Nagyon rosszul jártak a munkavállalók az új Munka Törvénykönyvével
Az Új Munka Törvénykönyv nagyon átalakította az erőviszonyokat a munkavállalók és a munkaadók között. Rengeteg dolog függhet megállapodástól, amelyekben nem meglepő, hogy az erőviszonyok köszönőviszonyban sincsenek. Jöttek olyan változások is, amik kimondottan rosszul érintik a dolgozókat.
Az eddig a dolgozóknak kedvező szabályozások, most az ún. piaci igényekhez igazodtak, nagyon sok minden már megállapodás kérdése, vagyis most már a munkaadónak kedvez. Vagyis tulajdonképpen a legtöbb szabály csak úgy van, ugyanis a munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben számos fontos és alapvető ponttól e lehet térni. Ezzel ugyanakkor a munkajog azon alapvető elve sérült, hogy a munkajogi jogviszonyban a gyengébb felet védelembe kell venni.
Ebben az 5 pontban kimondottan hátrányosan változott a Munka Törvénykönyve a dolgozók számára :
1. Újraszabályozták a munkaviszony jogellenes megszüntetését.
Az új szabályok alapján már csak 12 hónapra visszamenőleg lehet elmaradt munkabért követelni. Eltűnt a szabályozásból a 2-12 havi átlagkereset mértékig követelhető átalány kártérítés, mely a munkáltató jogellenes magatartását szankcionálta. Az elmaradt munkabér megtérítése ugyanakkor csak a munkavállaló közvetlen kárának a megtérítését szolgálja, már nem érdek, hogy a munkavállaló jogsérelmét a bíróságra vigye.
Az új szabályok alapján már csak 12 hónapra visszamenőleg lehet elmaradt munkabért követelni. Eltűnt a szabályozásból a 2-12 havi átlagkereset mértékig követelhető átalány kártérítés, mely a munkáltató jogellenes magatartását szankcionálta. Az elmaradt munkabér megtérítése ugyanakkor csak a munkavállaló közvetlen kárának a megtérítését szolgálja, már nem érdek, hogy a munkavállaló jogsérelmét a bíróságra vigye.
2.Változott a munkavégzés szabályozása is.
A szabályok szerint a munkaadónak most is kötelessége, hogy biztosítsa a munkához szükséges feltételeket a dolgozónak, de szerződésben ettől el lehet térni. Na bumm!…
A szabályok szerint a munkaadónak most is kötelessége, hogy biztosítsa a munkához szükséges feltételeket a dolgozónak, de szerződésben ettől el lehet térni. Na bumm!…
3. Máshogy szabályozzák a rendkívüli munkavégzést is.
A főnök most már rendkívüli munkavégzést kérhet a dolgozótól rendkívüli indok nélkül is!
A főnök most már rendkívüli munkavégzést kérhet a dolgozótól rendkívüli indok nélkül is!
4. Változott a kártérítési felelősség is.
A munkáltató még most is felel valamennyi kárért, ami a munkavégzéssel kapcsolatban keletkezik, de a felelősség alól számos módon kibújhat. A felelősség most már korlátozott!A munkaadó már kimentheti magát, olyan indokkal is, hogy a káresemény nem volt előrelátható, illetve hogy nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. A bíróságnak további joga van a munkaadó felelősségét csökkenteni, akár annak anyagi helyzetére hivatkozva is. Ezzel párhuzamosan a dolgozó kártérítési felelőssége megnőtt!!Az eddigi egy havi átlagkereset helyett a jelenlegi szabályozás szerint 4 vagy akár 8 havi távolléti díjával is felel.!!!!
A munkáltató még most is felel valamennyi kárért, ami a munkavégzéssel kapcsolatban keletkezik, de a felelősség alól számos módon kibújhat. A felelősség most már korlátozott!A munkaadó már kimentheti magát, olyan indokkal is, hogy a káresemény nem volt előrelátható, illetve hogy nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. A bíróságnak további joga van a munkaadó felelősségét csökkenteni, akár annak anyagi helyzetére hivatkozva is. Ezzel párhuzamosan a dolgozó kártérítési felelőssége megnőtt!!Az eddigi egy havi átlagkereset helyett a jelenlegi szabályozás szerint 4 vagy akár 8 havi távolléti díjával is felel.!!!!
5. Hátrányosan változtak a kollektív jogok is.
Ezek a jogok együttesen vonatkoznak a dolgozók közösségére. Csökkent a védett tisztségviselők száma, a munkajogi védelem terjedelme, megszűnt a szakszervezeti kifogás joga, illetve a tanulmányi munkaidő-kedvezmény is.
Ezek a jogok együttesen vonatkoznak a dolgozók közösségére. Csökkent a védett tisztségviselők száma, a munkajogi védelem terjedelme, megszűnt a szakszervezeti kifogás joga, illetve a tanulmányi munkaidő-kedvezmény is.
A cikk a piacesprofit cikke alapján készült, íra K.A.