PÁLYÁZAT, ÁLLAMI TÁMOGATÁS, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, SEGÉLY, NYUGDÍJ, GYES, GYED, CSOK (SZOCPOL), CSALÁDI PÓTLÉK, VÁLLALKOZÁS, MUNKAHELY, LAKÁS, OTTHON, PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓ

A legfrissebb pályázati lehetőségek, állami-, EU-s finanszírozású támogatások több kategóriában is. (napkollektor, napelem, hőszigetelés, nyílászáró, társasház, képzés)
Vissza nem térítendő állami támogatásokról, forrásokról kaphat tájékoztatást. Támogatások vállalkozásoknak, családoknak, iskoláknak, diákoknak. Szociális ellátások, segély, nyugdíj, gyes, gyed, csok (szocpol), családi pótlék.



2015. november 25., szerda

Rossz lesz, ha nem lesz béremelés Magyarországon

Rossz lesz, ha nem lesz béremelés Magyarországon


A Raiffeisen Bank elemzése nyomán a legtöbb közgazdász nagyarányú béremelést jósol hazánkban. A hirado.hu által megkérdezett szakértők is egyetértenek abban, hogy hatalmas gond a szakképzett munkaerő elvándorlása, helyhez kötöttsége. Emiatt egyre nehezebben találnak megfelelő munkaerőt a cégek, hosszú távon pedig lassulhat a gazdaság bővülése.


Egyetértenek abban is, hogy adópolitikai eszközökkel lehet ösztönözni a munkaadókat béremelésre.
A 2008-as válság óta egyre világosabb, hogy az alacsony bér már nem annyira feltétele a versenyképességnek, mint korábban. A világban új korszak kezdődik a technológiai fejlődés új korszakával, az úgynevezett tudásalapú gazdaságban pedig a teljesítményt kell ösztönözni és a bérszínvonalnak ehhez kell igazodnia – hangsúlyozta Pesuth Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.
Miközben Magyarországon 1970-2010 között az egy foglalkoztatott által megtermelt jövedelem megháromszorozódott, addig a nettó átlagbérek csupán 30%-kal nőttek – világított rá a hirado.hu-nak György László, a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi adjunktusa.
A szakértő emlékeztetett arra is, hogy 2011-ben ért véget a korábban csatlakozott európai uniós országok többségében a munkaerő-piaci korlátozás, most „érnek” be azok a folyamatok, amelyek az unió által biztosított munkaerő szabad áramlásának következményei.

Kevesebbet kéne elvonnia az államnak

Pesuth Tamás szerint az ösztönzési rendszer jelenleg alapvetően nem a magas bérekben tapasztalható, hanem a béren kívüli juttatásokban. A szakértő szerint a gazdaságpolitikának a feketemunka ellen kell fellépnie minél keményebben, illetve adópolitikai eszközökkel lehet ösztönözni a munkáltatókat a béremelésre. „Költségvetési számításokra van szükség, ennek alapján lehet ilyen típusú adópolitikai döntéseket hozni. Az adóéket - a teljes munkaerőköltségből levont állami adók és járulékok - amilyen mértékben lehet, csökkenteni kell” – érvelt a szakértő.

Jó ötletnek tartja például a reprezentációs adó módosítását György László. (Ezt Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók országos Szövetségének elnöke vetette fel korábban.)  A szakember szerint az adó csökkentése vagy eltörlése következtében az ilyen költések kifehérednének, és több pénz folyna be a vendéglátásba, nőne a jövedelmezőség – reagált a konkrét ötletre.



A külföldön dolgozó magyarokat nehéz lesz visszacsábítani

György László szerint rövid távon nem igazán lehet „visszahozni” a külföldön dolgozó magyarokat. Az pedig a jövő zenéje, hogy megvalósul-e olyan béremelés, ami miatt hazajönnének. „Ahogy nehezen mentek ki külföldre, úgy egy visszaköltözésnél is sok mindent kell mérlegre tenni” – tette hozzá.

A megfelelő fizetések és megfelelő munkakörülmények között kimutatható hajlandóság a visszatérésre . Ez lényegesen magasabb bérszínvonalat igényel, és ugyanannyira fontos, hogy nyugati színvonalú munkaszervezettséget és irányítást tapasztaljanak itthon a munkavállalók. Ezért a béremelés csak akkor fenntartható, ha olyan munkáltatói kultúrával párosul, ami a teljesítményt elismeri és teljesítményre ösztönöz – fejtette ki Pesuth Tamás.
A cikk forrása: hirado.hu