalékban jogosultak a családi pótlékra (közös felügyelet). A közös felügyelet alatt álló gyermekre tekintettel a szülők a családi kedvezményre is 50-50 százalékos arányban jogosultak, tehát saját eltartottjaik számától függően 31 250 (a 62 500 fele) vagy 103 125 (a 206 250 fele) forintot érvényesíthetnek a közösen felügyelt gyermek után. A kedvezményt azonban egymás között nem érvényesíthetik közösen, viszont a (jelenlegi) házastársukkal a rájuk vonatkozó kedvezményt közösen is igénybe vehetik;
a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa. 2015. január 1-jétől már év közben is érvényesítheti a családi kedvezményt az a magánszemély, aki nem jogosult ugyan családi pótlékra, de az arra jogosult házastársával közös háztartásban él. Abban az esetben például, ha a házastársak közül csak az egyik minősül nevelőszülőnek a vonatkozó szabályok alapján csak ő jogosult családi pótlékra, 2015-től viszont házastársa is jogosulttá válik arra, hogy adóelőleg-nyilatkozatot tegyen a nevelt gyermek(ek) után járó családi kedvezmény érvényesítésére;
a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Esetükben saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak;
az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult. Természetesen a többi feltételnek ilyenkor is teljesülnie kell (ld. a kedvezményezett eltartottaknál!).
Amennyiben a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, mindenképpen közös nyilatkozatot kell tenniük akkor is, ha a kedvezményt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti. A közös nyilatkozat megtételének kötelezettsége nem vonatkozik a bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek vér szerinti szüleire, mert ők a kedvezmény 50-50 százalékát a másik szülőtől függetlenül érvényesíthetik. Amennyiben a rájuk eső kedvezményt jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, úgy természetesen nekik közös nyilatkozatot kell tenniük.
Kedvezményezett eltartott
akire tekintettel a magánszemély belföldön családi pótlékra jogosult,
aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
a rokkantsági járadékban részesülő személy,
a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján),
a bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek mindkét szülőnél, valamint a szülők házastársainál is.
Amennyiben a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti figyelembe, akire tekintettel a Cst. megfelelő alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne.
Eltartott
a kedvezményezett eltartott,
és a családi pótlékra már nem jogosító személy is, ha Cst. szerint figyelembe vehető a kedvezményezett eltartottak után járó családi pótlék összegének megállapításánál.
Így például, ha egy családban 10 és 12 éves gyermekek (kedvezményezett eltartottak) mellett olyan 18 évnél idősebb gyermek is van, aki felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik (eltartott), akkor a családban az eltartottak száma három. Ebben az esetben a kedvezményezett eltartottak (két fő) után fejenként és havonta 206 250 forint adóalapot csökkentő családi kedvezmény vehető igénybe.
A családi járulékkedvezmény
2014. január 1-jétől lehetőség nyílt arra, hogy a magánszemély az őt megillető családi kedvezményt a magánszemély a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítottként fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulékkal, pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal szemben is elszámolhassa abban az esetben, ha azt a személyi jövedelemadó-alappal (adóelőleg-alappal) szemben nem lehetett teljes összegben érvényesíteni.
A családi járulékkedvezmény összege egyenlő a családi kedvezmény adóalappal (adóelőleg-alappal) szemben nem érvényesített részének 16 százalékával, de legfeljebb az egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegével. A munkaerő-piaci járulékkal szemben tehát nem lehet kedvezményt érvényesíteni. A családi járulékkedvezményt a munkáltató (kifizető) automatikusan figyelembe veszi, ha a magánszemély a családi kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozik. A magánszemély azonban kérheti, hogy járulékkedvezményt a munkáltató (kifizető) ne érvényesítsen, és a családi kedvezményre jogosító keretből csak azt az összeget számolja el, ami a személyi jövedelemadó előlegének terhére érvényesíthető.
Például,
ha az egyedülálló magánszemély 2 kiskorú gyermekére tekintettel kéri a családi kedvezmény igénybevételét, akkor havonta kétszer 62 500 forint, együttesen 125 ezer forint családi kedvezményt érvényesíthet. Ha ez a magánszemély egy hónapban 100 ezer forint bérben részesül, a munkáltató a 125 ezer forintnak a bért meghaladó részét, azaz 25 ezer forintot fordít át járulékkedvezménnyé. Ezért a munkáltató az adott hónapban a 25 ezer forint 16 százalékának megfelelő összeget, azaz 4000 forintot vesz figyelembe járulékkedvezményként, ezt az összeget nem vonja le járulékként a magánszemély béréből.
A járulékkedvezmény elszámolásakor is fokozott figyelemmel kell eljárni! Ha a magánszemély jogosulatlanul veszi igénybe a családi járulékkedvezményt, akkor is felmerülhet a 12 százalékos különbözeti-bírság fizetési kötelezettség.
Itt töltheti le a kitöltendő nyilatkozatot : https://www.nav.gov.hu/
Válassza a Családi kedvezmény nyilatkozat 2015_ című dokumentumot, mindkettő ugyanazt tartalmazza csak az egyik pdf formátum, a másik pedig doc formátum.
Forrás : www.nav.gov.hu
Ha tetszett a cikk, kérjük oszd meg, hogy mások is láthassák!