PÁLYÁZAT, ÁLLAMI TÁMOGATÁS, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, SEGÉLY, NYUGDÍJ, GYES, GYED, CSOK (SZOCPOL), CSALÁDI PÓTLÉK, VÁLLALKOZÁS, MUNKAHELY, LAKÁS, OTTHON, PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓ

A legfrissebb pályázati lehetőségek, állami-, EU-s finanszírozású támogatások több kategóriában is. (napkollektor, napelem, hőszigetelés, nyílászáró, társasház, képzés)
Vissza nem térítendő állami támogatásokról, forrásokról kaphat tájékoztatást. Támogatások vállalkozásoknak, családoknak, iskoláknak, diákoknak. Szociális ellátások, segély, nyugdíj, gyes, gyed, csok (szocpol), családi pótlék.



2015. november 17., kedd

Próbaidő – ezt mindenképpen érdemes tudni róla!

Próbaidő – ezt mindenképpen érdemes tudni róla!

próbaidő a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó jogintézmény, amely a munkaviszony megszüntetése esetén a garanciális feltételek érvényesülését korlátozza.


A Munka Törvénykönyvének megfelelően munkáltató és munkavállaló a munkaszerződésben próbaidőt állapíthatnak meg. Ez általában a határozatlan idejű munkaszerződések esetében – ha nincs külön szabályozás – 90 nap. A próbaidő alatt egyéb következmények nélkül (akár indoklás nélkül is) bármely fél kezdeményezésére a munkaszerződés megszüntethető
A próbaidő célja, és jelentősége

A próbaidő célja, hogy mindkét fél meggyőződhessen arról, hogy a munkaviszony az elképzeléseiknek megfelelő-e. A munkavállaló arról, hogy a munkaköri feladatok és munkakörülmények a munkáltató által elmondottaknak valóban megfelelnek, és ő maga is képes a kritériumokat teljesíteni, a munkáltató pedig kockázatok vállalása nélkül a gyakorlatban győződhet meg a munkavállaló alkalmasságáról.
A kockázatokat a munkáltató számára a munkaviszony megszüntetésének garanciái jelentik.
Ezek közül a próbaidő alatti megszüntetés esetén
- nincs felmondási idő, ezért a munkáltatónak nem kell felmondási időre bért fizetni, a munkavállalónak pedig nem kell kitöltenie a felmondási időt
- a munkáltató részéről közölt megszüntetés esetén azt nem kell indokolnia
nem vonatkoznak a munkáltatóra a felmondási tilalmak (pl. táppénz alatt is felmondhat)

A próbaidő alkalmazása

A próbaidőt a felek a munkaszerződésben rögzíthetik, hossza harminc nap, aminél a felek a munkaszerződésben rövidebb vagy hosszabb, de maximum háromhavi időtartamban is megállapodhatnak.
Ezek alapján:
- ha a munkaszerződés nem tartalmaz próbaidőt, akkor azt nem lehet alkalmazni
- ha a munkaszerződésben szerepel próbaidő, de nem állapodnak meg annak hosszáról, akkor a próbaidő harminc nap
- ha időtartamot is rögzítenek a szerződésben, akkor az 0-3 hónapig terjedhet.

Amennyiben a munkáltatónál van szakszervezet és kollektív szerződés, akkor az abban szereplő időtartam az az irányadó. A kollektív szerződésben a próbaidő hossza akár hat hónapra is növelhető.
Amire a próbaidő alkalmazásánál figyelni kell

Próbaidőt kikötni csak a munkaszerződésben, és csak a munkaviszony létesítésekor lehet, utólag, a munkába lépést követően ezt már nem lehet megtenni. Az utólagos kikötés még a felek közös megegyezése esetén is érvénytelen lesz.
A próbaidő alatti azonnali, indoklás nélküli munkaviszony megszüntetést csak a próbaidő lejárta előtt lehet a munkavállalóval érvényesen közölni. Közöltnek akkor lehet tekinteni a megszüntetést, ha a munkavállaló azt kézhez vette (pl. táppénzen lévő munkavállalóval postai úton közölt megszüntetés esetén az átvétel dátumának kell a próbaidőn belül lennie).
Forrás : wikipedia.hu
Egy kis további segítség :
1. A próbaidő időtartama
Próbaidő a munkaszerződésben, a munkaviszony kezdetétől legfeljebb 3 hónapra köthető ki (ha van kollektív szerződés és lehetővé teszi, akkor legfeljebb 6 hónapra).
A munkáltató az első szarvashibát ott követte el, hogy rosszul számolt! A próbaidő esetén ugyanis a határidő számítás szabályai nem alkalmazandók, mert a próbaidő nem határidő, hanem időtartam. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy a próbaidő első napja február elseje (a munkakezdés napja) volt és ez a nap is beleszámít a próbaidőbe, így a próbaidő április 30-án véget ért. (Egyébként az a határidő számítási szabály sem lenne alkalmazható, hogy amennyiben a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, akkor az azt követő első munkanapon jár le a határidő.)
2. Felmondás indokolása
A próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás sajátossága, hogy erre indokolás nélkül kerülhet sor. Lehet persze indokolni, de nem érdemes! Abban az esetben ugyanis, ha a fél (jelen esetben a munkáltató) indokol, akkor az indokolásnak meg kell felelnie az általános követelményeknek: világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie. Az olyan általánosságok, mint „pontatlan”, „határidők elmulasztása” stb. nem felelnek meg ennek az elvárásnak.
Jelen esetben, mivel a határidő elmulasztása önmagában is jogellenessé teszi a felmondást, így az azonnali hatályú felmondás nem a túlbuzgóságon, a fölöslegesen átadott, de nem megfelelő indokoláson bukott el.
3. Jogorvoslat lehetősége
Vajon meddig lehetne a jogellenes felmondást megtámadni? – ötlik fel a kérdés Petrában. Ügyvéd barátja azonnal meg is válaszolja a kérdést: a keresetindítás határideje 30 nap a közléstől számítva (ez jelen ügyben már eltelt), de ha a jogorvoslati kioktatás (azaz a jogorvoslat lehetőségéről és határidejéről való tájékoztatás) elmaradása esetén a kereset 6 hónapon belül előterjeszthető. (Petrának tehát van még ideje megfontolni, hogy bírósághoz forduljon-e.)
Ha tetszett a cikk, kérjük oszd meg, hogy mások is láthassák!