Egészségügyi szolgáltatási díj – jövőre ismét emelkedik
Az a személy, akire Magyarországon a társadalombiztosítás szabályai kiterjednek és nem biztosított, valamint egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult – a kockázatközösség elve alapján – egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles. A járulék fizetését az adóhatóságnál kell kezdeményezni.
Egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alapján az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira lehet jogosultságot szerezni.
Egészségügyi szolgáltatási járulékot csak annak kell fizetnie, aki semmilyen más jogcímen és szociális rászorultság alapján sem jogosult egészségbiztosítási szolgáltatásra. Az egészségügyi szolgáltatásra való szociális rászorultságot a járási hivatal állapíthat meg annak, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 120 %-át (2015-ben a 34.200,- Ft-ot), illetve egyedülélő esetén a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át (2015-ben a 42.750,- Ft-ot) és családjának vagyona nincs.
Ki köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?
Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles:
- az a belföldi személy, aki nem biztosított továbbá egészségügyi szolgáltatásra semmilyen jogcímen nem jogosult;
- a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó;
- a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás;
- tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet.
- a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó;
- a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás;
- tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet.
Társadalombiztosítási szempontból belföldi személynek minősül:
a Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt, letelepedett jogállású, illetve menekültként elismert személy,
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
• a hontalan.
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
• a hontalan.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség további feltétele, hogy a járulékfizetésre kötelezett a bejelentkezést megelőzően, legalább egy év megszakítás nélküli, a lakcímnyilvántartás szerinti bejelentett lakóhellyel, tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan esetén bejelentett szálláshellyel rendelkezzen Magyarország területén. Az egyéves időtartamba beleszámít az a legfeljebb kilencven napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén bejelentett lakóhellyel.
Idén az összege : A járulék összege 2015-ben 6.930,-Ft-ra emelkedett havonta (illetve 231,-Ft/nap).
Jövőre az összege : A járulék összege jövőre, 2016-ban 7050 forintra emelkedik!
Jövőre az összege : A járulék összege jövőre, 2016-ban 7050 forintra emelkedik!
Mikortól kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni?
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól áll fenn, azzal, hogy 15 napon belül kell bejelentkezni az adóhatósághoz a járulékfizetés céljából.
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltétel megszűnését követően még meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság.
A passzív jogra is tekintettel a járulék fizetési kötelezettség a következők alakul:
biztosítási jogviszony megszűnését követő 46. naptól keletkezik, amennyiben a korábbi jogviszony legalább 45 napig fennállt, vagy a 45 napnál rövidebb biztosítási jogviszonyt megelőző 30 napon belül volt 45 napnál hosszabb időtartamú biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonya,
amennyiben a biztosítási jogviszony 45 napnál rövidebb volt a megszűnését megelőzően, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság azzal az időtartammal hosszabbodik meg, amennyi ideig a jogosultsági feltétel fennállt, és a járulékfizetési kötelezettség a megszűnést követő naptól kezdődik (pl. ha a biztosítási jogviszony 30 napig állt fenn, akkor a járulékfizetési kötelezettség a biztosítási jogviszony megszűnését követő 31. naptól áll fenn),
a biztosítási jogviszony szünetelése esetén a szünetelés első napjától fennáll.
amennyiben a biztosítási jogviszony 45 napnál rövidebb volt a megszűnését megelőzően, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság azzal az időtartammal hosszabbodik meg, amennyi ideig a jogosultsági feltétel fennállt, és a járulékfizetési kötelezettség a megszűnést követő naptól kezdődik (pl. ha a biztosítási jogviszony 30 napig állt fenn, akkor a járulékfizetési kötelezettség a biztosítási jogviszony megszűnését követő 31. naptól áll fenn),
a biztosítási jogviszony szünetelése esetén a szünetelés első napjától fennáll.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alapján egészségügyi ellátásra jogosultak esetén a járulékfizetési kötelezettségük megszűnését követően nem szereznek további 45 napos, ún. passzív jogon is igénybe vehető ellátási jogosultságot!
Hol kell bejelentkezni az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség teljesítésére?
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek az adóhatósághoz kell bejelentkeznie a ’T1011-es adatlap kitöltésével. Az adatlap bármely Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélszolgálaton beszerezhető, illetve letölthető az adóhatóság honlapjáról: www.nav.gov.hu
Melyek a bejelentkezéshez szükséges dokumentumok?
A bejelentkezéshez szükséges dokumentumok (a nyomtatványon kívül):
- személyazonosításra alkalmas igazolvány, [személyazonosító igazolvány (ideértve az ideiglenes személyi igazolványt is), érvényes útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély],
- lakcímkártya,
- adóigazolvány,
- TAJ kártya,
- meghatalmazás, amennyiben nem az igénylő jár el az ügyben.
- lakcímkártya,
- adóigazolvány,
- TAJ kártya,
- meghatalmazás, amennyiben nem az igénylő jár el az ügyben.
Mennyi az egészségügyi szolgáltatási járulék összege?
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2015. január 1-jétől 6.930,- Ft (231,- Ft/nap), amelyet a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni.
A szociális szövetkezetek esetén kedvezőbb járulékfizetési szabályok érvényesülnek.
A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékának, harmadik évben 50 százalékának, negyedik évben 75 százalékának, az ötödik évtől 100 százalékának megfizetésére kötelezett. Négy évnél rövidebb jogviszony esetén a kedvezmény másik jogviszonyban érvényesíthető.
A szociális szövetkezetet megillető kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tagi jogviszony szünetelése, illetve a tag közfoglalkoztatási jogviszonya alatt a szövetkezetnek nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.
A kötelezett helyett fizetheti-e más az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
A járulékfizetést a kötelezett helyett, annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti (pl. a jövedelemmel nem rendelkező személy után a családtagja). A járulékfizetésre kötelezett személynek a járulékfizetés átvállalását az állami adóhatósághoz 15 napon belül be kell jelenteni, mert csak az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé az átvállalás/befizetés. Ha a járulékfizetést átvállaló nem fizeti be a járulékot, a járulékfizetésre egyébként kötelezett személy lesz köteles megfizetni azt, az átvállalástól függetlenül.
Mely egészségügyi ellátások vehetők igénybe e járulék megfizetésével?
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetők jogosultságot szereznek az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai teljes körére.
Mely esetben és milyen módon lehet kijelentkezni a járulékfizetési kötelezettség alól?
Amennyiben a magánszemély a járulék fizetésére bejelentkezett az adóhatósághoz, és ezt követően biztosítási, illetve egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot szerez, akkor a járulék fizetése alól az alábbiak mentesül:
Biztosítási jogviszony létesítése esetén az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség megszűnését nem kell bejelenteni az adóhatósághoz.
Ebben az esetben az állami adóhatósághoz bejelentést teljesít a munkáltató/ foglalkoztató a biztosítási jogviszony létrejöttéről, amely alapján az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megszüntetéséről az állami adóhatóság hivatalból gondoskodik. (pl.: munkaviszonyt létesítése)
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszerzése esetén a járulékfizetésre kötelezettnek ’T1011-es nyomtatványon be kell jelenteni az adóhatósághoz a jogosulti jogviszony létrejöttét, a változást követő 15 napon belül. A bejelentés során az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot is igazolni kell.
Mi történik, ha a biztosítási jogviszonnyal egyidejűleg egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére is sor került?
Amennyiben a biztosítási kötelezettséget később állapítják meg (pl: nem volt bejelentve, vagy munkaügyi jogvitát követően visszahelyezték eredeti munkaviszonyába, stb.), annak, aki a függőben lévő időre egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett, kérelemre az állami adóhatóság visszafizeti az utólag megállapított biztosítási jogviszony időtartamára befizetett járulékát, ha a foglalkoztatója igazolja a biztosítási jogviszonyt.
Jogszabályok
1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól; érintett szakasz: 29. § (9);
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről; érintett szakasz: 5. §, 16. §, 19. § (4), 39. §, 39/A. §, 39/B. §;
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről; érintett szakasz: 20. § (6)- (7c) és a (10) bekezdés;
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról; érintett szakasz: 54. §.
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről; érintett szakasz: 5. §, 16. §, 19. § (4), 39. §, 39/A. §, 39/B. §;
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről; érintett szakasz: 20. § (6)- (7c) és a (10) bekezdés;
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról; érintett szakasz: 54. §.
Forrás : oep.hu