Vágy- és lustaságvezéreltek a pályakezdők
Az egyetemisták többsége magas fizetést szeretne - kezdőként 250-300 ezer forintot, ami távol áll a realitástól -, továbbá legtöbbjük úgy megy el állásinterjúra, hogy fogalma sincs róla, pontosan hol is van, és miképp tudná szolgálni a céget.
A fiatalokban többnyire a valóságtól elrugaszkodott vágyak lobognak, és általában nincsenek tisztában a pénz értékével. A pénzügyi kultúra, a pénzügyi intelligencia ma már ugyanolyan fontos, mint az összeadás vagy a kivonás ismerete. De vajon reális képük van-e arról, hogy mennyi pénzt kereshetnek?
Nagy probléma, hogy a fiatalok nem igazán tudják, mit jelent a pénz és hogyan lehet megkeresni. Ennek oka, hogy a szülők gyakorlatilag számolatlanul adják nekik a pénzt, és nem is nagyon követelik meg, hogy átgondolják, mire költik.
Nagy probléma, hogy a fiatalok nem igazán tudják, mit jelent a pénz és hogyan lehet megkeresni. Ennek oka, hogy a szülők gyakorlatilag számolatlanul adják nekik a pénzt, és nem is nagyon követelik meg, hogy átgondolják, mire költik.
250-300 ezres kezdőfizetés távol áll a realitásoktól
Másfelől persze maguk a szülők sem tudták megtanulni a szocializmusban, hogy kell bánni a pénzzel, tehát nekik sincs meg a pénzügyi kultúrájuk ahhoz, hogy ismereteket adjanak át gyermekeiknek – mondta el Mészáros Aranka, a Szent István Egyetem docense a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Kutatásokból egyébként kiderült, devizahitellel rendelkező szülők gyerekei úgy vették fel a diákhitelt, hogy nem voltak tisztában a következményekkel, és amikor eljött a visszafizetés ideje, meghökkentek. „Ez a generáció vágy- és lustaságvezérelt” – mondta Mészáros Aranka.
Az egyetemi docens kifejtette, hogy az egyetemisták magas fizetést szeretnének, kezdőként 250-300 ezer forintot, ami távol áll a realitásoktól, továbbá sokszor úgy mennek el állásinterjúra, hogy fogalmuk sincs pontosan, hol is vannak, és miben tudnának a cég szolgálatára lenni.
Másfelől persze maguk a szülők sem tudták megtanulni a szocializmusban, hogy kell bánni a pénzzel, tehát nekik sincs meg a pénzügyi kultúrájuk ahhoz, hogy ismereteket adjanak át gyermekeiknek – mondta el Mészáros Aranka, a Szent István Egyetem docense a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Kutatásokból egyébként kiderült, devizahitellel rendelkező szülők gyerekei úgy vették fel a diákhitelt, hogy nem voltak tisztában a következményekkel, és amikor eljött a visszafizetés ideje, meghökkentek. „Ez a generáció vágy- és lustaságvezérelt” – mondta Mészáros Aranka.
Az egyetemi docens kifejtette, hogy az egyetemisták magas fizetést szeretnének, kezdőként 250-300 ezer forintot, ami távol áll a realitásoktól, továbbá sokszor úgy mennek el állásinterjúra, hogy fogalmuk sincs pontosan, hol is vannak, és miben tudnának a cég szolgálatára lenni.
Kulcskérdés a tudatosság
A középiskolások és az egyetemisták pénzügyi tudása között nincs jelentős különbség – mondta a Kossuth Rádióban Kovács Péter, a Szegedi Tudományegyetem gazdaságtudományi karának dékánhelyettese, aki szerint a pénzügyi kultúra fejlesztése mellett a tudatosság is kulcskérdés.
A középiskolások és az egyetemisták pénzügyi tudása között nincs jelentős különbség – mondta a Kossuth Rádióban Kovács Péter, a Szegedi Tudományegyetem gazdaságtudományi karának dékánhelyettese, aki szerint a pénzügyi kultúra fejlesztése mellett a tudatosság is kulcskérdés.
Az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület folyamatosan kutatásokat folytat avégett, hogy felmérje, az emberek mit tudnak a pénzről, emellett vizsgálja a pénzügyi attitűdöt is. Az eredmények alapján állítja össze oktatási csomagját. Az egyesület célja, hogy ne csak a középiskolások, hanem az egész társadalom ismereteit bővítse általa.
A cikk forrása: hirado.hu