PÁLYÁZAT, ÁLLAMI TÁMOGATÁS, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, SEGÉLY, NYUGDÍJ, GYES, GYED, CSOK (SZOCPOL), CSALÁDI PÓTLÉK, VÁLLALKOZÁS, MUNKAHELY, LAKÁS, OTTHON, PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓ

A legfrissebb pályázati lehetőségek, állami-, EU-s finanszírozású támogatások több kategóriában is. (napkollektor, napelem, hőszigetelés, nyílászáró, társasház, képzés)
Vissza nem térítendő állami támogatásokról, forrásokról kaphat tájékoztatást. Támogatások vállalkozásoknak, családoknak, iskoláknak, diákoknak. Szociális ellátások, segély, nyugdíj, gyes, gyed, csok (szocpol), családi pótlék.



2015. december 14., hétfő

Végrehajtás – ezt tudnod kell, hogy ne verhessenek át!

Végrehajtás – ezt tudnod kell, hogy ne verhessenek át!

Végrehajtás szabályai – Fontos tudnod, hogy ne tudjanak megtéveszteni!
Végrehajtás munkabérre, bankszámlára
A végrehajtási eljárás, jellemzően az adós bankszámlája elleni azonnali fizetési megbízás benyújtásával, illetőleg a bankszámlával nem rendelkező, adófizetésre kötelezett személyek esetében a tartozás munkabérből történő letiltásának elrendelésével indul.


(Általánosságban elmondható, hogy az adók módjára történő kimutatások esetében a kimutató ezt nem tette, vagy tehette meg.)
A végrehajtási kényszercselekmények közül az azonnali beszedési megbízás (inkasszó) a leggyakrabban használt és a leggyorsabb eredményt hozó intézkedés. Természetesen nem népszerű, de ha már ilyen helyzetbe került egy vállalkozás akkor, így tudja a legrövidebb úton rendezni hátralékát. A végrehajtási intézkedések közül az azonnali beszedési megbízás benyújtása az önkormányzati adóhatóság kezében is célravezető eszköz, hiszen az összes végrehajtás többsége ebből ered.
Nincs annak akadálya, hogy az adóhatóság egyidejűleg vagy egy naptári napon belül több (bankszámlára/pénzintézethez irányuló) inkasszót bocsásson ki és ingatlant foglaljon az adós jogainak sérelme nélkül.
A bankszámlát vezető pénzintézet az adóhatóság azonnali beszedési megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.
Ha az adóhatóság az adóst megillető járandóságot, a hitelintézetnél kezelt összeget, illetőleg követelést vonja végrehajtás alá, és a munkáltató, kifizető, hitelintézet, valamint más személy az adóhatóság felhívása ellenére a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság határozattal kötelezi a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére. (Megjegyzés: többnyire ezt nem tudja az adóhatóság érvényesíteni, hiszen nincs abban a helyzetben, hogy ezeket a tényeket bizonyítsa.)

A végrehajtási eljárásban végzéseket hoz az adóhatóság.
2007. március 1-jétől az önkormányzati adóhatóságnak azonnali beszedési megbízás kibocsátása esetén már nem kell értesítenie az adóst a foganatosított végrehajtási cselekményről, tekintve, hogy az értesítés kötelezettsége már a hitelintézetet terheli.
Jogorvoslatok a végrehajtásban
Az Art. 159. § (1) bekezdése szerint a végrehajtás során az adóhatóság által hozott végzések, törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, illetőleg az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti – a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított nyolc napon belül – végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő.
Az ok bekövetkeztétől számított hat hónap elteltével igazolásnak helye nincs, a benyújtott végrehajtási kifogást a felettes szerv érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
A végrehajtási kifogásnak a további végrehajtási cselekményekre halasztó hatálya van [Art. 159. § (3) bekezdése].
Végrehajtás költsége
A törvény a végrehajtási eljárást olyan többletfeladatnak tekinti, amit az adózók jogsértő mulasztásukkal idéznek elő, ezért kimondja, hogy a végrehajtással kapcsolatban felmerült költségek az adózót, illetőleg az adók módjára behajtandó köztartozás fizetésére kötelezett személyt terhelik. A törvény csak példálózó jelleggel sorol fel olyan többletköltség típusokat, amelyek mérhetően egy végrehajtási eljárás áthárítható költségelemei. Ezeken kívül azonban a végrehajtás során felmerülnek egyéb költségek is, melyeket tételesen kell felszámítani (pl.: szállítás, értékesítés, őrzés költségei stb.) és az adózóval megtéríttetni, oly módon, hogy a végrehajtást olyan bevétel eléréséig kell folytatni, ami fedezetet nyújt a végrehajtási eljárás költségekre is.
A törvény azt a személyt, akinek az ügyében ingó, vagy ingatlan végrehajtására kerül sor, 5000 forint költségminimum viselésére kötelezi, melyet akkor is meg kell fizetni, ha a tételesen kimutatott kiadások nem érik el ezt az összeget. Az adóhatóság a költségekről végzést hoz, amelynek összege ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén nem lehet kevesebb 5000 forintnál. A végrehajtási költségről – akár az egyes végrehajtási cselekmények elvégzése után külön-külön vagy akár összesítve – végzést kell hozni [Art. 163. § (2) bekezdése].
Az Art. 179. § (1) bekezdése értelmében az ún. adóigazgatási (azaz eljárási) költségek – például a levelezés postaköltsége, telefonálás díja – a végrehajtóként eljáró adóhatóságot terheli.
Az Art. 161. § (1) bekezdése alapján a végrehajtási költségminimumot (5.000 Ft) a végrehajtást kérőnek abban az esetben kell csak előlegeznie (megfizetnie), ha az adós munkabérére/bankszámlájára általa – törvény kifejezett rendelkezése alapján – foganatosított végrehajtási cselekmény eredménytelenül zárult, vagy a megkeresett adóhatóság (bármely okból) már csak ingó-, ingatlanfoglalást foganatosít/foganatosíthat.
Szerző: Korsós László
A cikk forrása: http://palyazatfigyelo.info