Az új Ptk. jelentősen átalakította a zálogjogi szabályozást
Az új Ptk. jelentősen átalakította a zálogjogi szabályozást és életre hívta a hitelbiztosítéki nyilvántartást.
A hitelbiztosítéki nyilvántartásban érvényesülő bejegyzési elv azt jelenti, hogy a jelzálogjogot, a tulajdonjog-fenntartással történt eladás-, a lízingbeadás- és a faktorálás tényét kötelező bejegyezni a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, ha az ügylet tárgya nem ingatlan, vagy nem lajstromozott ingó dolog, jog vagy követelés.
A bejegyzést a felek egyező nyilatkozata hozza létre. Ahhoz, hogy a zálogjogosult, a zálogkötelezett, az eladó, a faktor, illetve a lízingbeadó hitelbiztosítéki nyilatkozatot tehessen, regisztrálnia kell, és ugyanígy regisztrált felhasználónak kell lennie a jogügylettel érintett másik félnek is. A regisztráció érvényesítéshez közjegyzői közreműködésre van szükség, ezt követően azonban az elektronikus aláírással rendelkező fél mindenféle külső kontroll nélkül maga is rögzítheti a hitelbiztosítéki nyilatkozatot.
Maga a nyilvántartás egy internetes felület, amelyen a felek közvetlenül kommunikálhatnak egymással és hozhatják létre a bejegyzéseket. A hitelbiztosítéki nyilvántartás újdonsága éppen abban rejlik, hogy a nyilvántartást maguk a felek vezetik. A bejegyzést semmilyen hatóság nem rendeli el, így teljesen önkéntes, mindenkinek a saját akaratából valósul meg. Tulajdonképpen a hitelbiztosítéki nyilvántartás nem is nyilvántartás, csupán egy internetes hirdetőtábla.
Nem helytálló az a sokat hangoztatott az állítás, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartás „a zálogjog teljes nyilvánosságát szolgálja”. A zálogjog és a nyilvántartásba bejegyzett tények nyilvánossága teljesen eltűnt, semmilyen értelemben nem beszélhetünk sem a zálogjog, sem, a tények nyilvánosságáról, csupán a nyilatkozatok nyilvánosságáról lehet szó.
Az új Ptk. szerint nincs nyilvános zálogjog, nincs nyilvános bejegyzett tény, csak nyilvános nyilatkozat van. Sem a zálogjog alapítását sem a bejegyzett tény létrejöttét nem tanúsíthatja a hitelbiztosítéki nyilvántartás, mivel legfeljebb a jelképi tradíciót tanúsítja, de azt már nem, hogy az alapításhoz szükséges másik elem, a zálogszerződés is létezik. Az ideális esetben a nyilatkozat megtételekor a jog, tény létrejöttének minden más feltétele is teljesült (van szerződés, létezik a szerződés tárgya, fennáll rajta a kötelezett rendelkezési joga) a nyilatkozat tartalmilag is megfelel a valóságnak, ekkor tényleg a bejegyzéssel lesz a jog megalapított, a bejegyzett tény valóban meg fog felelni a valóságnak.
Az új Ptk. szerint nincs nyilvános zálogjog, nincs nyilvános bejegyzett tény, csak nyilvános nyilatkozat van. Sem a zálogjog alapítását sem a bejegyzett tény létrejöttét nem tanúsíthatja a hitelbiztosítéki nyilvántartás, mivel legfeljebb a jelképi tradíciót tanúsítja, de azt már nem, hogy az alapításhoz szükséges másik elem, a zálogszerződés is létezik. Az ideális esetben a nyilatkozat megtételekor a jog, tény létrejöttének minden más feltétele is teljesült (van szerződés, létezik a szerződés tárgya, fennáll rajta a kötelezett rendelkezési joga) a nyilatkozat tartalmilag is megfelel a valóságnak, ekkor tényleg a bejegyzéssel lesz a jog megalapított, a bejegyzett tény valóban meg fog felelni a valóságnak.
A hitelbiztosítéki nyilvántartás előnye az, hogy bárki – mielőtt gépkocsit, más gépjárművet, vagy nagyobb értékű ingóságot vásárol – ingyenesen betekinthet a nyilvántartásba, és megnézheti, hogy a nyilvántartás az eladó mely vagyontárgyai tekintetében tartalmaz bejegyzést, illetve gépjármű esetén magára a gépjárműre is rákereshet alvázszám alapján, és meggyőződhet róla, hogy a gépjárművel tehermentesen megszerezheti-e. Bár ez nem újdonság, az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő ingó jelzálogi nyilvántartásba az interneten keresztül ingyen éppúgy be lehetett tekinteni, mint a hitelbiztosítéki nyilvántartásba.
A nyilvántartásba való betekintés a jóhiszeműséget alapozza meg, a jóhiszeműségnek pedig a tehermentes szerzés szempontjából van jelentősége. Nagy jelentősége van annak, hogy a hitelbiztosítéki nyilatkozattal érintett vagyontárgyat megszerző személy jóhiszemű-e. Így amennyiben a zálogjoggal terhelt vagyontárgyat megszerző személy rosszhiszemű, zálogjoggal terhelten szerez tulajdont. Továbbá a rosszhiszemű jogszerző a nem tulajdonos, birtokostól a lízingtárgyon, illetve a tulajdonjog fenntartással eladott vagyontárgyon jogot nem szerezhet. Az alvázszámmal rendelkező gépjármű esetén rosszhiszemű az, aki az egyedi azonosító alapján nem kérdez le a hitelbiztosítéki nyilvántartásból.
Fontos ezért, hogy gépjármű vásárlása esetén, ha a vevő nem tekint be a HBNY-ba, és a gépjármű zálogjoggal terhelt, akkor zálogjoggal terhelten szerez tulajdont. Ez azt jelenti, hogy a megelőző tulajdonos tartozása fejében a járművet az önálló bírósági végrehajtó lefoglalhatja, majd elárverezheti. Ez ellen pedig a tulajdonos az égadta egy világon semmit sem tehet.
A cikk szerzője: Dr. Anka Márton, a MOKK jogi szakreferense
Forrás : vg.hu